100 éve hunyt el
Ady Endre

100 éve hunyt el Ady Endre 1919. január 27-én a Liget Szanatóriumban. Az évforduló alkalmából számos megemlékezés látott napvilágot. E helyen csak az Irodalmi Magazin VI. évf. 2018/IV. számát emelem ki, amiben egy sor cikk és fotó méltatja Ady életét, munkásságát, a kortársakat és barátait. Ebben a cikkben arról az épületről, a Liget szanatóriumról írok, melyben a költőóriás az utolsó napjait töltötte.

A huszadik század fordulóján szanatóriumok és vízgyógyász intézetek épültek az Aréna (ma Dózsa György út) és az odavezető utcák mentén. „Jó levegő és vasas vizek” hirdették jótékony hatását a korabeli lapokban.

A vidéki hétgyermekes Jakab kocsmáros csak két gyermekét tudta taníttatni. Lászlóból (Rév 1875-1940) jól képzett orvos lett. 1898-ban a Korányi Klinikán kezdett, majd 1903-tól a fasori Herczel szanatórium vízgyógyászatát vezette.

Herczel Manó (1862-1918) báró, 1898-tól sebészorvos és üzletember a Városligeti fasor 9. sz. alatt 1894-1903 között Mann Józseffel megépíttette vízgyógyintézetét. Nála is kezelték Karinthy Frigyest 1934-ben. Előzőleg a Szt. István kórház főorvosa volt. A Fasorban sorakoztak a 11. sz. Glück János és 13. sz. Grünwald Mór féle vízgyógyászatok is.

Jakab László felesége Rácz Anna is orvos, ők voltak akkoriban az első orvosházaspár. Jakab László a kor szellemét felismerve üzletekbe fektette pénzét. Testvérével, Jakab Dezsővel (1864-1932) és annak építész társával Komor Marcellel (1868-1944) 1909-ben felépíttette a Liget Szanatóriumot az akkori Nagy János, ma Benczúr u. 47. sz. alatt. Két évvel később 1911-ben már a szomszédos Park Szanatórium is felépült az Aréna út 84/b. telken, a két építész tervei szerint.

(A háború után, 1947-től a Szakszervezeti Tanács székházaként is üzemelt, ma ők a 45.sz. alatt működnek. A 84. a-c.-ig számon 2003-tól kortársi modern Eric van Egerrat tervezte épület áll.)

A környéken pazar villák és kertek sorakoztak. Sőt 1927-ben a 430 méter magas Sváb hegyen is megnyílt a szanatóriuma, de a gazdasági válság miatt tönkrement. Az üdülőszálló épületet Jakab Dezső és Soós Aladár tervezte. Ennek a teleknek a helyén volt a régi Vaskovics féle vízgyógyintézet.

(Vaskovicsnak a Városmajor u. 64-66. alatt is volt ilyen intézete, ez a tárlóban lévő képeslapon is látható. Jakab Dezső és Soós Aladár már igen jelentős épületeket emelt pl. Szabadkán a Városházát és a zsinagógát, Marosvásárhelyen a Kultúrpalotát, a Fekete Sas Szállót Nagyváradon, a Kecskeméti Iparosházat, a pesti Fiumei úti OTI-t stb. Komor Dezső Ezrey álnéven sokszáz cikket írt a Vállalkozók Lapjában, aminek főszerkesztője volt. Később János fia vitte tovább a Tér és Forma lapban apja örökét 1928-tól-1933-ig. Attól kezdve (Bierbauer) Borbíró Virgil volt a főszerkesztő.)

A Liget Szanatórium a II. világháborúban sok kárt szenvedett, az 1950-es években elhanyagolták, (ablakok is hiányoztak), 1999-ben banki befektető felújíttatta, ma irodaház. A hat szintes (3 emeletes) épület későszecessziós különlegesség. Zsolnay gyárban készültek a falburkolatok, a nyílászárókat ritmikusan szegélyző pávás motívumok, az eozin-mázas pompás kerámiasorok.

(Valószínűleg Nikelszky Gézának (1877-1966) a Zsolnay gyár rendkívül sokoldalú iparművészének és festőnek a munkája. Ez a csodálatos többszínű eozin máz a Zsolnai gyárban 1892-ben született.)

A ház ornamentikája a szecesszió magyar változata, népi kultúránk mintái, pl. az életfa-madarakkal. Egyedülálló a lépcsőknél a gyöngyház tollazatú, szerelmes-páros madarak sora, amit még szivecskék is fokoznak. Nekik nyílnak a sokszínben játszó: sárga, halványzöld, tűzpiros, kék, lila csempéken a növények. A lépcsőfordulókban a háromnyílású ablakok kereteiben is újabb növények, kacskaringós levelek és apró kék színű pávák díszelegnek. A kovácsoltvasból készült madaras korlátok, a festett ajtók, a lüszteres homlokzati díszek, (ami Európában is ritkaság) a Gesamtkunstwerk (összművészet) hatását kelti.

