Horvátország legfontosabb kikötője a Kvarner-öböl északi oldalán, ahol a Recsina folyó a tengerbe ömlik. 
Az öböl 60 méter mély, északról a Karszt-hegység védi. Fiume az ország harmadik legnépesebb városa. A legelső telepesek a kelták és illirek voltak. A 20. században hat országhoz is tartozott. A hajóépítés a kiemelkedő iparág. A Monarchia idején Fiume hazánk legnagyobb kikötője. 1776-1918-ig a Szent Korona tagja volt a környező településekkel együtt. Mária Terézia uralkodása idején (1740-1780) 1779. április 19-i hatállyal csatolták hozzánk. Ekkor Majláth Józsefet nevezték ki kormányzónak. A város Neve Rijeka is folyót jelent. (1.kép. Térkép 1890-ból).
Története az ókortól a középkorig: I.e. 28-ban a rómaiak foglalták el, Tarsatica néven postaállomást és őrhelyet létesítettek. 799-ben már bizánci kézen volt, majd a frankok feldúlták. A szlávok a 7.sz.-ban érkeztek. Fiume mai nevét 1260-ban olvashatjuk először IV. Béla (szül.1206, ur.1235-1270) királyunk oklevelében. 1338-65-ig Frangepán birtok. A Muraköztől a Dalmát tengermelléki területekig a Zrínyi családé voltak. Miklós (1620-1664) a Muraközt kapta, míg a horvát identitását őrző testvére, Péter (1621-1671), a tengermelléki földeket. Miklóst magyar, Pétert horvát költő és hadvezérként ismerjük.
Fiume, 1366-tól a Habsburg-házé. Ekkor árumegállító jogot kapott.1466-tól Fiume uralkodótól függő birodalmi város lett. 1509-ben sajnos a velenceiek lerombolták, és csak 1530-ra épült ujjá, I. Ferdinánd (1503-ban szül., uralkodott 1526-1564) megerősítette. 1599-től szabad királyi város. A török háborúk után a 17.században hazánkkal együtt a Habsburg Birodalom része lett. Megindultak az építkezések. 1719-20-as rendeletével III. Károly (született 1685-ben, ur.1711-1740) szabad kikötővé nyilvánította. 1776-ban Horvátország része, majd 1779-ben önálló városként Magyarországhoz került. 1805-ben felépült az első kőszínháza, ami akkor Európában az egyik legnagyobbnak számított. 1809-14-ig a Napóleon alatt az illir városokhoz csatolták, de 1822-48 között ismét hazánk része lett. 1826-ban gróf Laval Nugent a Trsati várat felújította, és megnyílt a városban az első múzeum. 1852-ben Ferenc József (1830-1916, magyar királlyá 1867-ben koronázták) is felkereste a várost.
1870-től-1897-ig gyarapodott legtöbbet a város. Elsőnek ifj. gr. Zichy Józsefet (1841-1924) választották kormányzóvá, miután miniszternek is megválasztották, utóda 1873-tól Szapáry Géza gr (1828-1898), aki 1868-tól Zala megye főispánja volt. (2.kép Szapáry rakpart az Adria palotával.) Megemlítek másokat is: gr. Zichy Ágost (1852-1925), gr. Batthyány Lajost (1860-1951), gr. Almássy Pált (1749-1821), gr. Erdődy Jánost (1794-1879), gr. Batthyány Tivadart. 
Ő az ezredéves kiállításon, 1896-ban, a tengerészeti alcsoport elnöke, mindig védte Fiume érdekeit.1884-től az Adria hajóstársaság kormánybiztosa. (Zalaszentgróton született 1859. febr. 23-án és 1931-ben halt meg, nekem földim volt.) A kormányzói (3.kép Kormányzói palota) hatáskör pontos és végleges meghatározása azonban elmaradt, bár a főispánnál tágabb mozgástérrel kívánták felruházni, illetékessége a város önkormányzata miatt a gyakorlatban korlátokba ütközött. Ferenc József királyunk is többször meglátogatta a várost. Lásd Rubicon 29. évf. 3-4 sz. 2018.)
