Dr. Horváth Péterné: A Bobula János építészcsalád

Ifjabb Bobula János kis- és nagy piaskai és zagajowi, 150 éve Pesten született 1871 február 24-én. Az idősebb Bobula János (1844-1903) építész fia. Édesapja nagyban formálta Pest város képét, először szerzett szlovák nemzetiségükként építész diplomát.

Az ifj. Bobula János, Kármán Mór (1843-1915) által alapított mintagimnáziumba járt. Osztálytársai voltak Kandó Kálmán (1869-1931), Ráth-Végh István, Vámbéry Rusztem. Először jogot tanult, majd építészeti tanulmányokkal folytatta. Még ezekben az években rajzokat és könyvillusztrációkat is készített. Német szakirodalomból építészetet fordított. Még zongoradarabokat is írt.

Pesten 1893-ban a József Műegyetem építészmérnöki oklevelet kapott. Tanárai voltak Hauszmann Alajos (1847-1926), Pecz Samu (1854-1922) és Rauscher Lajos (1845-1914). Ezután észak-amerikai és angliai tanulmányutakat tett 1893-95 között és gyakorlati tudását gyarapította. Többször járt Francia-, Német- és Olaszországban is. Hazatérése után Budapesten 1895-ben tervezőirodát nyitott a József krt. 11. sz. alatt. Főleg templomokat és kórházakat tervezett. Egyik alapítója volt a Magyar Építőművészek Szövetségének. A Gazdasági Mérnök (1901-1905) és a Modern Művészet c. folyóiratok munkatársa, 1905-től. A Budapesti Építészeti Szemle szerkesztője. (1903) Számos cikket írt, jelentékeny tevékenységet fejtett ki a szakirodalom terén. Tagja volt a nemzetközi építészkongresszus Párisban székelő szövetségének és a Nemzeti Szalon választmányának.

1893-ban feleségül vette az esztergomi polgármester leányát, Helcz Idát. Három gyermekük született. Leánya Bobula Ida (1900-1981, 1947-től Californiában élt) történész, költő, író. A sumér-magyar nyelvrokonság egyik legismertebb kutatója volt. János (1906-1956) szintén építész lett. A legkisebb Mimi (1916-1995).

Az építész Budapesten 1922. május 5-én hunyt el fiatalon, 51 évesen. A Farkasréti temetőben a 3/2/02/45 sírban nyugszik. 2004-től védett. Itthon maradt fia, a legifjabb János és Mimi leánya, azóta vele nyugodnak.

Munkáit a historizmus formavilágából az új stílusokba, az akkor kedvelt hullámzó szecesszióból, majd a modernbe való átmenet jellemzi. Megemlítem a következőket:

Debreceni görög-katolikus templom: 1907-től kezdődtek a munkálatok és három év múlva szentelték fel 1910-benaz Attila téren. Masszív tornya magasra emelkedik. Nem volt ikonosztáz, a helyén intarziás mozaikok díszítették az oltárt és a szószéket, szeccók és üvegablakok ékesítették a neobizánci stílusi templomot. Az oltár feletti kék színű, félgömb forma alakú baldachin keleties hatású. A postapalota. Van terv 1918.jún. 18-án, kiadva Budapesten ifj. Bobula János aláírásával. Posta, távírda székház, számítási terv, az első terveket még 1913-ban ifj. B.J. készítette egy Piac u-i telekre. Ez 1915-ben megváltozott, a Hatvan u.5-9. sz. telekre kértek új terveket, de a háború miatt nem került sor az építkezésre. Mivel 1922-ben ifj. Bobula János meghalt. 1925-ben Münnich Aladárt (1890-1975 Montreal) kérték fel,1931-re készült el.

Debrecen, 1.sz. fotó: debrecen.gorogkatolikus.hu.  A 2.kép. Debrecen Postapalota/Képcsarnok/Hungarican, gallery. hungaricana.hu és a 3.sz. fotó teszvesz.hu/debrecen-m-kir-penzugyigazgatosag-1937-09-12.

Mezőlaborc, város Kelet- Szlovákiában az eperjesi kerületben XXII Reuss hercegkastélya. (Andy Warhol képzőművész, filmrendező (1928 1987) Múzeumot is megtekinthetjük. Akinek a szülei innen vándoroltak ki Pittsburgh-be USA, később ifj. Bobula János testvére Titusz tervezett itt görögkatolikus templomot.)

Erdődy György gr. kastélya Tiszaluczon. (Itt élt Ziegler Sándor uradalmi gépész, Gárdonyi Géza író (1879-1922) apja.

Balatonföldvári villa (kastély), 1896-ban készült el, azóta sokat veszített eredeti formájából. Báró Korányi Frigyes orvosprofesszor egyetemi tanár a Széchenyi család háziorvosa építtette. Ma állami tulajdon.(Fotó a cikk vége felé).

