Jeles évfordulók

Schlick Ignác vasöntő

Hazánkban a reformkor végén, majd az abszolutizmus korában alapították meg vasöntödéjüket Schlick Ignác, Ganz Ábrahám, Oetl Antal és mások. Nevükkel fémjelzett gyáróriások jöttek létre. A Schlick-gyár sokrétű tevékenységével főleg a főváros és az ország fejlesztésében nyújtott kiemelkedő szerepet, hozott létre maradandó épületeket, beruházásokat.

1820. április 15-én született Pesten, és 1868. december 23-án 150 éve halt meg. Sírja a ​​ Fiumei úti Sírkertben van.

Miután 1837-ben, mint rézöntő felszabadult, az akkori szokások szerint 7 évig külföldön, Svájcban, Németországban sajátította el a vasöntés minden fortélyát.1843-ban hazatérte után az Öntöde utcában (Clark Ádám térnél) fémöntő műhelyt rendezett be. Apja a Vizivárosban bádogos műhellyel rendelkezett. Schlick Ignác az akkor híres kocsigyártó Kölber család lányát Saroltát vette el. 1844-től már a Két Nyúl utca 11-ben (ma Lónyai u.) nyitott bronzöntődét. A közelben Vidáts, Röck és Gregersen voltak a kortárs iparos mesteremberek. Innét az óbudai hajógyárban helyezkedett el, mint az öntöde vezetője. Ekkor már kellő anyagiakkal rendelkezett, és 1862-ben a gyáralapítási engedélyét is megkapta. A Gyár utcában 41.és Váci u.42. (ma Jókai u.) ​​ Frey Lajos és Gerster Károly építészek tervezték meg először a kovácsműhelyét, majd 1863-ban a vasöntödéjét. Itt többféle építészeti vízszereléshez szükséges csöveket, szerelvényeket, szivattyúkat, erkélyeket, konzolokat, oszlopokat, korlátokat stb. gyártottak.

A Magyar Mérnök Egyesület 1866-os megalakulásakor az alapítók között Ő képviselte a vasipart. ​​ Korai halála miatt veje Langenfeld Frigyes vezette tovább a gyárat, és 1869-ben részvénytársasággá alakultak. 1873-ban a bécsi világkiállításon a Schlick -féle vasöntöde és gépgyár Rt. többféle termékével is remekelt. (Pl. Gőzcséplőgép, vetőgép, acéleke.) Ekkor nagyobb fesztávú vasszerkezetekre, hidakra, különleges szoboröntésre kaptak megbízásokat.

Mivel a város kifelé terjeszkedett, a Gyár utcából az üzemeknek is költözni kellett. A Külső Váci u. 29-37. alatt 23000 négyszögöl területet vásároltak, és 1882-ben áttelepültek. Fia Béla, aki Berlinben végzett, 1887-től átvette a gyár irányítását.

A gyár fontosabb egyedi munkái között kiemelem az Elevátorház acélszerkezetét (ipari csúcsteljesítmény, -tervezte Ulrich Keresztély), a Keleti pályaudvar hátsó és a Nyugatinak mindkét függönyfalát és bádogos munkáit. Az Operaház tűzbiztos színpadszerkezetétének legyártását és beépítését (terv. bécsi Astphaleia cég) és a Soroksári úti szivattyútelep (ipari műemlék) megépítését, valamint a Káposztásmegyeri vízmű öntöttvas csövek városba vezető nagy részének legyártását. ​​ Az újpesti rácsos szerkezetű vasúti Duna-híd, a nagy Dráva híd, és a Tisza, valamint mellékfolyóinak több hidja elkészítését. (Ezeket többnyire Feketeházy János tervezte.) A kolozsvári Erzsébet híd vasszerkezete is a Schlick gyárban készült. Ők kivitelezték 1911-ben a korabeli legnagobb erdélyi gázkitörés megfékezéséhez szükséges elzáró szerkezetet is.1892-től úttörő szerepet vittek a villamosok gyártásában.1915-ig összesen 781 villamos motorkocsit, 447 pótkocsit és 6 teherkocsit gyártottak. Ők készítették a Millenniumi kiállítás sok pavilonját, a földalattinak a tartószerkezetét és kocsijait, de a felszíni díszes megállókat is. A városligeti Kós Károly híd, akkori Nádor-híd (terv.: Korb és Giergl) is a gyár munkája.