A virágkorát 150 éve, az első gőzhajó 1871-es kihajózása indította el.
Az új fiumei kikötő építéséről 150 éve az Andrássy-kormány 1871-ben törvényben rendelkezett és 13 millió forintot különített el. (Andrássy Gyula 1823 március 23-án született Kassán -Oláhpatakon- és 1890. február 18-án hunyt el Voloscon, Abbázia (Opatija) mellett. Ma a turisták által igen kedvelt, szép halászfalu. Miniszterelnök, 1867. február 17- 1871. november 14-ig, utána az Osztrák-Magyar Monarchia közös külügyminisztere, és 1879-ig a közös pénzügyeket is felügyelte. (4.kép Fiumei kikötő a tengerrel)
A kikötő kialakításához a Fiumara-csatornát is meg kellett építeni. Az átfogó rendezést 1873-ban a francia Hilarion Pascal a marseillesi-és a trieszti kikötő építésze tanácsadóként segítette a MÁV mérnökeit. A munkákat Hajnal Antal (1838. Makó és 1907. jan. 17. Fiume) a Magyar Tengerészeti Hatóság főmérnöke irányítása mellett végezték. (Hajnal Antal a Budapesti 
Műegyetemen tanult, Békéscsabán magánmérnökként földmérési és vízrendezési munkálatokat végzett, 1867-ben állami szolgálatba állt, a közmunka és közlekedésügyi minisztériumban dolgozott. 1877-ben megbízást kapott a fiumei kikötő tervezési és kivitelezési munkáira.) A tengeri partszakaszt 100-200 méter hosszan kiszélesítették és 20 millió tonna kővel feltöltötték. Ezen a kialakított raktársoron 13 ezer vagon árut lehetett befogadni, és 60 km vasúti sint is lefektettek. A kikötőben lévő dokkokban 50 gőzhajó és 120 vitorlás tudott lehorgonyozni. Hullámtörő gáttal kialakították a csatorna torkolatnál a Baross-kikötőt, és a vasutat kivezették a tengerpartig. Baross Gábor a” vasminiszter” (1848-1892) közlekedési miniszter programja volt a vasúti és a vízi közlekedés fejlesztése, (az Al-Duna hajózhatóvá tétele) a fiumei kikötő korszerűsítése. (5.kép Adria palota, előtte piros hajóval) Kb. 55 millió aranykoronát költöttek el.1882-től kőolajfinomító is létesült. 1885-ben az első működőképes torpedó is elkészült, egy fiumei osztrák-magyar haditengerészeti tiszt, Giovanni Luppis (Luppis János, Fiume 1813-1875 Milánó, olasz származású) (önálló hajtással rendelkező torpedó 
feltalálója) találmánya alapján, amit R. Whitehead angol mérnök, fiumei gyáros fejlesztett ki a világon először. A korabeli újságcikkekben robbanó halnak vagy acélcápának nevezték. 1913-ra már évi 1125 db-ot gyártottak, még Dél-Amerikába is szállítottak. 150 évig működött a gyár. Sajnos a gyermekmunka is velejárója volt a gyors iparosodásnak. 1885-ben megnyílt a (6.kép színház) is, Ferdinand Fellner (1847-1816) és Hermann Helmer (1849-1919) építészpáros tervezésében. Legalább 30 színházat terveztek a Monarchiában (Pl.: Budapesten a Vígszínház, a szegedi, kolozsvári, temesvári, nagyváradi, pozsonyi, bécsi stadttheater, augsburgi, odesszai, brünni, prágai, zürichi stb.), Hamarosan a Hotel 