(A kovácsoltvas remekművek feltehetőleg a Győry és Gerő lakatosműveknél készültek a Marek József u. 31. alatti műhelyükben. Ezt a házat is Komor Marcell és Jakab Dezső tervezték.)

A kődomborművel is koszorúzott főkapu felső részén, gyerekek nevetve játszanak, virágfűzért húznak a középen lévő ökörszem ablak körül. A lépcsősor jobb oldalán jutunk el az eozin csempék és pávás díszek között felfelé a kis emlékszobába.

Itt a jobb oldali tárlókban Ady relikviákat látunk: 1877 november 22-én Érmindszenten született, és fotókat, családi képeket szüleiről, apja Ady Lőrinc, anyja Pásztor Mária „Ides”. Lédáról, akit 1903-tól ismert, de 1912-ben szakítottak. Csinszkáról, őt 1915-ben vette feleségül, (már 1911-től leveleztek, de csak 1914-ben találkoztak), majd a csúcsai kastélyban éltek. Képek a régi iskoláiról: a nagykárolyi piarista gimnáziumról, a zilahi reformtus kollégiumról, a térképeket, ahol járt, főleg Európában (Párizsban hétszer is 1904-11 között), és lakásainak felsorolását láthatjuk.

(Megjegyzem, igen sok helyen lakott vagy bérelt szobákat a fővárosban, pl. Hegedüs Gyula u. 14, Szent István krt. 14. és Visegrádi u. 18 b. alatt Lajos testvérénél, aki latin-magyar szakos gimnáziumi tanár volt.)

A bal oldali polcokon Ady írásai és mások róla írt művei sorakoznak. A szimbolikus versek gyűjteményeiből csak néhányat említek: 1907. Vér és arany, 1908. Az Illés szekerén, 1909. Szeretném, ha szeretnének, 1918. A halottak élén. 1899-ben Versek címmel jelent meg első kötete a Debreceni Hírlapban, 1901-től a Nagyváradi Napló, 1906-tól a Budapesti Napló, 1908-tól a Nyugatnak volt élete végéig munkatársa. Más lapoknak is írt pl. a Népszavának és a Világnak. (Az Ady Emlékszoba munkanapon 10-16 óra között látogatható.)

A Jakab-féle szanatórium 40 ágyas, jól felszerelt és igen kényelmes volt, akkoriban a jómódú polgárok igényét szolgálta ki. A szobákhoz erkély is tartozott. Szénsavas és villamos fürdők, iszapkezelés járt. Volt itt diétás konyha, röntgenlabor, fizikoterápia, ideg- és vízgyógyászat. Kezelték itt Csáth Gézát, Krúdy Gyulát, Bródy Sándort, Erdős Renét, Kiss Józsefet, Babits Mihályt és másokat. (Wekerle Sándor és más kormánytagok politikai okok miatt egy időben ide menekültek.)

Adynak már októbertől ötször volt tüdőgyulladása a végzetes napig. Ezért Csinszka, (Boncza Berta) január közepén beutaltatta a Liget Szanatóriumba. (Ady ekkor tudta meg, hogy a csucsai kastélyt feldúlták a szomszéd falu lakói.). Január 26-án egész nap 39 fokos láza volt, hajnalban az ügyeletes Reiss doktornő kámforos injekciót adott neki, de nem használt. 1919. január 27-én, reggel negyed kilenc órakor örökre lehunyta szemét. Papp Mariska ápolónő másnap Nagy Andornak, a Pesti Napló munkatársának elmesélte a beteg költő nehéz éjszakáját.

(Érdekességként említem, hogy a szomszédos Park Szanatóriumban 15 évvel később hunyt el LÉDA (Diósyné Brüll Adél 1872-1834). Az épület a II. világháborúban teljesen elpusztult.)

A ház külső falán emléktábla őrzi Ady Endre ittlétét, utolsó éjszakáját. Ady Endrét a Kormány a nemzet halottjának tekintette és a Magyar Nemzeti Múzeumban ravatalozták fel. Innen hintóval szállították a Fiumei úti Sírkertbe. Haypál Benő református lelkész, Kunfi Zsigmond közoktatási miniszter, Jászi Oszkár a Társadalomtudományi Társaság igazgatója és Móricz Zsigmond mondott gyászbeszédet. 1919. január 29-én több ezren kísérték el és vettek búcsút a költőfejedelemtől.

Utolsó lakása a Veres Pálné u. 4-6. sz. házban az első emeleten volt. Ezt a három szobás lakást Boncza Miklós (1847-1917) erdélyi földbirtokos, országgyűlési képviselő, ügyvéd hagyta leányára. 1917. őszétől 1919. január végéig laktak benne. 1977-től Ady Endre Emlékmúzeum. (Nyitva van szerdától vasárnapig, 10-17 óráig.)

Ady Endre szobra a Liszt Ferenc téren és a temetőben is Csorba Géza alkotása. Az 1902-ben épült nagyváradi EMKE Kávéházban 1908-ban alapították meg heten A HOLNAP Irodalmi Társaságot. Itt ismerte meg múzsáját Lédát is.