Süss Nándor gépészmérnök, tanár, üzletember 100 éve hunyt el

1848.szeptember 25-én, Hessen tartomány Marburg városában született, Süss Ferdinánd, régi nemesi családból. Anyai nagyapja nevelte fel, aki szintén mechanikus volt. A hazai műszerképzés és finommechanikai ipar első úttörője, a régi Magyar Optikai Művek, MOM jogelődjének megalapítója.

Fotó Süss Nándor: arcanum.hu/hu/online-kiadványok/Lexikonok-magyar-életrajzi-lexikon-7428D5/s-778D5/suss-nandor-77C87/.

Fotó Marburgról: hu.wikipedia.org/wiki/Marburg

1876-ban az egyetem meghívására Kolozsvárra jött, hogy ott Mechanikai Állomást felállítsanak. Itt kezdte el az oktatáshoz és kutatáshoz szükséges kísérleti eszközök készítését.

1872.okt. 14-én a magyar képviselőház, majd 15-én a felsőház is megszavazta a XIX. törvénycikket, amely a kolozsvári székhelyű tudományegyetem létrehozásáról rendelkezik, 1872. nov.10-én kezdte meg működését Kolozsvári Magyar Királyi Tudományegyetem néven. 1881-ben január 14-én kapta meg a Magyar Királyi Ferenc József Tudományegyetem nevét. Első rektora Berde Áron (1819-1892), az első magyar meteorológiai szakkönyv szerzője volt.

1945-ben jogutód nélkül megszűnt. 1959-től Babes-Bolyai Tudományegyetem néven működik.)

Fotó: hu.wikipedia.org/wiki/Kolozsvári Magyar-Királyi-Ferenc-József -Tudományegyetem 1893-1902 között épült egyeteme, Meixner Károly és Alpár Ignác tervei alapján.

A Rubicon 2018./1. számában olvastam, Egyed Ákos: A modern Kolozsvár születése cikkében, ami a Kincses Kolozsvárról szól, „hogy ott kisebb áramfejlesztők keletkeztek, erre vall, hogy Süss Ferdinand egyetemi gépész több házban villanycsengőt s a nagyobb vállalatoknál telefont szerelt fel, sőt a New York Szállóban s néhány más középületben villanyvilágítást vezettek be már 1900 körül.”

A fővárosban 1884-ben Állami Mechanikai Tanműhely vezetésével bízták meg, ami a Terézvárosban a Mozsár u. 8. alatt alakult meg. Ez volt az első hazai műszerész szakmunkásiskola. Vállaltak megrendeléseket is. A mérnököt Eötvös Loránd fizikus (1848-1919), tudós, az MTA tagja ajánlotta az iskola élére. Ő is tőle rendelte műszereit, többek között Süss gyártotta a világhírű torziós ingát is. Eötvös féle görbületi variométer és a horizontális variométer 1890-ben a Magyar Optikai Művek elődjében Süss finommechanikai műhelyében készültek. Ezeket először a Balaton jegén próbálták ki. Lóczy Lajos (1849-1920) geológus-geográfus, földtani intézeti igazgató javaslatára. Az Eötvös-inga a gravitációs tér változását méri. Érvényessége alkalmassá teszi arra, hogy segítségével a földfelszín alatti viszonyokra következtessünk. Az inga a földtani kutatásban igen hasznosnak mutatkozott. Az első olajkutatási célra Egbell környéki morva gázmezőn 1916-ban alkalmazták, de még a texasi és venezuelai, valamint a közel-keleti olajterületek feltárásánál is. Az általános relatív elmélet megalkotásánál Albert Einstein (1879-1955) is rá hivatkozott.

A teodolit szögmérő műszer, két megirányzott pont közti szögtávolságot mér. Alapvetően a háromszögeléshez kifejlesztett műszer, amely azt használja ki, hogy a háromszög két szög és egy távolság ismeretében megrajzolható, koordinátái kiszámíthatóak.

Fotó hu.wikipedia.org/wiki/Teodolit

Fotó Eötvös-inga (torziós inga) a Sághegyi Múzeumban. hu. wikipedia.org/wiki/ Eötvös-Loránd.

A józsefvárosi Vörösmarty Gimnáziumban (VIII. Horánszky u. 11.) ma is látható egy inga, mellyel a Foucault-inga kísérleteket végezték. (Léon Foucault Párizsban született 1819-1868-ig élt, francia fizikus, a róla elnevezett ingáról híres. Az ingakísérlet 1851-ben bizonyítékot szolgáltatott a Föld tengely körüli forgására, amit a párizsi Pantheonban végzett el.) Az épület 1871-73 közt épült és Diescher József tervezte eklektikus ízlésben. Az építész úgy tervezte és kivitelezte a gimnáziumot, hogy a híres Foucault-féle ingakísérlet a diákok számára bemutatható legyen. Az építő Ámon József volt.

Fotó: google.com/search?=q=vörösmarty+gimazium+horanszky+u.

