Vásárhelyi Pál vízmérnök

225 éve, 1795. március 25-én született a kassai kerület iglói járásában fekvő Szepesolasziban, régi székely nemesi családban Kézdivásárhelyi Vásárhelyi Pál. A települést 1242-ben az Alsó-Rajna vidékéről betelepült németek alapították, akikhez egy Jászón élt olasz közösség is csatlakozott.

A reformkor legjelentősebb vízépítő mérnöke volt.

Édesapja Vásárhelyi Mátyás evangélikus kántortanító, édesanyja borzovai Téglásy-Bekk Mária, 1790-ben házasodtak össze. Elemi iskoláit szülőfalujában végezte, az algimnáziumba Miskolcon járt. A Pesti Tudományegyetem Mérnöki Intézetében 1816-ban oklevelet szerzett. (Institutum Geometricumot 1782. 8. 30-án II. József alapította Budán, ami később Pestre költözött és magas szintű mérnökképzést is folytattak. Itt tanulhatott Vásárhelyi Pál. Ez volt Európában a második, az első Akadémiát Selmecbányán alapította még Mária Terézia 1762-ben. A hasonló 1794-ben indult Párizsban.) (fotó:hv.wikipedia.org./wiki/Vásárhelyi Pál vízépítő mérnök, Barabás Miklós festménye)

1814-15 már Borsod megye hiteles mérnöke. Losonczy József mellett folytatott kétéves mérnöki gyakorlatot, utána ösztöndíjjal került az Institutum Geometricumba. 1819-től Huszár Mátyás (1784-1843) mellett, mint mappációs (térképrajzoló) mérnök a Körösök és a Berettyó felmérésén szerezte gyakorlatát, 1826-től pedig a Dunánál, 1834-36-ban a Szigetközben is, ahol a térképlapok az Ő ellenőrzésével és aláírásával készültek. Ezen a szakaszon a Duna gyakran változtatta medrét. (turulinfo/napok/vasarhelyi)

1784-ben elsőként Szinnyei Merse József vetette fel a Tisza szabályozását. Első lépésként a folyó feltérképezésével bízták meg a mérnököket. A hazai folyók egységes felmérését 1817-ben határozták el. Kialakult a hajózási áruforgalom, különösen, a só, gabona és faáruk szállítása.

1830-as óriási árvízben 8000 km²-es terület került víz alá két hónapig. Még, 1831-ben megbízták Vásárhelyi Pált a szegedi Tisza szakaszának és a Maros-torkolat árvízi rendezési terveivel is.

Ekkor Széchenyi úgy gondolta, nem várhatnak tovább, és 1846. januárjában megalapították a Tisztavölgyi Társulatot. A Tisza két ágból ered az Észak-Keleti Kárpátokban, 1600 m magasan. A Fehér 1600 km, a Fekete 1680 km.

Széchenyi István (1791-1860), mint királyi biztos irányításával megkezdték az Al-Dunán az út építését 1834-35-ös években. Itt dolgozott Széchenyi megbízásából, aki vízmérnököt keresett, és Vásárhelyi Pálban találta meg azt a szakembert, aki a hajóút terveinek elkészítésére a legmegfelelőbb.

(Képeslap:Üvözlet Orsovából, Perei Árpád honlapja/ATW.hu), Vaskapu- szoros-Wikipedia.hu.wikipedia.org.)

