Garay Klára kolléganőnk hívta fel a figyelmünket az ÁTLÁTSZÓ BLOGBAN megjelent, alábbi cikkre:
A ma elfogadott tervezet alapján fél évet kapott a magyar kormány, hogy valamennyire rendet csináljon a budapesti világörökségi helyszínek kapcsán. Ha ez nem sikerül, és a jövő év február 1-ig leadandó beszámolót nem találja kielégítőnek a nemzetközi szervezet, akkor a budapesti helyszín felkerül a veszélyeztetett örökségi listára.
A magyar kormány ugyanis hosszú ideje nem teljesíti az UNESCO által a megelőző években a kormánynak eljuttatott ajánlásaiban foglaltakat többek között a Városliget és a Budai Vár nagyszabású építkezései, valamint az egész magyarországi műemlékvédelmi gyakorlat kapcsán. A szervezet legfrissebb panaszait az áprilisi UNESCO-misszió látogatása alapján tapasztaltakról készítette, s ezt két napja nyilvánosságra hozta.
Az ezzel kapcsolatban küldött válaszokat a kormány döntés-előkészítő dokumentumnak tekinti és adatkérésünkre nem bocsátotta rendelkezésünkre. Egyetlen összefoglaló érhető el a magyar kormány válaszáról, melyről korábbi cikkünkben írtunk részletesen, s egy további cikkünkben közöltük a kormány által küldött válasz összefoglalójának részletes, szakértői elemzését.
Június közepén nagy port vert fel, amikor a mostani UNESCO-közgyűlés határozat-tervezetét nyilvánosságra hozták. Egy az Átlátszónak nyilatkozó szakember szerint már az elfogadásra kerülő határozattervezet szövegezése, stílusa arról árulkodott, hogy a nemzetközi szervezetnél betelt a pohár a magyar kormánnyal kapcsolatban. Ez a szakértő akkor így foglalta össze a helyzetet: “Az UNESCO állásfoglalásából világosan kiderül: alapvető problémája a magyarországi műemlékvédelem kapcsán a megfontolatlanság, a világörökséget kifejezetten annulláló urbanisztikai koncepciótlanság.”
Az UNESCO Világörökség Központ mostani, bakui gyűlésén megfogalmazott határozat-tervezet főbb kifogásai:
A budapesti világörökségi helyszín történelmi zsidónegyedként ismert védőzónájában épületbontások és nem megfelelő fejlesztések zajlanak.
Nem kielégítő a világörökségi helyszínen lévő lakóépületek megőrzése.
A Hauszmann Tervvel kapcsolatban csak rövid beszámolót adott le a kormány, ráadásul a dokumentumok egy része magyar nyelvű volt, és az UNESCO szerint nem volt elég világos információ és magyarázat azokra a nagy átalakításokra, amiket a kormány eddig véghezvitt és tervez a Budai Várban, s melyeknek a különleges értékkel bíró területre nagyon rossz hatása lehet.
A Biodóm és az új Néprajzi Múzeum építése annak ellenére folytatódott, hogy a szervezet már 2018 februárban is kifejezte az aggályait ezeknek a világörökségi területre gyakorolt hatása miatt, s már akkor kérte a Biodóm építésének a leállítását.
2018-ban azt is kérte az UNESCO, hogy a 11. kerületben ne adjanak engedélyt a 120 méter magas épületre (MOL-székház), s hogy a hasonló projektek terveiről konzultáljanak a párizsi Világörökség Központtal. A kormány ezt nem vette tudomásul, s kiadta az engedélyt a MOL-toronyházra. Igaz, később korlátozta a magasépületek építését 65 méteres magasságban, ezek azonban még így is együtt látszanának a Parlamenttel, a Bazilikával és a védett látkép más történelmi épületeivel.