Pápán a Fenyvessy Ferenc országgyűlési képviselőtornyos villája a Főtéren az iskola közelében. Ma Jókai Mór Városi Könyvtár.(epiteszforum.hu/dinasztiak-szlovák és magyar)

Szabadkát, 1920-ban elszakították az országtól, a régi közkórház, azóta több új kórházi pavilonja épült fel. Nyíregyházit, 1896-ban kezdték meg építeni Barzó és Vojtovitsépítő mester irányításával. 1899-ben nyílt meg Erzsébet Közkórház néven.

Kézdivásárhelyi közkórház, 1884-ben létesült, Szentkereszty Stefanie bárónő alapította, Municipiumi Kórház néven. Ez nemcsak a várost, hanem az egész Felső-Háromszéket kiszolgálta. A régi épület Vasút utcai része, a belgyógyászat romos állapotban van. Az új épület Ritti Olivér műépítész tervei szerint készült el.

Az esztergomi Vaszary Kolosi Kórház akkor igen modernek számító pavilonrendszerrel készült, harmonikus képet mutatott, de sok átalakítás történt. A telep nyolc épületéből mára csak a kápolna és a régi sebészet maradt. A 8 kisebb épületben 104 helyiség készült, a költségek 280 ezer koronába kerültek.

1.sz. kép Esztergom kórház (archívum. ekor-lap.hu), a középső fotó: Berkesz-Vay- kastély: beszelamarvany.lapunk.hu 3. kép tiszafüredi városháza hu.wikpedia.org/wiki/Tiszafüred.

Munkácsi városháza az egyik legszebb alkotása (1903-4).1898-ban a város képviselőtestülete impozáns, a kor igényeinek jól megfelelő új városházát építtetett a régi helyén, felhasználták a földszintes jegyzői lak telkét is. 12 pályamű érkezett, köztük az ismert budapesti ifj. Bobula János műépítész tervét fogadták el. Ekkor a városnak 1553 lakóháza és 14416 lakója volt, akik valamennyien magyar nemzetiségűnek vallották magukat. Munkácsnak az 1777-es felmaradt iratok szerint már volt régen is városház épülete.

1.sz. kép. karpataljalap.net/2004/10/08/százesztendős munkácsi varosháza. A Latorca parti város igen szép szecessziós épülete. 2.sz. Középen Rimaszombatrégi megyeháza, europeana.eu hu. wikipedia.org., a 3. kép az új rimaszombati megyeháza, hu.wikipedia.org

Munkácson 1810-ben pedig Drexler Károly telkén emeleteset építettek, ebben katonaság majd kórház is üzemelt, később kaszinó is használhatta. Ezt 1878-ban kibővítették, itt szavazták meg Munkácsy Mihály (1844-1900) díszpolgárrá avatását is 1882-ben. A millennium évében több új épület is elkészült, pl. a Nemzeti Színház, az új. rom kat. templom, a járásbíróság is.

Tiszafüredi városháza 1896-ban emelték. (Lásd előző oldalon. hu.wikipedia.org. wiki)

Szepesjakabfalvi (1904-11) (Jakubany) görögkatolikus templom. Magas, csúcsos tornyával, rózsaablakával igen festői megoldás.Szent Péter és Pál tiszteletére szentelték fel. 1937-ben restaurálták. Eperjesi kerületben találjuk.

(hu.wikipiedia.org. Szepesjakabfalva)

Trencséni megyeháza, 1902-ben épült eklektikus stílusú, homlokzatán Gömör vármegye címerével. (trencinregion.sk). ma múzeum.

Az egykori rimaszombati megyeháza 1902,ma járási könyvtár 3.sz.kép. A régebbi épület a 1798-ban épült, empire stílusban, ez a város legszebb műemléke. 2kép középen fent.

Szamosújvári szálloda és vágóhíd (ma Románia) fotó a cikk végén.

Vízakna fürdő 1905-ös pályázat, amit Zöld béka jeligére adott be.

Ungvári papnevelő kápolna, az ungvári, sztracsovai, (régi Torontál megye, Vajdaság) dombostelkei, (erdélyi mezőségben) csertészi (Ung megye) görögkatolikus templomok, a laczkvágási róm. kat. templom, (Szlovákia) Tavaszkút temploma, (ma Szabadkához tartozik) Futaki református (Dél-bácskában, itt temették el Hadik András (1710-1790) császári tábornagyot), és a szabadkai (Vajdaságban) római katolikus templomok tervezésére kapott megbízásokat.