Az Al-Duna Pétervárad-Orsova között folyószakasza az Ő feltérképezésén alapult 1832-34 -ben. A Vaskapuval együtt ez európai jelentőségű szabályozásnak mondható. A munkák igen nagy áldozatokkal jártak. A meder hajózhatóvá tétele rendkívüli munkákat támasztott a mérnökök elé. A meder 2-3 km széles, de van, ahol csak 170 m, emiatt a folyóvíz mélysége is igen szélsőséges, akár 50 m-nél is mélyebb is lehet. I. Ferenc (1768-1835) királyunk 1835-ben elhunyt. Utóda V. Ferdinánd kevésbé támogatta a folyamszabályozást. Széchenyi István még saját vagyonából is áldozott a munkálatokra. A változások miatt kevés pénz állt rendelkezésére az elkezdett út építésére, ezért csak 1837-ben lett készen a 120 km-es zuhatagos Vaskapu szabályozásával. Ez a Duna bal oldalán épült ki, míg a római út a másik oldalon. Széchenyi és Vásárhelyi is betegen tértek vissza az Al-Dunáról. A végleges munkák csak 1890-99 között készültek el. (Baross Gábor a vasminiszter (1848-1892) is megnézte a munkálatokat, de az 1896-os átadást már nem érte meg. Sajnos itt betegedett meg és lázasan tért haza. Ezt a szakaszt a világ egyik legszebb közúti és vízi útjának tartják. A Széchenyi út a magyar történelem és mérnöki munka kimagasló alkotása. Az első hajó 1896 őszén haladt át a Vaskapun, Ferenc József nevével, amin az akkor az érintett országok uralkodói és diplomatái vettek részt.

Szeged küzdelme a nagy ár és belvizek ellen, 1879. márc. 807 cm. (clip image 002)

Jakob Alt osztrák vedutafestő (1789-1872) a Dunát a forrásától Belgrádig végig lefestette. (1821-es rajza Ofen und Pest, Darabont Auction). Fia Rudolf (1812-1905) Pest-Buda épületeinek megörökítője. Széchenyi István képét Barabás Miklós (1810-1898), a magyar biedermeier festészet kiemelkedő alakja festette. (Történelem 10. V.REF.nkp.hu.)

Viszont Széchenyi Istvánt az al-dunai útjára elkísérte egy fiatal osztrák festő, Johann Ender is (1793-1854). Ő festette a, MTA allegóriáját „Borúra derű” a Minerva, a műveltség istenasszonya alakjával, felette sassal). Kitűnő rajzokat készített a víziútról. Az első hajóúton a Desdemonán, ami saját 6 pár evezős hajója volt, vele utazott Tasner Antal (1780-1854) jogtudós, Károlyi György gróf titkára, Beszédes József vízmérnök, Walsdstein János gróf (1809-1876) MTA igazgatótanács tagja és a kiszolgáló személyzet. Sokan maláriát kaptak és magas lázban szenvedtek. A második útján már Vásárhelyi Pállal utazott. Összesen 9-szer járt az Al-Dunán. 1842-ben hajózhatóvá vált a Vaskapu, de csak akkor, ha a közepes vagy magas vízállás volt. 1842-ig Széchenyi irányította a Vaskapu munkálatait. 

(A régi fénykép a Szechenyi út tábláról: A Kazán-szoros-csámborgó.hu. Az új Magyar emlékhely a Vaskapunál, a felavatáson (maszol.ro.)

Széchenyi István korán felismerte, annak fontosságát, hogy a Duna kereskedelmi szempontból végig hajózható legyen. A 134 km hosszú, több szakaszból álló Kazán-szorosban a sziklafalban még 1885-ben emléktáblát avatott a Magyar Mérnök és Építész Egylet Széchenyi István emlékére. Ez, a Vaskapu I. vízi erőmű 1964-1972 között megépülte után víz alá került. (Jómagam még láttam az utolsó hajóról, ami akkor elhaladt lefelé mellette. Ősszel voltam, és a hegyek oldalain a szömörce bokrok égő piros színben ragyogtak.) A táblát 2018. május 26-án a Magyar Hajózásért Egyesület a Külügyminisztérium támogatásával nagyobb méretben, újra állította. Ez magyarul, román és angol nyelven olvasható. A Vaskapu II.1977-1984 között a szerb oldalon épült meg. Ma állandó vízi út vezet az Északi-tengertől a Fekete-tengerig, a Rajna-Majna-Duna csatorna elkészültével.

Visszatérve az 1833-as év végén Vásárhelyi Pál Széchenyivel 4 hónapos Nyugat-Európa-i utazást tettek, a szabályozásokhoz (víz alatti sziklák eltávolításának módjához) szükséges eszközök beszerzéséért. Anglia után (itt vásároltak meg egy kotrót, medertisztitó gépet, amit Clark Ádám szerelt össze itthon és beüzemelt. Először az Óbudai hajógyár téli kikötőjének mélyítését végezte. Széchenyi István nevezte el Vidrának. Hollandiába is ellátogattak, ahol a csatornák és gátak építését tanulmányozták. Még ez év szeptemberébenaz első gőzhajón a Tiszán leutazott Szegedre is, ahol nagy lelkesedéssel fogadták.