Continentál is üzemelt, és 1891-ben felépült a vasútállomás épülete.1905-ben a Ganz és Társa-Danubius Villamossági-, Gép- Waggon- és Hajógyár Rt. üzemet létesített hadihajók építésére. 1913-ban 3681 munkást foglalkoztattak. 1918-ig 61 hadihajót gyártottak le. A torpedógyárat 1875-ben alapították. A várost magyar kormányzó vezette, hazai hivatalok, képviseletek működtek Az Atlantica Tengerhajózási Rt. 1907-ben 6 óceánjárót gyártott le, 1910-ben már 10 gőzőse volt.1914-ben itt gyártották le az Osztrák Magyar Monarchia egyik legnagyobb csatahajóját, a Szent Istvánt, ami tragikus sorsra jutott.1918. június 10-én olasz gyorsnaszád torpedói süllyesztették el. A tragédiában 89 tengerész veszett el, köztük 41 magyar állampolgár. (7.kép Szent István csatahajó)
Megemlítem, hogy a külön kormányzóság a magyar lakosság megerősödését is támogatta. A többnyire olasz és horvát lakosok mellett 1880-ban csak 2 % volt a hazai létszám, de 1910-re már 13 %. A városnak 1910-ben 24212 olasz, 12926 horvát, 6493 magyar és 2135 német lakosa volt. 1914 nyarától, beállt a hadiállapot, megszűnt a kereskedelem, sem tengeren és vasúton sem érkezett áru. A város elszegényedett. Az olasz és magyar állam viszonya megromlott. 1918. okt. 28-án az utolsó magyar fiumei kormányzó gróf Jekelfalussy Zoltán (született 1862-ben Variházán Zemplén megyében, 1917-augusztustól volt megbízatása) és az államrendőrség is elhagyta a várost, és átadták a horvát nemzeti tanácsnak. Ő közigazgatási szakember, és IV. Károly (sz.1887- ur. 1916- -nov.21-én, koronázták-1918.nov.13.) koronázását előkészítő bizottság vezetője, császári és királyi kamarás, valamint a Belügyminisztérium Kivándorlási Hivatalának egykori főnöke.
1918.okt. 27-én az új délszláv állam kapta meg. Ezután olasz, majd amerikai és francia, angol csapatok is megszállták.1924. január 27-én véget ért a római szerződés, amellyel Fiumét kettéosztották. Susak városrésze a Szerb-Horvát-Szlovén királysághoz került, míg a többi az olaszoké. Fiume ekkor gyors fejlődésnek indult, míg Susak gazdasága lehanyatlott. A második világháború alatt 1943-45 között németek szállták meg. Jelentős károkat okoztak az amerikai bombázások, amik főleg a kikötőt támadták.1945. május 3-tól Jugoszlávia része lett, amit a párizsi békeszerződés is jóváhagyott, egészen az 1991-es függetlenné válásáig. Ekkor az olaszok 90 %-a hazatelepült. A háborús veszteségek kb. 15 ezer főt számolnak a városban, míg a környéken 3 ezert. Fiume lakossága 22 %-kal csökkent. 1948-ban Susakot ismét hozzácsatolták.
Fiume az ország legfontosabb kikötője lett, gazdasága a hajózásra, a kereskedelemre fektette a hangsúlyt. A tengerrel nem rendelkező szomszédos országok szabadkikötője is. A Világbank támogatta a várost a kikötő korszerűsítésében. Ennek keretében felújították a raktárakat, az épületeket és új utakat építettek. 2020-ban Európa egyik kulturális fővárosa címet is elnyerte.
Éghajlata nedves szubtrópusi, az éves csapadéka átlag 1529 mm. Az Adrián előforduló bóra, ami egy hideg, száraz szél, néha 160 km/ó sebességgel is lecsaphat a városra. A 2011-es népszámláláskor 128.735 főt számoltak össze. Ma Zágráb és Split után a harmadik legnépesebb városa az országnak.