Sigray Antal gróf kastélya Ivánczon, Vas megyében(a kastélyt 1740-ben barokk stílusban emelte Sigray Károly, 1898-ban eklektikus ízlésben, majd 1920-ban szecessziós formát kapott a belső. Műemlékileg védett.  A kiskastély a 20. században épült. A 20 hold közepén álló kastélyt park övezi, ahol számos növényritkaságot láthatunk. Igen szép a katolikus temploma, amit 1914-ben Hendrich Antal (1878-1960) tervezett. Példaképe a zebegényi Koós Károly terve alapján épült templom volt.

(1.sz. Fotó: ThalerTamas. Ivánc-hu. Wikipdia.org., a 2. kép széles manzárd tetővel Sigray-kastély, hu. wikipedia.org/wiki/Ivánc. 3. kép: balatonfoldvar. info.hu Korányi-villa.)1896-ban épült Dr. Korányi Frigyesnek (1828-1912), orvosprofesszornak.

Vay Tibor gróf kastélya, Mohorán, Nógrádban találjuk a Vay-Zichy kastélyt, sarkain tornyokkal, ami már az 1740-es években megépült. A 19. sz-tól a fentiek a birtokosai. A főhomlokzat árkádsoros kialakítású. Műemlék. Gróf Vay Gáborné várkastélyszerű udvarháza országos jelentőségű kultúrtörténeti emlékekkel vált híressé. Ezeknél a kastélyoknál valószínű csak átalakításokat, bővítéseket végzett. (Fotó: hu. wikipedia.org)

Vay Gábor gróf (1862-1931) kastélya Berkeszen. A település Nyírségben fekszik, a 15.századtól a Vay család birtoka. Itt van elhelyezve a család híres és gazdag levéltára, ahol számos régi oklevelet őriznek. A régi kastély 8 oszlopos bejárata klasszicista, amit még Vay József kezdett építeni és fia Ábrahám fejezte be. (MTA egyik alapítója.) Műemlék védett. Tájképi parkjában álla család sírboltja. (Fotóját lásd 2. oldalon.)

Kunszentmiklósi zsinagóga. (Első zsinagógájuk még 1851-ben alakult meg.)

Belezna–Zichy-kastély 1890-es évek, gróf Zichy Ödönnek (1811-1894) készült. Ő építtette a magas tornyú, eklektikus templomot is 1899-ben, ami a Mátyás-templomnak ”kistestvére”. A falu a nagykanizsai járásban van. (Fotó: pannoniachristiana.hu/info.belezna)

Budapesten VIII. Vas u. 5. lakóház, Dr. Deutsch Ignác háza 4 emeletes 1905. Homlokzatán zárt erkélyekkel. Ez a forma inkább az 1920-30-as évekre jellemző.

Palotanegyed Vas u. 5. jozsefváros.hu Helyi védelmet kapott. 2. kép szamosújvári szálloda, kepeslapok.wordpress.com/2013/02/17szamosujvar, 1911-ben épült.

Az Osztrák-Magyar Monarchia Írásban és Képekben jelent meg, amit Rudolf trónörökös (1858-1889) és Jókai Mór író (1825-1904) állítottak össze. 19.századi kiadvány. A trencséni 3. kép a várral, Vág hidjával, regi tankonyvtar.hu.

Alig 30 éves pályafutása alatt számos nyaralót, városi lakóházat és kastélyt, kórházat és templomot tervezett. Megrendelői az egyházak, a megyei városok előjárói, főnemesek voltak. Sok általa tervezett épületen már átalakítást végeztek, vagy más célokat szolgál, az említett országrészeket pedig a Trianon után elcsatolták.

Édesapját id. Bobula Jánost Magyarország jelentős építészei között tartja számon. A Magyar Szalon szerint a korabeli Budapest kilencedik legjelentősebb építésze volt. Eredetileg Ján Nepomuk Bobula 1844. március 15-én született Liptóújváron, Liptó vármegyében (Davalovoban, egy kis faluban, ma a városhoz tartozik. Vára, a 13.sz.-ban épült. A falu a Vág folyó jobb partján fekszik.(fotó: varak.hu). Apja, ácsmester és földműves. A magyar nyelv elsajátítására és a további tanulásra Komáromba küldték. A szülei észrevették milyen jól rajzol, és szorgalmas. Abbahagyta a gimnáziumot és Rimaszombatban, az ismert Miks Ferenc kőművesmesternél, mint rajzoló segédmunkás kezdte a szakmát. Innen vezetett útja Pestre. Fokozatosan bekapcsolódott az itteni szlovák értelmiség életébe. 19 évesen letette az építőmesteri vizsgáját. (arcképe.sulinet.hu)

(Megjegyzem, hogy más hírneves művészek is Liptóújváron születtek: Stróbl Alajos szobrászművész 1856-ban, Csorba Géza Kossuth-díjas szobrászművész 1892-ben.)