1837-ben Vásárhelyi Pált, mint hajózási mérnököt a Vízügyi és Építészeti Főigazgatóság budai központjára helyezték. Itt 1841-től mint hajózási felügyelő, az ország különböző tájain folyó vízi munkák ellenőrzésében, irányításában aktívan részt vett. Például 1841-ben részt vett a Száva szabályozásának előkészítésében is, valamint a Klupa folyó mérési munkáinak ellenőrzésében. 1845-ben magyarul publikálta a vízhozamgörbe első grafikai ábrázolását.

1843-ban egyik legfontosabb munkáját emelném ki, a Dunának és mellékfolyóinak az Adriai-tenger szintjére vonatkozó magasságszint meghatározását végezte el. Fő műveként mégis a Tiszaszabályozás tervét, amit 1833-45 között Lányi Sámuel irányításával hajtottak végre, ismerjük. 1845. június 8-án terjesztette elő a szabályozás alapelveinek javaslatát, amit 1846. március 25-én nyújtott be a Helytartótanácshoz, és a Tiszavölgyi Társulathoz. Ebben leírta, hogy a folyószabályozást és az árvízmentesítést egységes feladatnak kell tekinteni. Ennek érdekében a folyó hosszát átvágásokkal meg kellett rövidíteni. Ennek a költségnek a tervezésénél (4 millió aranyforint) a Tiszavölgyi Társulat választmányi ülésen heves viták zajlottak a pesti Károlyi-palotában. Itt kollégái voltak Beszédes József (1787-1852) vízmérnök a Dunántúli vízrendezési munkák úttörője, (1787-1852), Galambos Jakab és Lám József, akik a Paleocapa-féle ellenvélemény mellett álltak ki. Eközben szívszélhűdést kapott és 1846. április 8-án meghalt, igen fiatalon 51 évesen.

Gróf Károlyi György palota Rudolf Alt festménye. (hu.wikipedia.org/wiki/Károlyi-palota,

Vásárhelyi Pál a Társulat ülésén (countess.hupont.hu/Vásárhelyi Pál a legnagyobb magyar mérnök

(Megjegyzem, hogy a Tisza eredetileg 1419 km-es szakasza ma, a szabályozás után 112 átvágással 966 km, vízgyűjtő területe 157.200 km^2.Hazánkban 597 km hosszú a folyam és Tiszabecsnél lép be az országba. Vízhozama 820-1050 m²/s. A Tisza a szabályozás előtt rendszeresen kiterjedt árvízi területen volt, ez 1 millió 200 hektárnak felelt meg. Ebből 200 ezret egész évben víz borított. Ezután, a hosszas 5-6 hónapos levonulás helyett, 2,5 hó alatt levonult az ár. A gazdasági előnyök jelentősek voltak. Ebben az időszakban sehol sem végeztek ekkora munkálatokat Európában a folyóvölgyekben, csak a Pónál, ahol 2374 km hosszú töltés készült, 12 levágással, és 1,2 millió kat. hold lett védve (Itt Paleocapa Pietro tervezett. A másik folyó a Loire völgye, ezen 483 km hosszan védőgátat emeltek, és 16 000 kat. hold szabadult fel.)