Most szólnék a magyarokról is. A Kormányzói Palota, amit Hauszmann Alajos építész (1847-1926) tervezett, a millennium évére (1893-97) épült fel. Az 1870-1918 közötti időszakot magyar korszaknak is nevezik. A király nevezte ki a mindenkori kormányzót. Mint előzőleg említettem a várost és kikötőjét Mária Terézia (szül.1717-1780) magyar királynő csatolta a szent koronához 1776. aug. 9-én kelt rendeletével, és Majláth József (1737-1810) királyi kincstári tanácsost nevezte ki Fiume kormányzójává.1779. április 23-án Fiumét és kerületét „separatum corpust” Magyarország bekebelezte.
Mostanra az itt élő magyarok tartják fenn a Baross Magyar Kultúrkört.
Városnézés: A vasútállomását 1891-ben a Monarchia akkori híres építésze Pfaff Ferenc tervezte. Idehaza is számtalan állomásépület tervét készítette el a MÁV-nak.1894-ben a MÁV-Fiume nyári menetrendet léptetett életbe. Délután fél hatkor gyors indult és reggel hatra érkezett, háló és étkező-kocsival is fel volt szerelve. A kikötő világító tornya többször megsüllyedt, ezért állandóan át kellett áthelyezni. Sokan jártak le a tengerpartra, 1890-ben már 165 kocsma, 10 szálloda, 17 kávéház várta a vendégeket. Kedvelt volt az Európa Hotel, ami két szélső és középső rizalittal épült. Fiume szomszédságában fekszik Abbázia, ami szintén felkapott üdülőhelynek számított. (8-kép. Baross Gábor emléktábla) Kammermayer Károly (1829-1897) 1873-ban egyesített Budapest első polgármestere, miniszteri tanácsos, háromszor is újraválasztották, Abbáziában hunyt el 68 évesen. Sírja a Fiumei úti sírkertben van. A párás, sós tengeri levegő miatt a légzőszervi betegek gyakran jártak gyógyulni a tengerhez.
(9.kép Várostorony, rajta a címerek, a kétfejű sas)
(10.kép Tengerészeti Hatóság épülete:1903, Nautica) (11. kép Adria-palota zászlókkal)
A tengerparton a legnagyobb épület az Adria-palota, amit Giacomo Zammattio építész tervezett 1897-ben, ma Jadrolinija Szálló. Itt működött a fiumei magyar lap, a Magyar Tengerpart szerkesztősége. 1904-ben Somlyó Zoltán újságíró, műfordító, (Alsódomború faluban Horvátországban született, 1882-1937) volt a munkatársa. A Tengerészeti Hatóság épülete neoreneszánsz stílben készült, mai a Riva 1.sz. ház.1883-85 között Hubert József pozsonyi születésű építész (1846-1916) munkája. (Neki Budapesten is vannak szép épületei Pl.:az Osztrák Magyar Bank és annak 32 fiókját tervezte, és a Kossuth Lajos utca elején a volt Dreher-palotát.) Ebben működött a révkapitányság, 1895-ig a tengerészeti akadémia, és egy biológiai állomás. A Baccich-ház falán helyezték el Baross Gábor emléktábláját. Itt van a magyarországi tiszteletbeli konzol irodája is. A színházról már fentebb szóltam, 1885-ben Verdi Aidájával nyitott. Olasz nyelvű volt, a város tartotta fenn, 1913-ban Verdiről nevezték el. A Recsina-folyó mellett van a Jellasics-tér, (Josip Jelacic 1801-1859., horvát bán) az egykori Vámpalotával és adóhivatallal, 1872-86 között épült fel. A Szent György temploma igen értékes, építését a 13.században kezdték el, a 18.sz-ban átépítették. Az óvárost a Szent Vitus-dóm uralja, aki a város védőszentje. (12.kép, Szent Vitus templom) A templomot a 12. században emelték nyolcszögletű formában. Átépítését 1638-59 között az akkori velencei vezető Franjo Olivieri rendelte el, de csak 1737-ben fejezték be barokk ízlésben. Itt tartotta esküvőjét Jókai Mór író (1825-1904) nevelt lánya Feszty Árpáddal festő 