A városépítészetben a mérnökök új technológiákat vezettek be. A versenytársakat megelőzve nagy mennyiségben és kiváló minőségben öntöttvas és acél tartószerkezeteket állítottak elő (gerendákat, nyílás áthidalókat öntöttvas tartó oszlopokat, vasszerkezeti fedélszékeket stb.) kiszorítva a tűzveszélyes és avuló faszerkezeteket. A gyárban készült a 2-es villamos viaduktja is.

​​ Az 1873-as városegyesítés után ezek a munkálatok felgyorsultak, a város rohamosan fejlődött, a 16. helyről a 9. helyre kerültünk Európában, mindezt az építkezések nagy száma is segítette.

Kiemelek néhány nevezetes városi épületet, melynek a tartószerkezetei is a Schlick- gyárban készültek:

Légrády nyomda, Bajcsy Zs. u. 78. ​​ gyönyörű belső udvara, öntöttvas oszlopokkal. Az Iparművészeti Múzeum, a Bazilika és az Országház kettős héjú kupolája, itt a spiater szobrok többsége is. A Postatakarék (tervezte Lechner Ö.), a Gresham Biztosító társaság, a New York Palota épületek bádogos munkái. A Curia, ma Néprajzi Múzeum, a Klotild-paloták, az Új Városháza, az Egyetemi Könyvtár, a lebontott Népszínház, a Főposta, az MTA, a Nemzeti Bank tartóoszlopai, Népopera és színpadszerkezete, a ​​ Lipótvárosi Kaszinó, a Tőzsde-palota (volt TV háza), a Fővámház, a Ludovika 1885-ös átalakítása során felhasznált vasszerkezet, ​​ a Műegyetem, a Központi Vásárcsarnok (Pecz S.), a Bakáts-téri templom, Országos Levéltárban ​​ (Vár) a ​​ raktárok bővítése, a Batthyány téri vásárcsarnok, a Városligeti műjégpálya ​​ 1926-os vízvezeték vascsövei, az Andrássy út számos palotájának (pl. az eredeti Divatcsarnok és a régi Műcsarnok) tartószerkezete, oszlopai és az udvarokon lévő szobrok többsége, a Zeneakadémia bronzdíszeit is a Schlick gyár készítette. Deák Ferenc, Ybl Miklós és a Keleti pu. homlokzati szobrai, vidéken Károli Gáspár és Kisfaludy Sándor szobrait szintén a Schlick gyár öntötte ki. ​​ A képen Senyei Károly szobrász Ürgeöntők alkotása a Vigadó előtt.

1912-ben a gyár egyesült a Nicholson Rt. gép- és hajógyárral. Ettől kezdve az Ő profiljukba tartozó hajógyártás is fellendült. A gyárak már 1910-től a Kereskedelmi Bank érdekeltségébe tartoztak. Trianon az egész magyar vasipart és gépgyártást megrokkantotta. Emiatt a Schlick-Nicholson Rt. 1927-ben beolvadt a Ganz és Tsa Danubius Gép- Vaggon és Hajóépítő Rt-be.

A közel eltelt csaknem száz év elkoptatta a Schlick nevet, hasonlóan a Fiumei Sírkertben állott öntöttvas síremlékéhez. A Schlick gyár volt az, ahol (többek között) a korabeli Budapest” készült”. ​​ Nem tehetjük meg, hogy a története a feledésbe merüljön.

A régi gyárépületre 2010-ben emléktáblát helyeztünk el a XIII. kerületi Önkormányzat támogatásával. Ők és a Honismeret felkérésükre megírtam a 16. sz. helytörténti füzetet, a Schlick Ignác vasöntő és a gyár történetével. Azóta a csarnokot a legújabb tulajdonos (jelenleg Center Point Irodaház központtal a GTC Zrt.) az eredeti külső formájában felújította és a táblát visszahelyezte. Köszönjük a gondoskodást és a mérnökcsapat hozzáállását.

dr. Horváth Péterné