1970 óta áll a Thököly út Columbus utca sarkán egy különös műalkotás.
Aki autóval, busszal elszáguld előtte, talán nem is tudja, hogy ez a 220 cm magas alumínium szerkezet Eötvös Lóránd stilizált torziós ingáját ábrázolja. Pontos elnevezése: Torziós inga díszkút.
Régen nem látott vizet, de nem is „inga”, inkább mérleg.
Eötvös Lóránd idejében ez az érzékeny műszer sárgarézből készült.
Miért nem szerepel ez az alkotás a köztéri szobrok nyilvános oldalain?
Azért, mert magántelken van: A Columbus u. 17-23. M a g y a r Á l l a m i E ö t v ö s L o r á n d G e o f i z i k a i I n t é z e t előkertjében, ezüstfenyőkkel övezve, minden évszakban jól láthatóan.
Nem ismerjük az alkotóját, hiszen az az „Intézet műhelyében készült”. Pedig biztosan volt valaki, akinek eszébe jutott, hogy nem szoborral, nem emléktáblával, hanem saját találmányának stilizált változatával emlékezzenek a nagy tudósra, az Intézet névadójára. Valaki megtervezte, valakik a műhelyben elkészítették. A fizikusok nem exhibicionisták J, nem érezték szükségesnek nevük nyilvánosságra megemlítését.
2021-ben 120 éve annak, hogy Eötvös Lóránd elvégezte az első mérést a Celldömölk melletti Ság hegyen. De mit is mértek ezzel az „ingával?”
Mindaddig elképzelhetetlen pontossággal mérte a felszín alatti rétegek eltérő tömegét. A gyakorlati élet számára e mérés hasznát azzal szemléltethetjük, hogy segítségével ki tudták mutatni a mélyben megbúvó ércet, olajat. De ezzel Eötvös Lóránd még nem foglalkozott.
Eötvös torziós ingája azon a felismerésen alapul, hogyha a Föld alatt nagy, a környező kőzetektől eltérő fajsúlyú tömeg (érc vagy olaj) van, ott a nehézségi erő iránya megváltozik. Ez a szerkezet alkalmas a felszín alatti eltemetett kőzettömegek, vagyis földtani képződmények szerkezeti viszonyainak a felderítésére. Tréfásan úgy is beszéltek róla, hogy „mérhetővé tette a semmit”, mivel a gravitációs eltérések olyan picik.
Nincsenek „véletlen” felfedezések! Eötvös Lóránd 1886-tól 1901-ig tartó szakadatlan munkával hozta létre ezt az eszközt! Szerénységét mutatja, hogy úgy beszélt az eszközről, hogy az a „Columb-féle mérleg különös alakban, ennyi az egész” Elismerte és tisztelte elődje művét, közben maga is alapokat rakott le a további geofizikai, fizikai kutatások számára.
1907-től azaz 21 évvel később kapott először állami támogatást. Na, nem azért, mert a hazai tudományos élet felismerte e mű jelentőségét, hanem az éppen Budapesten tartott Nemzetközi Földmérési Konferencia kérésére. Nekik köszönhető az „eszköz” egyre nagyobb nemzetközi elismertsége.
Az első Eötvös inga megrendelések Észak-Amerikából és Mexikóból érkeztek. Darabonként 5000 dollárért szállította a Süss Nándor-féle Precíziós Mechanikai és Optikai Intézet Rt. Az ingát folyamatosan, a gyakorlati tapasztalatok alapján egyre tovább tökéletesítették.
1896-os itthoni publikációja teljesen visszhang nélkül maradt. Az első Eötvös-ingát, és mérési eredményeit bemutatták a párizsi világkiállításon is 1900-ban. A tudományos világ azonban ezidőtájt más dolgokkal volt elfoglalva, észrevétlenül ment el mellette.
Ki finanszírozta addig, az akkor már 59 éves tudós kutatásait?
Semsey Andor, a ma már szinte csak utcanévként ismert mecénás, és jó barát.
Meddig tartott az állami támogatás: 1917-ig. Akkor a pénz áramlása a harcmezőkre tevődött át.
Miért nem találjuk ma az ELGI nevet a Columbus utcai épületen?
Mert 2012. április 1-jén összevonták Magyar Állami Földtani Intézet –tel.
Jogutódja a Magyar Földtani és Geofizikai Intézet (rövidítve MFGI)
A fentiek ismeretében talán érthető a bánatom, hogy az Intézet nevéből eltűnt egy kiváló tudós, az élet számtalan területén rendkívüli teljesítményt nyújtó ember, a világhírű magyar fizikus, politikus, akadémikus, egyetemi tanár, hegymászó, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke 1889-től 1905-ig, Magyarország kultuszminisztere 1894–1895-ben, a Matematikai és Fizikai Társulat alapító elnökének neve.
Sovány vigasz, hogy róla neveztek el egy turistaházat Dobogókőn, egy hegycsúcsot a Dolomitokban, és nevét viseli egy kráter a Holdon.
De nem viseli a nevét az 1920-ban alapított M a g y a r Á l l a m i E ö t v ö s L o r á n d G e o f i z i k a i I n t é z e t.
Be First to Comment