(1856-1914) 1888-ban. A templom képe a 100 kunás bakjegy hátoldalán is szerepel. Az óvárosban található az Ágoston-rendi kolostor, amit 1315-ben alapítottak. Hugo Duino kezdte az építését, 1835-ben a városi tanács székhelye lett, később klasszicista elemekkel bővült. A szent Jeromos templom előtt Szent Vidnek, védőszentjüknek 1508-ban készült szobra áll. A városháza 16. sz-i, olasz stílusú. A tornyán a csillagászati óra alatt a városkaput I.Lipót (szül.1640, uralkodott 1657-1705.) és III. Károly (szül.1685, uralkodott 1711-1740.) mellszobrai díszítik. Az új tengerészeti Akadémiát Pecz Samu (1854-1922) építész tervei alapján 1902-03 között építették. Magát az iskolát már a 18.sz. végén alapították és tengerésztiszteket képeztek. Ma az egyetem filozófiai és pedagógiai kara működik benne. A Királyi Törvényszék és az Állami Elemi és Felsőbb Leányiskola- magyar nyelvű- 1897-ben épült fel Czigler Győző (1850-1905) építész tervezésében. Ez, a régi fiumei vár, ami a 14. században épült, helyén van. (Munkáiból most,-2021- ben a Fővárosi Levéltárban van kiállítás.)
A Kivándorló Szálloda a kikötő nyugati végében áll. Zielinszky Szilárd (1860-1924) (a „vasbeton építészet atyja”) 1905-ben vasbeton szerkezettel készítette, és homlokzata virágmotívumokkal ékes. 
160 m hosszúnak és kétemeletesnek épült, egyszerre 800-1600 főt tudtak elhelyezni benne, annyit, mint egy óceánjáró hajón. 1920-ban, amikor már lecsökkent az Amerikába kivándorlók száma, később vásárokat rendeztek az épületben. A II. világháborúban a ház egy része elpusztult. Megemlítem, hogy a Keleti Pályaudvar közelében az Országos Kivándorlási Iroda bérházát, (Fiumei u. 4. 1900 körül tervezte Baumgarten Sándor építész (1864-1928) ahonnan vasúttal indultak a csoportok, ma is áll. Az 1910-es évben 37.555-en hagyták el hazánkat a jobb megélhetés, a munkalehetőség reményében. 1871-1913 között az Osztrák-Magyar Monarchiából a legtöbben vándoroltak ki. Főleg az észak-német és angol kikötőkön át hagyták el a kontinenst. A magyar kormány Fiume felé terelte a kivándorlókat, hatósági jegyárral 12 éven felülieknek 180 korona, a kicsiknek 90 korona volt az út ára. (József Attila HAZÁM c. versében” kitántorgott Amerikába másfél millió emberünk”.) Apám, nővére is OHIO-ban talált munkát.)
A Titanic 1912. ápr. 14-én jéghegynek ütközött. 1517 utas vesztette életét. A közelben járó Carpathia gőzös, akinek dr. Lengyel Árpád volt az orvosa mentette az áldozatait. A Titanic Southamtonból indult ki, New Yorkba tartott. A Carpathia gőzös járt a fiumei kikötőben is, kivándorló hajó volt. (13. Carpathia angol gőzhajó 1910 körül a kikötőben.) A legtöbb elhunyt Kanadában, Halifax temetőjében nyugszik.
Pl. a Cunard Line cégnek 2 hetente indult hajója, nekik 10 nagy óceánjárójuk volt. A magyarok, akik nem tudták az angol nyelvet,”Gunár Lina”-nak nevezték el. A Felvidékről szlovákok, ruszinok is nagy számban indultak el az óhazából.
