A Margit híd
szobrai

A https://varosvedo.hu/2014/07/18/margit-hidi-uj-heraklesz/ oldalon határozottan kijelentik, hogy Nikét, illetve Héraklészt ábrázolják a szobrok. Az interneten rákeresve az e két nevet említő első dokumentum 2008-ból származik és Wild László írása (https://library.hungaricana.hu/hu/view/HidakUtak_Lanchid_10/?pg=53&layout=s ),  amiben csak a férfialakra ad magyarázatot, miszerint “Az arc felett a fején vicsorgó oroszlán-maszk látható, amely Héraklész attribútuma.”, de a nőalakról még ennyit sem.

2013-ban a BKK közleményében (https://bkk.hu/2013/07/juliusban-elkezdodik-a-margit-hid-pillerszobrainak-helyreallitasa/) ezt írta: “Az ikonográfiailag többértelmű alakok nem a mitológiai Herkulest és Nikét ábrázolják, hanem azok művészileg szabadon alakított változatait.” De például Csordás Lajos (https://library.hungaricana.hu/hu/view/BFLV_Bn_50_13_2005_4/?query=margit%20h%C3%ADd%20alakjaiban&pg=155&layout=s ) szerint a nőalakban a Duna testesült istennővé.

Mi az igazság, és hol lehetne erről a találgatásoknál részletesebben olvasni (esetleg hallani, amennyiben tv- vagy rádióműsorban esett erről szó).

Wild László építész válasza:

A tervezés előzményeként sokat nyomoztam, éppen a két szobor alkotójával és megnevezésével kapcsolatban. Sajnos  nem találtam erről magyar leírásokban még említést sem. A Margit híd, mint francia alkotás, eléggé utált volt a közönség körében, így csak a Lánchíd és később a Ferencz József híd volt a fő téma a leírásokban.

Ahonnan esetleg adat kerülhetett volna elő, az a jelenleg is működő (Societé de Construction de Batignoles) tervező és kivitelező cég lehetett volna, de több megkeresésre sem válaszoltak, ezt nekem már előzőleg is jelezték korábbi kutatók. Jellemző, hogy a francia követség sem méltatott válaszra a többszöri  segítségkérésekre. Ajánlkozott egy idegenvezető is, hogy ő biztosan tud segíteni a nyomozásban, de ő is falnak ütközött.

Adolphe  Martial Thabard, aki a szobrokat készítette – Ernest Goüin, a híd tervezője vázlatai alapján –, mint a többi szobrász is, az antikvitás jegyében dolgozott. Bravúros szobrász volt, de szerintem – francia lévén – talán még azt sem tudta, hogy hol van a Duna, nemhogy szándékolta volna a Duna istennőjét ábrázolni.
A szoborpár másik tagja Héraklész, akiről az attribútumok egyértelműsítik értelmezését. (Egy századfordulós építészeti mintakönyveben a hídon látható Héraklész rajzát megtaláltam.) Szerintem nem logikus összehozni Héraklészt és a Duna istennőjét.

Ezeket a szobrokat az eklektikus kor épületdíszítő világába kell helyezni, amikor – még szerencsére – a szépség volt a fő megjelenítési szempont, nem a ma divatos magyarázkodás. A folyami hídpillérekhez kapcsolódóan a hajóorr-szerű ábrázolás  sikeres megfogalmazás, és a szobrász ezt egészítette ki az antik örökség stílusjegyeinek felhasználásával. Az ötlet Ernest Goüen-től, a híd tervezőjétől származott.

Szerintem közömbös, hogy minek nevezzük a szobrokat, tény, hogy több, mint száz éve nincs nyoma egyértelmű megnevezésüknek. Véleményem szerint turistáknak, diákoknak a kérdésekre könnyen megjegyezhető választ kell adni. Ha az egyik alak kifejezetten mitológiai, evidens, hogy a másiknak is annak kell lennie.

Üdvözlettel:
Wild László
okl. építészmérnök,
műemlékvédelmi szakmérnök

(Kiemelt kép: MTI)