Utána a munkák folytatására az olasz szakértő Pietro Paleocapát (1789 Bergano-1867 Toriono) a velencei műszaki igazgatót megbízták meg. (József nádor (1776-1847) hívta ide.) Paleocapának viszont eltérő véleménye volt Vásárhelyi terveiről. 1850-ben az Ő irányításával mentek a munkálatok, de rossz tapasztalatok miatt újra Vásárhelyi tervei szerint folytatták, aki szerint az árvízmentesítést és folyószabályozást együtt kell végezni. Vásárhelyi Pál először az óriási kanyarok levágásával akarta a lefolyási vizeket gyorsítani. 101 átmetszést javasolt, ezzel egyharmaddal csökkent volna a folyó hossza, de az árhullámok hevesebbé váltak, ezért a töltések megépítése kiemelt feladatot jelentett. Megfelelő meder és hullámtér kialakítását kellett elvégezni. Fontos volt az erdősávok kialakítása is. Sajnos a birtokosok gyakran gátolták a munkákat, viszont a keresztirányú áramlatok sok pusztítást okoztak.1846. június 16-án Széchenyi István tette az első kapavágást Tiszadob-Szederkényt közötti átvágásnál. Ebben az időben a politika és pénzhiány lehetetlenné tette a folytatást. Az 1850. VI. 16-i nyílt parancs szabályozta a folyók árvízmentesítését, de a Tisza és mellékfolyóinak szabályozását a helyi hatóságokra bízta. Ezzel lehetetlenné tette az összehangolt munkálatokat. Az 1853-55-ös árvizek óriási kárai visszafordították újra a munkákat a Vásárhelyi Pál kidolgozta tervekhez. 22-ről 111-re növelték az átvágásokat. A munkák haladásával viszont az alföldi területek kiszáradtak, nem is beszélve az 1860-as évek aszályos idejéről. A gazdák kára 126 mFt lett. 1867-ben megtörtént a Kiegyezés, ekkor viszont a vasútépítés került előtérbe, ez lett a fontosabb. A felső szakasza a Tiszának elkészült, de a középső még nem. Főleg Tokaj alatt végeztek 15 átvágást Paleocapa javaslatára. Igy Szolnok völgyében és az 1879-es márciusi szegedi árvíz mindennél magasabb volt. (807 cm) Oka viszont, hogy a középső szakaszon még lelassult a víz és szétterült, mert a levágások még hátra voltak, és megakadályozták a gyors lefutást. Ekkor az árvízmeder 200-4000 m-t is elérte.

Néhány számadat: 1850-1880-ig 1,44 millió hektár szántóterületet mentettek meg, 1900-tól 3,51 millió hektárt, 1919-ig 3,85 millió hektárt. 1920-30-as időszak igen száraz volt, hazánk éghajlata megváltozott. 1970-ben mérték az addigi legnagyobb tiszai árvizet, 961 cm-t Szegeden.

Végül is az Vásárhelyi elgondolásai szerint valósultak meg a tiszai munkálatok.

Vásárhelyi Pál vízmérnökünk felismerte, hogy az Alföld ásványgyógyvíz készlete és vízi hőenergia kincse a föld alatt rejtőzik és nincs kihasználva (ma már számtalan gyógyfürdő üzemel). Sok kéziratos, vagy nyomtatásban is megjelent tanulmánya ismert. Ezek a háromszögelési és szintezései utasítások, hidraulikai mérések, folyamszabályozási tervei.

Fontos munkái között említem, a Pest és Buda közötti állóhíd témában 1838-ban készült értekezését.” Felette nevelték tekintetünket azon tervek, melyek a Buda s Pest közti Dunát minden átmetszésekkel, annak folyásán Vácztúl Földvárig képezik, meglepetést gerjeszte bennünk, a tervek tökéletessége, melyeket eléggé helybenhagyni s dicsérni nem valának képesek” írták róla az angol mérnökök. 1838-ban az állandó hídra is tervet készített. Ez három pilonos terv volt. A meg nem valósult Lánchíd és a Duna szakasz térképe/Vásárhelyi.org.hu

Ő is láthatta az angliai két hasonló lánchidat. (Hammersmithi és a Marlowi. Az 1838-as tragikus árvíznél már megjegyezte, hogy a Pest alatti szakasz zátonyossága volt a fő baj, ami a jeges árvizet a torlaszok miatt visszafordította a város felé. Ha ezen nem változtatunk máskor is előfordulhat. Ezért el is készítette 1842-ben a szabályozási terveket. Ekkor kezdték el a rakpartok kiépítését (Reitter Ferenc mérnök, 1813-1874) is sürgősen, hiszen az 1876-os árvíz ismét sok kárt okozott, főleg a budai oldalon. A Közép-Dunának a szabályozását csak 1881-85 közt végezték el, 5,3 mFt-os költséggel.