Szlovák származású magyar építész, szakíró.1867-ben megnősült, felesége Pozdech Mária, Pozdech József (1811-1878) ismert és jólmenő harangöntőmester leánya. (Neki a Terézvárosban volt üzeme, a Gyár u. 7., a mai Liszt Ferenc tér 11. alatt, és a párizsi, majd a chicagói világkiállításon munkáival aranyérmet nyert.) Négy gyermekük született. Két fiuk lett, az ifj. Bobula János és Bobula Titusz (1878-1861,ő az USA-ban élt, több templomot is tervezett. New Yorkban és Washingtonban élt, itt is halt meg), mindketten építészek lettek. Pittsbugh-i Szent Miklós görögkatolikus templom terve 1903-ból. Tervező: Bobula Titusz. (epiteszforum.hu/dinasztiak-szlovak és magyarok-ismert és ismeretlen bobulák).

Mint a cikk elején említettem if. Bobula János először szerzett szlovák nemzetiségüként oklevelet a Budapesti Műegyetemen. A magyarországi szlovákok egyik jelentős közéleti személyisége volt. Igen képzett, nagy tudású építész volt, közéleti író, dolgos, agilis ember írták róla.

Munkássága:

Kis időre vidéken dolgozott, Losoncon művezető volt, majd 1863-ban ismét Pestre jött, és folytatta tanulmányait. A Műegyetemre jelentkezett, 4 év alatt mű- és díszépítészetből, mérnöki tanulmányokból és könyvvitelből tett vizsgát. Ezek után külföldre Francia- és Németországba utazott, hogy tanulmányait gyakorlatban is folytassa. Külföldön sok tudóssal megismerkedett és tudósításokat küldött haza sokféle szaklapnak.Pesten, rajzoló és művezető, építőmester 1864- 1867-től. Képzett tudású építész volt és dolgos, agilis ember. Neve az új Budapest főváros épülésénél kihagyhatatlan.

Ólublón 1892-97-ig a Szabadelvű Párt országgyűlési képviselője. (Fotó: Ólubló, Podolin és Magurántúl spis.sk.)

Írásaiban a modern építészeti törekvések egyik előfutára. A Junos c. ifjúsági lap szerkesztője, a pesti Nemzeti Demokrata Tót Kör alapítója. Maga köré gyűjtötte a Pesten dolgozó szlovák fiatalokat. A rövid életű szlovák Dunaj lapnak is alapítója és kiadója. Az első szlovák itthoni nyomda és könyvkiadó a Minerva (1869-1872) is az irányítása alatt működött. (1.és 3. Fotó, sulinet.hu) Az Építészeti Szemle 1892-es első száma)

Ezek között a részvényesek közt találjuk Deák Ferencet (1803-1876) Andrássy Gyula grófot (1823-1890). Sürgette a kölcsönös önsegélyző pénztárak létrehozását, támogatta azokat. Ő is alapított egyet, de a működési költségek később csődbevitték.

Írásai között voltak esszék, hírek, tudósítások, szakcikkek, vallási tárgyú elmélkedések is. Pl. 1863-ban sürgette a falvak szabályozási tervének kidolgozását. Ezekről a Cyrill, a Method, Sokol, Obzor, Vojtech lapokban olvashattunk. A Magyar hon (Uhorsko) nevű lapjában az emigrációban lévő Kossuth Lajos (1802-1894) írásai is megjelentek. Későbbiekben a „Magyarország iparügye ”1888, és Magyarország városai című könyveiben a területi egység szükségességét emelte ki. Ezeknek a munkáknak a magyar-szlovák megbékélés és együttműködés volt a célja. Azonban végleg kiábrándult a nemzetiségi politikából, mikor három szlovák gimnáziumot is bezártak 1875-ben.

Terézvárosban lakott és vállalkozott. Megalapította 1880-ban a Terézvárosi Klubot, ahol a haladó gondolkodású iparos és kereskedelmi értelmiséget szerette volna összehozni. Több évig elnöke is volt. De síkra szállt a közügyek tisztaságáért is. 1876-ban az energikus politikust képviselőnek választotta a kerület. 1878-ban az országgyűlésben is felajánlották neki a képviseletet, de ezt megköszönte és visszautasította. Végül 1892-ben bekerült a parlamentbe, pedig igazi helye a tervezőasztal volt, írták róla Lyka Károly a Művészet c. 1904-es első számában.