Megemlékezek a hazai iparosokról is: Gregersen Gudbrand, 1824-ben született Norvégiában, tanult mestersége az ácsszakma és a hozzá kapcsolódó faipar.1847-ben érkezett meg Pest-Budára, bekapcsolódott a vasút- és a hídépítésekbe. Az ő cége készítette el a fiumei kikötő alapozását és fadokkjait. A Déli Vasút által 1861-ben épített Buda-Nagykanizsa vasútvonal teljes vonalán végezte és irányította számos műtárgy megépítését, pl. a budai indóház, az alagút kialakítása, a nagykanizsai és székesfehérvári pályaudvar fogadócsarnoka, és az ország minden táján hasonló jellegű munkákat végzett.Pl. a szolnoki híd, Szeged 1876-os nagy árvíz utáni újjáépítése, a komáromi Erzsébet híd stb. A céget fiai vitték tovább.1910-ben, 86 évesen hagyott itt bennünket.
A másik híres cég a Schlick féle Vasöntöde és Gépgyár R.T.
Budapest. A mólón álló hajók kikötésére szolgáló vastuskók egy részén máig olvasható a feliraton a gyár neve. (14.kép) Más jellegű vasmunkákat is végeztek. (Schlick Ignác 1820-1868, végül a Fiumei úti Sírkertben pihen, ahol G. Gregersen is.) A Schlick Részvénytársaságot fia Béla (1851-1899) Berlinben végzett gépészmérnök sikerrel tovább vezette. 1912-ben, a régebben Angliából hazánkba áttelepült (W. Fülöp) Nicholson-gyárral egyesültek, már hajókat, úszódarukat is gyártottak. Az I. világháború után a beszűkölt piacok miatt a tőkekoncentrációt már nem tudták elkerülni, ezért a Magyar Általános Hitelbank kezdeményezésére 1927-ben beolvasztották a Ganz és Társa-Danubius Rt.-be. Még, 1882-ben kiköltöztek a Gyár u. elejéről a Külső Váci u.29-37. alá, ahol nagy területtel rendelkeztek és a gyárat korszerűen felszerelték. A gyár az országban, főleg a Tisza és mellékfolyóinál az árvízmentesítési munkákat végezte, szivattyútelepeket létesített, és a főváros épületeinek tartószerkezeteit gyártotta (MTA, Operaház, Fővámház, Központi vásárcsarnok, iparcsarnok). Újszerű öntöttvas oszlopokat épített be több más épületbe, pl. az Andrássy úton. Sok híd és állomásépület vasanyagát-északi vasúti híd – gyártották le, és állították össze a helyszíneken. A villamosok többsége is náluk készült. A gyár vagonosztálya a Magyar Királyi Államvasutaknak és egyéb magyarországi vasutaknak is szállított.
1868-ban állami támogatással alapították a Magyar-Fiumei Hajóépítő Rt. A régi fiumei Howald-gyár, amely csak kisebb kereskedelmi hajókat épített és javított, a budapesti Danubius-hajógyár kezében modern, a világ nagy hajógyáraival vetekedő iparteleppé fejlődött. Az első sikereket 1909-ben a Kaimann-típusú síktengeri torpedónaszádokat és a Huszár típusú torpedórombolókat a budapesti gépgyár és a fiumei hajógyár együttműködésével határidő előtt tudták leszállítani. A Danubius (Ganz és Társa-Danubius Villamossági-, Gép-, Waggon és Hajógyár Rt) nevével jelezhetjük a magyar hajóépítő mérnöki munka fénykorát.
A mai időkben két fesztivált is rendeznek a városban, a Fiumei Nyári Éjszakákat és a tavaszi Fiumei Karnevált. Ez utóbbit már a 19.században is az itt lakó több nyelvű nemesek is megrendezték. Ma Európa nagy karneváljai közé sorolják.
A közlekedés: a kikötőbe már 2007-ben 13 millió tonna szállítmány érkezett. 2004-ben fejezték be az A7-es autópályát, 2008-ra a A6-ost, ez Zágráb és Fiume között halad. 1970 óta repülőtere is van Krk szigetén. 
