Flór Ferenc orvos, sebész, katonatiszt, szakíró 150 éve halt meg
1809.okt.10-én Váradolasziban (ma Nagyváradhoz tartozik a Sebes-Körös partján terül el) született. 1848-ig közigazgatás szerint önálló városrész volt. Nevét az itt letelepült vallonokról kapta. 61 évesen Pesten halt meg 1871. július 7-én közúti balesetben, elgázolta a pesti lóvasút.
(A lóvasút 1866. július 30-án indult a Széna térről (ma Kálvin tér) és 1900-ban szűnt meg, helyét a villamos vette át. Igen sok baleset történt a működése alatt.)
Nagyváradon és Nagykárolyban végezte iskoláit, majd beiratkozott a pesti egyetemen az orvostudományi karra. Orvosi oklevelét 1833-ban, a sebészi és a szülészmesterit 1834-ben szerezte meg. Utána tanulmányútra indult Németországba és Ausztriába. Itt tovább fejlesztette szakmai tudását főleg a sebészet és a szemészet terén. Visszatérte után az egyetem állatgyógyászai tanszékén lett tanársegéd. 1835-től az orvostudományi karon Stáhly Ignác (1787-1849) sebészprofesszor maga mellé vette tanársegédnek. 1838-tól 29 évesen, az MTA tagjai soraiba választotta. Az 1838-as nagy árvízben a mentésben, a betegellátásban is részt vett. Fuldoklókat mentett ki a jeges árvízből.
A Rókus Kórházban (a barokk Rákóczi úti kápolna melletti épület) tiszteletbeli, de 1840-től már rendes osztályos főorvosi kinevezést kapott. 1847-től Pest város tiszti főorvosa, egyben a Kórház igazgatója is. Szorgalmas, kitartó munkájával, rátermettségével, szervezőkészségével hozzájárult a tavaszi hadjárat sikeréhez. (1849 ápr. 2-21-ig tartott. Isaszeg-Tápióbicske térségében, Görgey Artúr (1818-1916) haditerve szerint.) Az első sebesülteket is csatatatérről a Rókus Kórházba szállították.
(A tápióbicskeu csata 1849. április 4-én a magyar szabadságharc egyik győztes ütközete, a veszteségünk 800 halott volt, akiket 1882-ben temettek közös sírba, aminek helyén egy kőkereszt áll.)
Európa egyik legrégebbi kórházát, a Rókus Kórházat 1781-től kezdték építeni Jung József építőmester tervei szerint,1795-ben bővítették két emeletesre Kardetter Tamás (1762-1834 ácsmester, építész) kivitelezésében. Ekkoriban 207 beteget tudtak elhelyezni. 1798. május 28-án nyílt meg József főherceg nádor jelenlétében. (Az 1710-es években a pestisjárvány szedte áldozatait. Ez szükségessé tette Pest város falain kívül, a környező szántóföldeken egy járvány-barakk kórház megépítését. A kápolnát Szent Rókus és Szent Rozália tiszteletére emelték már 1740-ben barokk stílusban. Belül a Pieta képét Warschag Jakab 1833-ban (működött 1819-1873 között) festette. Az altemplom eredetileg 3 karéjos középkori keresztény imahely lehetett, a II. világháború után Lux Kálmán (1880-1961) építész alakította újjá. Burkolatát 1963-tól Mattioni Eszter (1902-1993) hímeskővel díszítette, a szentély oltárképe is az ő alkotása. A templom előtti falán 1838-as árvíztábla van. A kórház főbejárata akkor a mai Rókus-plébánia copf stílusú, kőkeretű bejárata volt. (A felette lévő szöveg ma is olvasható Pestanum Calamitosorum Domicilium. ”Gyámoltalan szerencsétlenek pesti menháza”.) Az kórház neve Pesti Polgári Köz Ispotály lett. Az első évben már 1200 beteget ápoltak, da a későbbi években 2000 beteget is elhelyeztek. 1847-ben dietil-éterrel és kloroformmal altatásos módszerét Flór Ferenc sebész főorvos itt vezette be. 1851-ben május 20-án a 33 éves Semmelweis Ignác (1818-1865) orvos átvette az önálló szülészeti osztály vezetését, aki először itt alkalmazta a klórvizes kézmosást és a rendszeres takarítást. Neki is van emléktáblája a templom külső falán. Szobrát Stróbl Alajos alkotta 1906-ban, csak 1945-ben helyezték ide. A kis templom előtt 1867-től egy Immaculata (Szűz Mária) szobor állt, 1991-ben arrébb helyezték, restaurálták. Johann von Halbig (1814-1882) müncheni szobrász alkotása és az eredetit Schlick Rt. öntötte ki, de az öntöttvas kerítése már elveszett. A kápolna 2001-től a Magyar Örökség része. 2002-ben a műemlékesek restaurálták.