Szakmai tudását elismerték és megbízták az első magyar ipari törvények kidolgozásával. Létrehozta az Építési Ipar című lapot, majd a Magyar Ipar és Kereskedelmi Közlönyt. Fáradhatatlan, széles látókörrel rendelkezett, még Ivan Szergejevics Turgenyev (1818-1883) Füst c. regényét is lefordította. Egyik fő műve az 1897-ben kiadott könyve a 25 év a magyar ipar szolgálatában, melyet Ráth Károly (1821-1891) főpolgármester és királyi ipari tanácsos az ipari kamara alelnöke tiszteletére adott ki.

Most visszatérek munkáira:

Zahorán (Hont megye) egy róm. kat. templomot épített, és egy villát említenek Liptóújvárosban 1898-ban.

Neki köszönhető az első, szakfolyóirat, az Építészeti Szemle. 1892-től havonta kétszer jelent meg.1900 után Budapesti építészeti szemle néven jelent meg. Ezen munkáját fia folytatta. (Fotó három újság együtt: Építészeti szemle 1892-1.évf. 1. füz.epa.hu)

Meg kell említenem, hogy komplett építőbrigádokat szervezett a fővárosi építkezésekhez. Ezekkel biztosította a nagyszámú munkaerőt saját és más építészek számára. Példa erre az Andrássy úti paloták, az Operaház és a Parlament. A liptói almanach szerint 1887-es években 2500 szlovák munkás és szakember dolgozott nálunk.  Az 1880-as évektől a gyorsan fejlődő fővárosban több épületet tervezett.

Elnyerte Trefort Ágoston (1817-1888) vallás- és közoktatási miniszter megbízását a Trefort utcai főgimnázium, és a Barcsay utcai mintagimnázium megépítésére is. A VIII. kerületi Tisztviselőtelep építkezését még anyagilag is támogatta. Kiemelem, hogy az 1885-ös május 2-án nyíló Országos őszi kiállítás szervezésében jelentős szerepet

(1885-Iparcsarnok képe: pestbuda.hu/cikk/20190315-paar-eszter-szilvia-idosebb- bobula- janos-a budapesti epiteszet-és -kozelet-meghatároz… Középen az Eötvös u. 7. Schneider Vencel-palota, épült 1879-ben tervező Wéber Antal, kivitelező id. Bobula János fotó: Horváth Zoltán, továbbiakban H.Z. 3.kép Turócszentmáton Matica Slovenská egykori székháza, homlokzata, tervező id. Bobul János 1864. (Wikipedia/Szeder László).

vállalt, tervezte a pavilonokat minden fizetség nélkül. A Városligetben1885-ben az Országos kiállításra felépült 105 pavilonszerű épület több részének volt a tervezője. Ferenc József (1830-1916) királyunk a rend lovagkeresztjével tüntette ki. Sajnos 1896-ban nem említik nevét Alpár Ignác (1855-1928) mellett, pedig az ő iparcsarnokának a kibővítésével készült el a központi épület, és az általa tervezett műcsarnok lett a millenniumi kiállítás egészségügyi pavilonja. Az Országház un. főfelügyelője és a főrendiházi palota gondnoka volt. A Parlamentet Steindl Imre (1839-1902) tervezte, épült 1885-1902 között, szabadon álló, több belsőudvarral, kupolával, neogótikus középület. (fotó:008-bobula-es-a parlament-epités-e.clip.image002)

Az olasz reneszánsz hívének vallotta magát, ezek szellemében tervezte világos, szépen átgondolt épületeit, melyek harmonikus tagoltsággal bírnak. Karcsú oszlopokkal, terméskő homlokzatokkal, loggiáival emelte a házai pompáját.

Legismertebb megvalósult épületei: saját háza az Andrássy út 62. sz. alatt.

Az épület helyén eredetileg az Oetl Antal (1837-1910) Vas- és Ércöntő Társulat gyára állt. Ezt 1869-ben Buzzi Bodog építőmester emelte. Helyén a négyszintes neoreneszánsz házat 1882-83 között tervezte és építette családjának id. Bobula János. Ekkor a száma 76-os volt. A számtalan átalakítás ellenére is a fennmaradt historizáló palotáink egyike. Kőfaragó Huber J., Áprily J., márvány Camerino I. O. műasztalos Wesztermayer Sándor, műlakatos Árkay Sándor,(1841-1910) külső freskó Lotz Károly kartonjai után Jakobey Károly (1826-1891) loggákban, belső freskók: szintén Lotz Károly (1833-1904) után Tardos Kenner Viktor (1866-1927), (a freskók témája: házi béke, humor, vendégség, jólét, évszakok és hírlapírás voltak). Színes üvegezés: Róth Miksa (1865-1944) és apja Zsigmond (1830… üvegművész) Stukkó: Haller J., mozaik Cristofoli Vincétől. Az épületet ékesítő szobordíszeket Róna József (1861-1939), Szécsi Antal (1856-1904) és Oppenheimer Ignác. A fényűző palota három emeletes, eklektikus, a korban használt neoreneszánsz elemekkel. A lámpák és ablakok művészi maratott üvegből készültek. Az első emeleten az ívzugban lévő szoborpárok Szécsi Antal munkája (1856-1904) Oppenheimer Ignác (1839-1919) műhelyében készültek, a négy-négy korinthoszi oszloppár szintén. 1890-ben eladta Kollrich Pál szitagyárosnak.,és 1894-ben Wiesenbacher Endre építőmester vásárolta meg, és végzett változtatásokat. Sajnos 1890-es évek elején csődbe jutott. 1908-tól-ben ismét új tulajdonosa lett dr. Pilliz Ignác, kinek családja 1950-es államosításig birtokolták. 1950-ben a magyar államé, 1966-tól MTA-hoz került, és a Földrajztudományi Tagozata működött benne. (a fotó:62. sz.palota. H.Z.)

