Görgey Artúr
lovasszobra

200 éve, 1818. január 18-án született Toporcon Görgey Artúr. Az 1848-49-es szabadságharc idején honvédtábornok, majd hadügyminiszter. 1849. szeptember 17. és 1867. november 11. között száműzetésben élt. 1916. május 21-én halt meg 98 évesen, Buda visszavételének évfordulós napján. A Fiumei temetőben a jobb oldali Árkádsor elején nyugszik.

Vastagh György szobrászunk Görgey Artúr Lovas szobrát 1935-ben állították fel a Várban, az Anjou bástyán. Ifjabb alsó-torjai Vastagh György Kolozsváron 1868. szeptember 18-án született 150 éve. Budapesten halt meg 77 évesen, 1946 június 3-án. A Háromszékiről induló család tagjai többféle műfajban alkottak három generáción át. Meghatározó alakjai voltak a 19-20. századi hazai képzőművészet fejlődésében. Apja és testvére Géza is festőművész volt. Benczúr Gyula leányát Olgát vette feleségül, aki szintén képző- és iparművészettel foglalkozott. Gyermekeik Éva és László is szobrászművészek voltak.

Első mestere Zala György volt, majd a Müncheni Képzőművészeti Akadémián tanult 1889-91 között, ahol Gabriel Hacklnál rajzot, Syrius Eberlénél mintázást tanult. Tanulmányúton Párizsban járt, 1898-ban néhány hónapra átment Algériába és Tunéziába is, ahol Géza bátyja ösztöndíjjal tartózkodott. Itt arab és néger emberekről portrékat készített.

1942-ben megmintázta Blaskovich Ernő Tápió menti földbirtokos híres versenylovának, a Kincsemnek, az életnagyságú szobrát. Több ménesbirtokon, pl. Mezőhegyesen is a legkiválóbb tenyészállatokról alkotott szobrokat. A Bábolnai fehér mén szobrát 1939-ben alkotta, 1981-től van felállítva a Ménesudvaron. Ezek a szobrai mindig konkrét állatokról készültek, ezért portré értékű alkotások.

Munkái közül kiemelem a következőket:
Csikós, 1902, a II. v. háborúban megsérült, 1983-tól a Budavári Palota Hunyadi udvarán volt, legutóbb nem találtam a helyén, valószínű az építkezések miatt. Ez az egyik fő műve, talpazata Hauszmann Alajostól való. A párizsi világkiállításra készült alkotásai, a (Csikósnak is a kisebb változata), aranyérmet kaptak. Bethlen Gábor szobra 1903, a Köröndön a Millenniumi emlékművön áll.

Részt vett a Bazilika szobrászati díszítésében, és a Széchenyi fürdő kupolacsarnokában az egyik tritón is az ő munkája. II. Rákóczi Ferenc lovas szobrát és Klauzál Gábor mellszobrát Szegeden állították fel. Pázmány Péter szobra, ma a Piliscsabai katolikus egyetemet díszíti. Hadik András lovas szobra 1937-től a Várban, az Úri utca dísze. Pápán 1889-ben állították fel a Honvédemléket.

Megkapta a Magyar Érdemrend középkeresztje kitüntetést. Sajnos sok alkotása a háborús károkban tönkrement.

Több síremléket is alkotott: Ezek közül néhány, pl. Heim Pálé a Kerepesi temetőben, ugyanitt Fülepp Kálmáné és Pállik Béláé is.

A másik szobrászunk, Marton László 1925. november 5-én Tapolcán született, apja kovácsmester volt. Zala megye ösztöndíjával Pestre jött tanulni. 1940-46-ig a Magyar Iparművészeti Iskolán tanult, utána 1952-ig a Magyar Képzőművészeti Főiskola szobrász szakán tanult tovább, ahol Pátzay Pál és Ferenczy Béni voltak mesterei. Szőnyi István és Bernáth Aurél is hatással voltak rá. Alkotásainál a figurális szobrászathoz kötődött. Eleinte erőteljes, élettől duzzadó alakokat formált, később lágyabb, érzékletesebb alkotásai születtek. 2008. október 5-én, 83 évesen, 10 éve hunyt el Budapesten. A Szent István Bazilikában búcsúztatták, végül Szigligeten temették el. Mellszobrát a hévízi Deák téren 2011. május 3-án avatták fel.

Érdemes és kiváló művész, Kossuth- és Munkácsy Mihály díjat kapott. Marton László a magyar szobrászat kimagasló alakja volt.

 Alkotásaiból válogattam:

Görgey Artúr, ifj. Vastag György megsemmisült lovas szobrának újjá alkotása 1998-ben a Várban, a Fehérvári Rondellán. A magas talpazaton álló Görgey lovas alakja már messziről vonzza tekintetünket. Rajta a Bányavárosok, Isaszeg, Vác, Nagysalló, az 1849-es tavaszi hadjárat győztes csaták helyei. Állíttatta az I. kerület Polgármesteri Hivatala. (Katona Tamás polgármester kezdeményezte.)

Kisfaludy Sándor szobra 1976-ból, a híres Kiskirálylány 1990-ben a Dunakorzón. Ennek eredetije a kislánya volt, 1972-ben róla mintázta a kisplasztikát. Sok híres magyart is szoborba öntött: Áchim Andrást, Bartók Bélát, Dózsa Györgyöt, Damjanich Jánost, Kossuth Lajost, Hunyadi Jánost, Kempelen Farkast, Kodály Zoltánt, Táncsics Mihályt, Kölcsey Ferencet, Liszt Ferencet, Széchenyi Istvánt, Nagy Imrét, Antall Józsefet, Babits Mihályt, Fadrusz Jánost, Apor Vilmost, Szondy Györgyöt. Szobrait a világ számos helyén láthatjuk, Párizsban, Londonban, Antwerpenben, Berlinben, Vatikánban (a magyar kápolna domborművei), Zágrábban, Kubában, Japánban is.

157 alkotását ismerjük, ebből Budapesten 50-et találunk. A legismertebbek József Attila ülő szobra a Dunánál 1980, Országház déli oldalánál és a híres Kiskirálylány bronzszobor 1990-től a Dunakorzón ülve köszönti a látogatókat. Ez lett Budapest egyik jelképe.

[box]„Az olyan munka, ami taszít, az elveszik”, írta poetikájában. [/box]

Összeállította: dr. Horváth Péterné