1846.tavaszán önként jelentkezett a honvédseregbe, ahol a nemzetőrségben őrnagyi rangban szolgált. A honvéd hadsereg törzsorvosa volt. Pest feladása után Egerbe vonult vissza. 1849-. január 22-én Kossuth Lajos (1802-1894) és Mészáros Lázár (1796-1858) hadügyminiszter Flór Ferencet nevezte ki (Stáhly Ignác sebész 1787-1849) utódaként a hadügyminisztériumban az egészségügyi osztály főnökévé. A katonai hadisebészetben Európában először vezették be a kloroform narkózis alkalmazását.1847-ben ezzel már ő is kísérletezett. A 19.században enélkül fájdalmas műtéteket végeztek. Irányítása alá tartozott a tábori kórházak rendszere: a gyógyszer- és kötszer biztosítása, a betegellátás, az újoncozás ellenőrzése és a rokkantak utókezelése. A műszer- és gyógyszerhiány enyhítésére hazai kiséletet tett a gyártás megszervezésére. 1849. áprilisában javaslatára Kossuth kinevezte Meszlényiné Kossuth Zsuzsannát (1817-1854 New York) országos főápolónőnek. Ezután több nő is jelentkezett betegápolásra. Az Ő érdeme, hogy a dicsőséges tavaszi hadjárat alatt (1849. április 2-től május 21-ig tartott, ekkor megtörtént a budai bevonulás, ami a szabadságharc egyik legfontosabb haditette volt) a honvédség igen jól megszervezett katonai egészségügyi ellátással rendelkezett. Az isaszegi csatában megsebesültek is a Szent Rókus Kórházba kerültek, sajnos 11 honvéd elhunyt, és őket is a Fiumei úti Sírkert 16-os parcellájába temették. Ez a temető 1849. április én nyílt meg. A Tápió mentiek, Nagykátaiak rendszeresen felkeresik a temetőt, megemlékezve a dicsőséges tavaszi hadjárat elhunytairól.
Flór Ferenc doktor Pest-Buda felszabadítása után tért vissza a városba. Sajnos Ferenc József ezen a napon, május 2-án, találkozott Varsóban I. Miklós (uralkodott 1825-1855) orosz uralkodóval, hogy segítséget kérjen a magyar szabadságharc leverésére. Paszkievics herceg hamarosan kétszázezer katonájával megindult a leverésére. A szabadságharc alatt is pusztított a kolerajárvány. Az orosz seregben pl. szükségkórházakban 1345-en haltak meg. A magyarországi hadműveletekben 8114-en sebesültek meg, ebből 956-an vesztették életüket
A szabadságharc bukása után 1849. aug. 13-án elfogták, másfél évi börtönre és állásvesztésre ítélte az akkori kormány. Szabadulása után Tápiószelén, birtokán 12 évig visszavonultan élt, állandó rendőri felügyelet alatt állt. 1867-től viszont ismét Pest város tiszti főorvosa és kórházigazgató lett.
Görgey Artúr (1818-1916) miniszteri kinevezése után a minisztériumot átszervezték, élére Lumniczer Sándort (1821-1892), 200 éve született, egyetemi tanár sebészt nevezték ki egészségügyi osztály vezetőjének. Flór Ferenc a fegyverletételig (1849. aug. 13.) a tartalék hadtestnek lett a főorvosa. Kiváló, széles látókörű orvos volt. Az új módszerek igen érdekelték, először ő végzett a kancsalság elleni műtétet. Értekezéseiben kitért a kisdedápolás fontosságára, kitért a csecsemő fürösztésére is. Követelte a szervezett mentések rendszeres megszervezését és oktatását.