A 2019 áprilisi ellenőrzéskor azt tapasztalta az UNESCO -küldöttség, hogy több olyan építési projekt van Budapesten a világörökségi helyet érintő területeken, melyekről egyáltalán nem kapott előzetes tájékoztatést a szervezet (Például az Andrássy úti világörökségi terület magzónájában álló Paulay E. utca 52-es épület lebontása – a műemléki jelentőségű területként védett magterületen álló épület bontása példa nélküli cselekmény -, és az Operaház „renoválása”.)
Hiányzik az egész városkép megőrzését biztosító kezelési terv, amely szigorú szabályokat tartalmazna a projektek hatásvizsgálatáról a világörökségi területeken.
Nincs központi intézmény vagy felelős köztisztviselő, aki átlátná a tervezett és folyamatban lévő építkezéseket a világörökségi területen és a védőzónákban, márpedig folyamatos egyeztetésre lenne szükség az érintettekkel az itt zajló fejlesztések során.
Veszélyt jelentenek a budavári fejlesztések a királyi palotára és a várbeli lakónegyed képére. Lerombolt épületeket építenek vissza, egy idealizált történelmi múlt képét próbálva megteremteni, veszélyeztetve ezzel a helyszín történelmi hitelességét, egységes képét.
A kormány állítsa le a megkezdett projekteket és keressen alternatív megoldást a megőrzés és a fejlesztés kiegyenlítése érdekében, alkosson megfelelő intézkedési és megőrzési tervet, s ezeket küldje el jóváhagyásra az UNESCO-nak, mielőtt folytatnák az építkezéseket a kifogásolt területeken.
A Liget-projekt építkezéseinek a hatása is aggasztó, ezzel kapcsolatban további anyagokat kérnek Magyarországtól (ezeket az UNESCO már a 2018-as és 2019-es misszió során is kérte), és ha ezekből az derül ki, hogy a világörökségi helyszínre rossz hatással vannak ezek a projektek, akkor kárenyhítésre lesz szükség.
Kiemelik, hogy számos dokumentumot csak magyarul küldött meg a szervezetnek a kormány, nem pedig, ahogy ezt a Magyarország által is aláírt egyezmény előírja, a nemzetközi szervezet valamelyik munkanyelvén. Így ugyanis a szervezet nem tud megfelelően reagálni a küldött anyagokra.
Bár a kormány némileg javított egyes problémákon, nem szűnt meg a helyszín veszélyeztetettsége. Ezért javasolja a 2019-es küldöttség jelentése a budapesti világörökségi helyszín veszélyeztetettségi listára tételét.
A határozat-tervezet felszólítja a kormányt, hogy tegyen eleget e misszió-jelentésben foglalt kéréseknek. (A jelentés tartalma csak a mostani közgyűlés után lesz nyilvános, mostanáig a kormány erre reagáló válaszának összefoglalója elérhető.)
A határozat-tervezetre a kormány többek között azt nyilatkozta az RTL Klub Híradójának, hogy furcsának tartják, „miért éppen most kezdte el támadni a szervezet a fejlesztéseket”. Ez a válasz minimum csúsztatásnak tekinthető, hiszen a fent említett tervezet maga is emlékeztet arra, hogy az elmúlt években számos alkalommal itt járt az UNESCO azt követően, hogy civilszervezetek feltárták, mit művel a magyar kormány a műemléki örökséggel és annak környezetével.
Tanácsadó, és ennél szigorúbb, ellenőrző funkciójú ún. reaktív monitoring missziókat küldött Magyarországra az UNESCO 2005 márciusában, 2007 novemberben, 2013 februárjában, 2018 februárjában és 2019 áprilisában. (Ezek anyagai – amelyekből kiderül, hogy az UNESCO kéréseinek többsége évek óta aktuális- itt elérhetők.)
Ha a veszélyeztetett világörökségi listára felkerül a budapesti helyszín, onnan a következő lépés már a világörökségi cím elvétele lehet, ahogy ez megtörtént Drezdával is.
Horn Gabriella
Címlapkép: A Biodóm építése 2019.03.10-én (Fotó: Átlátszó / Tremmel Márk) (részlet)
Be First to Comment