A bejárati kapunál két gyönyörű női allegorikus bronz szobor Róna József (1861-1939) munkája, a Házasságnak, a családi élet boldogságának és Vendégszeretetet állítanak emléket. A palota ma is az egyik legszebb a régi Sugár úton. (Fotók:004-palotak-clip-image002-0004, és a márvány emléktábla is, a cikk végén, de van palotak sulinet.hu a két női szobor). 2012-től a II. emeleten a Yunus Emre Török Kulturális Intézet működik.

Andrássy út 11. Pokopcic Gyula házát 1877-78, és a 20 sz. Gomperz Zsigmond házat 1880-81-ben Freund Vilmos tervezte, id. Bobula a kivitelezője volt. Mindkét épületnél a kor legkiválóbb mesterei (Róth Zsigmond és Miksa, Schlick Rt. (1821-1869) Gregersen G. (1824-1910), Schaffer Károly, Neuschlosz Károly fiai, Seenger Béla és mások dolgoztak.

Andrássy úton a 68. sz. kétemeletes Zichy-palota, 1878-ban épült, tervezője és kivitelezője is id. Bobula János. 2008-ban átalakítások voltak. Eredetileg iskolai célokra épült, de gr. Zichy Rezsőné luxuspalotává alakíttatta át. Az államosítás után 2006-ig ismét iskola lett, de 2008-ban az Izabella utcai szárnyát kibővítették, ismét luxuslakások kerültek ide. Az iskola udvarán igen szép öntöttvas korlátok voltak. (Az első 20.sz. Gomperz-palota és a 68. sz. középső Zichy-palota fotó H.Z., a 3. fotó is H.Z. Halász Gedeon palotája, az Eötvös u. 11. sz. alatt, leírását később találjuk.)

Andrássy út 125. báró Révayék nyári palotája 1885-ben épült Weber Antal tervezésében, a kivitelező id. Bobula János. Ma a Kormányzati Hivatalé.

Irodája és lakása a Sugárúton a 39-ben, ma Andrássy út 27-alatt volt. Ezt a sarokházat Bukovics Gyula (1841-1914) tervezte 1881-85-között.

Madách Gimnázium: VII. Barcsay u. 5. Nevét 1921-ben vette fel. Mai helyén 1892-től működik. (Épület fotó H. Z.A mozaik képek: A mierzsébetvárosunk-blog.hu 2015/04/05/barcsay-utca-5- madach-gimnazium).

Kétemeletes épület 1888-89-ben épült. Tervező és építő is id. Bobula János. Az átalakítást, toldást 1901-ben már a fia, ifj. Bobula János végezte. Építtető a Vallás és Közoktatási Minisztérium. Homlokzatán 4 allegorikus mozaikkép, két szibilla és két múzsa, ezeket Stettka Gyula (1855-1925) tervezte, (övé a Bazilikában a Forgó Krisztus festménye) a kivitel a velencei Candiani cégé. (Híresebb diákjai voltak: Buda Béla pszichiáter, Benedek Marcell, Gellért Oszkár Kertész Imre, Konrád György, Bacsó Péter, Gálvölgyi János, Koltai Róbert, Szinetár Miklós, Capa, Robert fotós (1913-1954), Féner Tamás, Albert Flórián, Petschauer Attila és mások.(A szibilla görög női név, Apollón isten papnői voltak.)

Trefort utcai gimnázium, egykor Őszutcai Mintagimnázium, és Szentkirályi u. 9.száma volt.