Szakmai munkásságáról: 1831-ben koleraorvosnak nevezték ki Kalocsára. (Kazinczy Ferenc 1759-1831. aug. 23.) is ekkor halt meg Zemplénben, Széphalmon) Az orvosi disszertációját is hazánkban elsőként magyarul írta és védte meg. 1833-ban már az egységes magyar orvosi szaknyelvért harcolt. 1833-től 1848-ig Bugát Pál (1793-1865, orvos, nyelvész) mellett az Orvosi Tár c. folyóirat társszerkesztője volt. (1831-33 között e posztot Toldy Ferenc (Schedel Ferenc 1805-1875) látta el.) 1840-48-ig a Magyar Orvosok és Természetvizsgálók Vándorgyűléseinek szerkesztette a Munkálatok c. kiadványát. Tagja lett 1842-től a magyar és a bécsi orvosi társulatnak, 1845-től a Királyi Magyar Természettudományi Társulatnak. Törekedett a sebészetben a modern eljárások alkalmazására.1861-től elnökletével alakult meg az ország első helyhatósági közegészségügyi bizottsága. Szorgalmazta a főváros vízvezeték-hálózatának kiépítését és az új Közvágóhíd létrehozását. (A Közvágóhíd csak halála után, 1872-ben került átadásra,1984-ben bezárták és elbontották. Tervezője Hermann von der Hude, építész Julius Hennicke volt. Napjainkban csak a főkapu és a bronz szobrok őrzi ennek emlékét). A pesti első vízvezeték szivattyúházát 1868-ban a Parlament északi szárnyának közelében az egykori Flotillenplatzon építették fel, William Lindley (1808-1900) angol mérnök tervei szerint. 1831-1915 között hazánkban hat kolerajárványban közel egymillióan haltak meg. Rájöttek, hogy a szennyezett ivóvíz a fő oka, ezért igen fontos volt a gyors vízműhálózat kiépítése. Ez 1871-re készült el, Kőbánya magasabb fekvésű helyén ellennyomó medencére volt szükség. Ez a vízmű nemrég volt 150 éves, róla a Honismeret Városunk lapjában írtam. A káposztásmegyeri viszont csak 1893-től 1904-ig épült, a hozzá tartozó csőhálózattal (aminek nagy részét a Schlick Rt. gyártotta le). A gépházakba gőzgépek kerültek. Ezek 1930-ig maradtak fenn, majd áttértek az elektromos üzemre.
1869-ben a Magyar Orvosok és Természetvizsgálók Országos Egyesülete másodelnökévé választották.
Sokat tett a magyar orvosi szaknyelv elismertetése érdekében. Jelentős tudós volt, aki nagy hangsúlyt helyezett a tudományos munkára is.
Családjáról: Nejétől, Tröschner Eleonorától 1846-ban született Gyula fia, aki sajnos 1862-ben elhunyt. Emlékére a MTA-nál 20 ezer forintos alapítványt hozott létre. Vagyonát is alapítványok támogatására ajánlotta fel.
A Pest Megyei Flór Ferenc Kórházat róla nevezték el Kistarcsán. Az épület 1976-79-ig épült, március 3-án adták át. Az itt látható bronz dombormű Tóth Béla szobrászunk (szül.1941.) alkotása 1983-ból. 1992-ben a magyar honvédelmi miniszter a katonai egészségügyben szolgálók jutalmazására Flór Ferenc-díjat alapított.
A járványok elkerülése érdekében (1830-as évek kolera, 1870-es években is visszatért) már korán rájöttek az orvosok, hogy a tiszta ivóvíz, a szennyvizek csatornázása és a piacok zárttá alakítása mennyire fontos egy zsúfolt nagyváros életében.1896-ra meg is épület öt ilyen vásárcsarnok. A Központi gyönyörű tégla díszítésű Vásárcsarnok Pecz Samu (1854-1922) építész tervei szerint 1897-re készült el. (Ez volt az egyik legnagyobb beruházás, ami Kamermayer Károlynak (1829-1897), a főváros első polgármesterének nevéhez fűződik. (Belül a Schlick Rt. vasszerkezete igen szép megoldás. Az első szennyvíztisztítót is ez a cég építette meg a Soroksári úton, ipari műemlék.)
1873-tól a három város egyesítése óta, a fővárosi vízművek első igazgatója Wein János (1829-1908) bányamérnök, aki bécsi egyetem után Selmecbányán is szerzett oklevelet. 1880-81 megépítette jobb parti vízműtelepet. Utódja Kajlinger Mihály (1860-1924) gépészmérnök folytatja elődje munkáját a vízművek kiépítésében. Ő készítette el a káposztásmegyeri telep végleges terveit. Ez igen fontos volt, mert az 1893-as kolerajárvány idején a főváros tiszta víz ellátása elemi érdek volt. Az ő szaktudásával épültek fel a miskolci, fiumei, szombathelyi és szegedi vízművek is. A mostani pandémia során is tanulhatunk az elődök áldozatos munkájából.
Flór Ferenc orvos sírja a Fiumei Úti Sirkertben van. (MTA parcella, jobb 116.)
A megemlékezést összeállította: dr. Horváth Péterné BVE Város- és ipartörténeti csoport
Be First to Comment