Ugyanez évben a Vaskapu ügyében is írt. A magyar mérnöki munka kiváló eredményeit, első külföldi sikereinek egyikét Széchenyi a magyar alkotóerő és tehetség ígéreteként üdvözölte, írták róla. 1835-ben az MTA levelező tagjai sorába választotta. Minden, ami az országban vízmérnöki témával foglalkozott, a szakvéleményét kikérték. Ezek után a Fertő tót lecsapoló csatorna tervezésén dolgozott, amely a Hanságban biztosította a mezőgazdálkodást.

1838-ban a Tudós Társaság rendes tagja lett. Székfoglalóját a Berettyó szabályozásáról, hajózhatóvá tételéről tartotta.

Az állandó hídnál Pest-Budán az angol William Clark tervét fogadták el, amit névrokona Clark Ádám mérnök irányításával építettek fel. 1849-ben november 20-án Haynau adta át. 2010-ben az országos árvízvédelmi programot Vásárhelyi-Pálról nevezték el. (Kubikus alakja: Szeged Panoráma-blogger) A szobor: Köztérkép.hu(320)/Vásárhelyi Pál emlékszobor, ennek mellékalakja a kubikus.

Vásárhelyit megörökítő szobor az ország első mérnökszobra, 1905-ben a 30 éves ifj. Mátrai Lajos (1875-1965) alkotása, Szegeden található. A nagy tiszai árvíz 1879-ben itt 807 cm volt. Titel, Szeged, Szolnok és Budapest is pályázott a szobor felállítására. A szegedi mérnökök nyerték el a pályázatot. 1904-ben Szécsi Antalt kérték fel, de ő hamarosan (1856-1904) elhunyt. Utána ifj. Mátrai Lajos készítette a fő alakot, a mellékalakok bronzfigurái Pásztor János (1881-1945) munkája. Szimbolikus bronz szoborcsoport. Anya gyermekével az árvízvédelmet, a kubikusok talicskás, csákányos szobra pedig azoknak az embereknek állít emléket, akik a folyamszabályozásoknál igen fáradtságos munkát végeztek. A hatalmas földtömeg mozgatása a mezőgazdasági bérmunkásoknak adott állandó kenyérkeresetet. Felavatása 1905 okt. 22-én volt. Azóta felkerült rá árvíztábla, pl. az 1970-es évi, ami 961 cm volt, a 2006-os pedig már 10 m 60 cm.

A Huszár Mátyás-Vásárhelyi Pál-Hieronymi Ottó (1803-1850) által vezetett Duna-felmérés 2442 térképeiből az Országos Levéltárban 2215 db-ot azonosítottak.

Az első dunai gőzhajót, a Carolinát, Bernhardt Antal (18.sz. második fele-1829) pécsi feltaláló engedte Buda és Pest között a vízre 1817-ben.1818-ban három óra alatt ért Bécsből Pozsonyba. Később, a Dráván teljesített szolgálatot, mikor az ottani eszéki hidat elvitte az ár, majd tönkrement. Az első hajót, amit 1830. szeptember 4-i próbaútja során az 1829-ben megalakult Első Császári-királyi Dunai Gőzhajózási Társaság (DDSG) bocsátott vízre, a Franz I. király nevét viselte.

Carolina múlt-kor.hu, I. Franc gőzhajó/URL:http://dka.oszk.hu.

1831. februártól pedig rendszeres gőzhajójárat is megindult Bécs és Pest között.

Vásárhelyit baráti szálak fűzték Bajza Józsefhez (1804-1858), Vörösmarty Mihályhoz (1800. dec.1-1855.nov. 19.) Garay Jánoshoz (1812-1853), Bugát Pálhoz és más vezető írókhoz, a reformkor nagyjaihoz. A felsoroltak mind igen fiatalon meghaltak.