Az intézetnek a műszereit a kor híres Stefano Calderoni (1784-1881) és Társa cég értékesítette (az alapítás: 1819-es év, olasz lombardiai optikus, a hazai tanszer-kereskedelem, a magyar látszerészet, és fotográfia elindítója), akivel 1890-ben szerződést kötött, ami több külföldi kiálltáson sikereket hozott. Az 1896-os Millenniumi kiállításon a taneszközökön túl sok geodéziai, erdészeti és másféle műszereit is bemutatták. 1900-ban pedig a párizsi világkiállításon szintezőműszerükért aranyérmet kaptak.

Hopp Ferenc morvaországi (1833-1919) optikus és műgyűjtő, múzeumalapító (Szervezésemben 2019-ben koszorúztuk meg a Fiumei sírkertben a sírját, valamint Eötvös Lorándét, Kandó Kálmán gépészmérnökét és más jeles évfordulósokat is.) társa volt a Calderoninak. Ötször utazta be a Földet, főleg Kelet-Ázsia, Kína és Japán érdekelte. Számtalan művészeti tárgyat vásárolt. Hopp Ferenc Kelet -ázsiai Múzeum az Andrássy úton a 103. sz. alatt van, villáját kertjével, berendezéseivel és műkincseivel az államra hagyományozta. A gyönyörű épület 1878-ban Schubert Ármin és Hikisch Lajos tervei szerint készült, az építtető Knorr József volt. 1906-ben Hopp Ferenc másik két építésszel, Hoepfner Guido és Györgyi Gézával átalakíttatta.

1900-ben a tanműhelyt beszüntették. Süss Nándor Budán saját vállalatot alapított, ez volt a Precíziós Mechanikai Intézet. Itt folytatta műszerfejlesztői tevékenységét, és a szakemberképzést is folytatta. Öt évre rá az Alkotás utcából a XII. ker. Csörsz utcai gyárépületébe költözött. Itt laboratóriumot is létrehozott, a kutatómunka fejlesztésére. Több találmánya is szabadalmat kapott.

Fotó: A legnagyobb magyar gyárak-A MOM alapítója a síneken lelte halálát T .tudas.hu (ez a régi cég képe)

A tudománynak, iparnak és a közlekedésnek gyors ütemű fejlődése még pontosabb műszereket kívánt. A gyár termékei közül kiemelem a távcsöves geodéziai műszereket, a teodolitokat. (Clark Ádám még Angliából rendelte a teodolitját, amit az Alagút fúrásánál alkalmazott.) Ezek és a sokféle szintezők a térképezésnél, híd- és vasútépítésnél kerültek felhasználásra. Nagy számban készültek a bányászati, katonai, erdészeti műszerek, távcsövek iskolai személtető eszközök is.

Fotó Süss Nándor (Budapest) szintező készülék google.com

1918-ben a háború után a vállalatot részvénytársasággá alakították, az alapító visszavonult.1921-es halála évében német licencet vásároltak, és bevezették az optikai üvegek csiszolását, korszerűsítették a termelést.

A következő esztendőben elkezdték az Eötvös-inga exportját. Süss Nándor vállalata a hazai optikai és finommechanikai ipar kiemelkedő gyára lett. Az 1930-as év végén Magyar Optikai Művek nevet vette fel. A rendszerváltásig a MOM sikeresen működött, majd eladósodott, ezért részekre osztották és beszüntették. Fotó MOM régi ép. archivum. mtva.hu/photobank/item/MTI-FOTO-Mi9UNFVoVU56VGkÜUHQrK25aNjlrUT09. Ma, MOM Kulturális Központ.

Süss Nándor nagy képzettségű műszerész, kiváló oktató és konstruktőr volt. Hírnevét főleg az Eötvös-inga alapozta meg, ebből az első db 1890-ben készült el. A Magyar Optikai Művek évszázados és nemzetközileg elismert múltra tekinthet vissza. A világ több országában elismerik termékeinek megalkotását. Emlékalapítványt is létrehoztak.

1921.április 1-én villamosbalesetnek lett az áldozata. A róla elnevezett sétány emlékkövét a MOM Parkban helyezték el.

Fotó: google.com/search?=süss+nándor+emlékköve

Fotó: Sírját a Farkasréti temető 6/5-1-161 alatt találjuk. (hu.wikipedia.org/wiki/Süss Nándor cikk.

Az íjász Hegyvidéki Önkormányzat/ Kampfl… hegyvidek.hu Kampfl József szobrász munkája.

„Hitvallása: Néhányan közületek bizonyára azon gondolkodnak, hogy miért nem lettem gazdag? A nyugodt lelkiismeret aranyat ér, mindig ez volt az én nyugvópárnám. Majd, ha egyszer nem leszek ezt olvashatjátok sírkövemen: Ebben a sírban nyugszik Istenben az a férfi, aki mint ember és polgár megtette kötelességét.”

Fotó MOM Park irodaépülete Puhl Antal Ybl díjas ép. tervei alapján 2005-ben. Készítette Jászai Csaba MTI-FOTO-395701