Kétemeletes iskola, eklektikus saroképület 1886/87-ben készült. A Vágó építész testvérek (József-1877-1947 Francia ország) és László 1875-1933) 1908-ban bővítést végeztek. A megrendelő a főváros volt. Nevét, csak 1991-ben vette fel. Az iskola Kármán Mór (1843-1915) neveléstudós gondolkodása szerint 1872. okt. 7-én kezdte működését, a Kossuth Lajos u. 1. sz. alatti épületben, hogy a leendő középiskolai tanárok felkészítését szolgálja. A Trefort utcai ház tervezője és kivitelezője id. Bobula János volt.(Fotó H.Z. Trefort Gimnázium.) Itt tanult Teller Ede atomfizikus (1918-2003).

Az Ádám Károly vászon és fehérnemű kereskedő palotája, (Bródy Sándor utca 4. kétemeletes, neoreneszánsz. Ebben a formavilágban harmonikus egységben látható az építészet, a festészet és az iparművészet). A Képviselőház melletti telket 1874-ben vásárolta meg,a házát Weber Antal (1823-1886) tervezte 1875-76-ban, id. Bobula János volt a kivitelezője. A két mester élete végéig jó barátságban volt egymásal. A ház műemlék. Az első emeleti erkélyen Lotz Károly (1833-1904) freskóival. (H.Z. fotó)

Az Eötvös u. VI. kerület,11. sz. Halász Gedeon államtitkár palotája, 1875, velencei reneszánsz elemekkel, 2 emeletes, ablakai között oszlopokkal, igen szép épület. Itt, kivitelezőként dolgozott. Schneider-Vencel élesztőgyáros palotája VI. Eötvös u. 7. 1879-ben épült, eklektikus, emeletén ablaksorral. Valószínű ezt apósának Pozdech József és családjának készítette. Mivel a telek az ő lányainak a nevén volt. Schneider Pilzenből származott, élesztőáru kereskedő volt. Egykor, Baross Gábor (1848-1892) a „vasminiszter” is lakott benne. Régen a Budapesti Városvédő Egyesület szemben bérelt házat. Most a palota a Történeti Levéltár székháza, igen jó állapotban van. A 19.sz. szintén Schneider Vilmos palotája volt, 1879-81, kétemeletes eklektikus.

Bajcsy Zsilinszky út 27. és a 29.sz. sarokház. Mindkét eklektikus épületet a Pesti Építő Társulat emelte.

Tervezője és kivitelezője id. Bobula János, 1875-77 között készültek el. (Fotó: 1. és 2.sz., és a 3. fotó Ádám-ház a Bródy S. utcában: H.Z.)

Széchenyi fotó: pestbuda.hu/cikk/20190315-paar-eszter-szilvia-idosebb-bobula-janos-a-budapesti-epiteszet-es-kozelet-meghatarozó-alakja.

A Széchenyi István (1791-1860) szobrának felállítására pályázatot hirdettek 1860-ban. Akkor még Ferenc József téren, később Roosevelt térnek nevezték, ma Széchenyi tér. 1866-ban 20 pályamű érkezett be. Engel József (1815-1901) szobrász nyerte el az első díjat, aki a földművelés, az ipar, a hajózás és a kereskedelem idealizált alakjaival pályázott(1868). A talpazat elkészítését Wéber Antal (1823-1886) építész kapta. 1876. júniusában if. Bobula János kivitelező építőmester el is kezdte a szobortalp alapját és magját, 6,5 m mélyen. Egy méter vastag betonlemezre 136 ezer db téglát raktak fel. A bronzöntésre a bécsi Röhlich és Pönninger céget kérték fel, az öntés csak másodjára sikerült. Bajorországi vörös gránitból készültek a látható külső részek. A főalak 6 m-es és 7,27 m magas talpazaton áll. 1880-ig készült, amikor felavatták. Az ünnepségen József főherceg (1833-1905) vett részt a király nevében. A 67 koszorúval övezett, MTA előtt álló szobornál Pulszky Ferenc (1814-1897) politikus, régész mondott beszédet.

Váci u. 66. V. kerület,Szerb alapítványi bérház. Épült 1873-74. Tervezője Wéber Antal, kivitelezők id. Bobula János, Rill és Schomann, szerkezet Oetl Antal vasöntő (1837-1910), szobrász Schaffer Károly (1833-1911), műasztalos Thék Endre (1842-1919), kőfaragó cég a Sóskúti mészkő. (Fotó: fortepan.hu)

Újpesten az Ősz utcában a Közoktatási Tanács épülete.

Budán a tabáni paplak építése. A tabáni Szent Katalin plébániához vagy a szerbek Szent Demeter templomához tartozott. Ez utóbbi a második világháborúban megsérült, 1949-ben lebontották.