Vásárhelyi Pál 1821. március 25-én házasodott meg Szolnokon, felesége szentmiklósi Sebők Mária. Hat gyermekük született. öt lány és egy fiú. A lányok közül Paulina Stuller Ferenchez ment, akit Kossuth Lajos a pozsonyi országgyűlésen az elhangzott beszédek leírásával bízott meg. Később a Nemzeti Kaszinó titkára. A másik leány Berta, Hody Lajos mérnök felesége, aki Pál-Csaba-Élővíz-csatorna Társulat építkezését irányította. A családfő hirtelen halála anyagi gondokba sodorta szeretteit. Széchenyi István kérelmezte József nádornál, hogy egy évi fizetését, ami akkor 1000 Ft volt, megkapják. A MTA is elengedte azon tartozását, amit előlegként vett fel egy munkájára. A családból (leánya Mária, StullerLászló és neje Paulina, valamint felesége Sebők Mária (1800-1884) szintén a Kerepesi temetőben vannak eltemetve.)

Sírja először a budai Csörsz utcai temetőben volt, onnan a Németvölgyi temetőbe került. Annak felszámolás után 1963-ban áthozták a Fiumei úti Sírkertbe eredeti sírtáblájával együtt (Bp. VIII. Fiumei út. 16,10/2-sziget.). Az ülő kőszobor, a mai síremlék Grantner Jenő (1907-1983) szobrász és Zilahy István (1917-1993) építész munkája. A régi síremlék szerves része a kompozíciónak. Rajta 1971-től Vörösmarty híres sírversével. 2007. nov. 22-én avatták újra (márványlapokkal burkolt síremlék cseréje) a Magyar Mérnöki Kamara és a Vízügyi Hivatal támogatásával.

A Tiszalöki Vízlépcső (1950-54-ben épült) arborétumában is elhelyezték Ferenczy Béni tanítványának Vígh Tamásnak szoborcsoportját, az építész Bálint Jenő, Vásárhelyi és a kubikusok. A szobor 2,6 magas, a négy kubikusé 2,5 tonna, akik a dombon körben állnak. Nekik köszönhetjük, hogy élhetővé vált a Tisza völgye. Az építész Bálint Jenő. Az alkotás a Tisza bal partján, 40 m-es dombon áll. Tiszalökön felállítottak már régebben egy Széchenyi István és Andrássy Gyula szobrot is. (BOOK@HAND- 111 vízi emlék Magyarországon) A temetős részlegben Vásárhelyi Pál síremléke, commons. wikimedia.org/wiki/.

Az országban több szakközépiskola és utca is őrzi Vásárhelyi Pál vízmérnökünk nevét. A fővárosban a XI. kerületben a Körtér mögötti utcát neveztek el róla.

(Batthyány Lajost 1849. január 9-én, ebből a Károlyi kastélyból hurcolták el az osztrákok. Utána Jelasics költözött be. 1768. nov. 5-től a Károlyi család tulajdona. Károlyi György, (Pollack Mihály a korszak legismertebb klasszicista építésze volt), de mégis a bécsi Anton Pius Riegl építészt bízta meg, majd 1834-től Koch Henrik és a fiatal Ybl Miklós is részt vett az átalakításokban. Az 1838-as árvízkor Wesselényi Miklós (1796-1850) 200 főt helyezett el a palotában, akiket a Károlyi György gróf (1802-77) látott el élelemmel. Széchenyivel jártak Angliában és több Nyugat Európai országban, az MTA alapítására 40 ezer Ft-ot adott, felesége Zichy Karolina grófnő volt. 1839-ban Szatmár megye főispánja, 1841-től Békés vármegyéé, a Maros szabályozásának királyi biztosa) látott el élelemmel. Itt alakult meg az Országos Mezőgazdasági Egyesület 1835, Lánchíd Társulat 1836 (székházát 1867-69-ben neoreneszánsz stílusban Ybl Miklós tervezte a Fő utca végén a híd közelében), és a Bodrogközi Tiszaszabályozó Társulat 1846-ban. (Lásd Kossuth hírlapját 1846. 04.07.) Az 1876-95 között a folyószabályozási munkák, a fejlesztési programok Kvassay Jenő vízépítő mérnök (1850-1919) nevéhez fűződik. 1885-ben vízjogi törvények születtek. Erről a Kopaszi-gát cikkemben már írtam.

Összeállította: dr. Horváth Péterné

BVE Város- és ipartörténeti csoport