Tisztviselőtelep (az Orczy út mögött, (fotó hu.pinterest.com)

A VIII. kerületben a Reguly Antal (1819-1858 néprajzkutató, utazó) (egykor Család utca) utcában a tisztviselőtelepi házakból is sokat tervezett 1886-ban, eklektikus stílusban: 5.sz., Bodnár Zsigmondnak 1 emeletes, 15.sz. Szabó Jánosnak, 21.sz. Orincsay Lászlónak, 29.sz. Steis Lajosnak, a 34-est Ujhelyi Miklósnak, 38-sz. Pilz Ottónak. Ezek legtöbbje földszintes, kertes, néha egyemeletesek voltak.(5,15,21,29-es sz. házak fotója H.Z.)

Bláthy Ottó utca 1953-tól, előtte 1887-ban Szapáry utcának nevezték. 9.sz. Bodnár Zsigmondnak nyaraló, padlástér beépítéssel,

2, 3. kép H.Z.

Delej utca 31. Kisfaludy Ákosnak, 36.sz. Müller Pálnak. 1886-ban,

Orczy utca, 10. Prohászka Ferencnek,

Benyovszky utca 14. sz. zártsorú épületek, ez nyaralónak épült Szücs Gusztávnak, 17.sz. Lengyel Lajosnak, 34.sz. Mariallaky Jánosnak,1886-ban,

Rezső tér 7.sz. Tolnai Lajosnak, helyén régen egy kis tavacska állt.

Elnök utca 16. Kmethy Istvánnak,

(4. és a 6.kép H.Z.)

Üllői út 78. A sebészeti klinika épületei több jeles építész tervei alapján készültek. Kolbenheyer Ferenc halála után Wéber Antal (1823-1886) folytatta. Az egykori Füvészkert helyének közel 70 %-a az Orvoskar tulajdonába került. Az őrház kivitelezését if. Bobula János vezette 1883-ban. A telken egykor a klasszicista Festetich-villa állt, ami Pollack Mihály (1773-1855) tervei szerint épült 1802-3-ban. Az épületek 1872-1910-re készültek el.

Bíró Lajos utca 7. Baltazár Bélának, 17. Makrai Sándornak, 26. sz Hegedüs Gyulának,35.sz. Tolnai Lajosnak, 39.sz. Liptay Pálnak, 49.sz. Nagy Elemérnek.

If. Bobula János a felsorolt házaknál tervező és kivitelezőként ismert.

(Képtalálatok-693-tisztviselőtelep, Budapest ”skanzenje”, hu.wikipedia.org/wiki/Tisztviselőtelep-(Budapest) a kis házak fákkal, földszintesek, néhány emeletes, sarokházak, lasdbudapestet.blogspot.com/2014/01/tisztviselőtelep-jozsefvarosban. Jellegzetes, korabeli hagyományos, népies ízléssel, a homlokzatok, ablakok szinte néprajzos elemekkel készültek, kényelmes belsőkkel és szép kertekkel.)

A háztartások a fűtést városi gázzal, takaréktűzhelyen oldották meg. A magasföldszintes házaknál a szuterénban helyezék el a kazánt, ahol központi fűtés volt, a házmester, kertész, cseléd az alagsorban lakott.

A Tisztviselőtelep eredetileg a X. kerülethez tartozott, később a kertvárosi jellegű lakásépítés a Vajda Péter utca az Orzcy úttól – Könyves Kálmán krt. ma Hungária krt.-Üllői út- Nagyvárad tér keleti oldala lettek a határai. Egykor a MÁVAG vezetőinek jelentős része itt lakott. Zöld szigetnek nevezték a lakótelepet, egyedülálló volt a korban. Végül 1886-tól 217 kertes ház és nyaraló épült fel néhány év alatt, ezt hívták a „legintelligensebb falu” nak.

Id. Bobula Jánost néhány évtizedig még az ország leggazdagabb vállalkozói között találjuk, de az 1890-es években csődbe jutott, 1895-ben majdnem minden vagyonát elveszítette. Már fentebb említettem akkoriban az Országház építésénél dolgozott és állami felügyeletet látott el. Építészeti Szemléjében jó érzékkel mutatott rá a város akkori telekárfelhajtó politikájára, kiállt a kisebb vállalkozók védelmében, és kritizálta a pályázatok visszásságát is.

Kétnyelvű Emléktábláját vörösmárványból a Szlovák Önkormányzat állította 2003-novemberében az Andrássy út 62.sz. háza falán. (fotó: modern zarándoklat, oslovma.hu).

Sírja a Fiumei úti sírkertben áll, 1903-ban november 15-én hunyt el 59 évesen. 177 éve született. 17/2 parcella, N/A szakasz, 1,12 sír. Védett.

2004. nov. 15-én a Terézvárosi Szlovák Önkormányzat az elhanyagolt sírját felújította és új sírkövet helyeztek el. (Sulinet.hu)