Vasútvonalai igen sok várost kötnek össze. 1871-72-ben a tengerpart feltöltésével elkészülhetett az új főpályaudvar. 1874-ben a Károlyváros-Fiume közti vasútvonalat adták át. A főpályaudvar falán Pfaff Ferencnek MÁV főépítészének emléktáblát (Mohács, 1851-1913) helyeztek el. (Pfaff 1887-1907 között 20 nagyállomást és számtalan kisebbet tervezett.) Az első megbízatása a kikötőváros, Fiume pályaudvara volt 1890-ben. Az épület előtt egy 1914-ben a Magyar Királyi Állami Vasgyárakban készült mozdonyt helyeztek el. A főpályaudvar előtt még alagút is készült, amelyen a vonatok befutottak. Ez volt a Déli Vasút végpontja. (17.kép Fiumei vasútállomás)
Az osztrák magán érdekeltségű Vaspálya Társaság, aminek kezdetén 2240 km-es volt a hossza, ebből 1873. július 23-án 679 km volt hazai területen. A MÁV ezt 1880-ben megvásárolta, (ebben nagy érdeme volt Baross Gábor vasminiszternek) és 1919-ig tulajdona volt. Buda-Kanizsa között a Balaton déli oldalán 1861. tavaszán osztrák érdekeltségben épült meg. Az I. világháború idején a forgalma igen megnőtt az olasz front kiszolgálása miatt. A MÁV-val versenyben álltak a trieszti kikötő kiszolgálásért. 1968-ig működtek az 1923-as római egyezmény miatt. Ekkor 560 km hosszan maradt nálunk, de a járműállománya igen lecsökkent.
A városban született híres személyekből is válogattam: Vukovics Sebő (1811) Temes vármegye alispánja, igazságügyminiszter, országgyűlési képviselő, Wartha Vince (1844) kémikus, az eozin máz felfedezője, MTA tagja, Kutasi György (1910) olimpiaii bajnok vízilabdázó, Prodam János (1882) aviatikus, aki 1911-ben először repülte körbe Budapestet, Vásárhelyi Miklós (1917) újságíró és sokan mások.
Összegezve: A római alapítású kikötőváros leghosszabb idejét az olasz Velencei Köztársaság és a Horvátország között töltötte el. 1779-től 1918-ig, kisebb megszakításokkal (Napóleoni betörés alatt és a Bach korszakban) 116 évig volt Magyarország része. De hiába volt már az Árpád-kortól a mai horvát tengerpart egy szakasza hazánké, mégsem helyeztek nagyobb hangsúlyt a kikötő fejlesztésére, kereskedelmi vagy katonai flották működésére. Széchenyi István (1791-1860) gróf 1848-ban a Batthyány-kormány közlekedési minisztere (kinek nevéhez a Lánchíd, a Tisza és az Al-Duna szabályozás is fűződik). A vasút fejlesztését Pest-Budáról kiindulva sugár-szerűen képzelte el, és erre 8 millió forintot meg is szavaztak, addig Kossuth Lajos az Alföld irányából gondolkodott. Kossuth Lajosnak (1802-1894) már 1846-ban a Hetilap 8. számában megjelent „Tengerhez magyar! el a tengerhez!!” A kormányunk csak az 1867-es kiegyezés után 1868-ban kapta vissza Fiumét, kezdhette el fejlesztését a kikötőnek. Ekkor kezdődött Fiume aranykora. Az új kikötő elkészülte után többféle üzem, vegyipari létesítmény, kávé és rizsfeldolgozó épült fel. Az I. világháborúig 150 milliárd forintot költöttünk el Fiuméra. Ebből épült meg 1880-ra a modern kikötő és 1873-ban elindult a vasúvonal is. A századfordulóra már 11 magyar tengerhajózási vállalat 123 hajójának forgalma jelentős volt. Fénykorában a magyar kereskedelmi tengerészet 549 kis és nagyméretű hajóval rendelkezett. 1913-ra a mediterrán térség ötödik legnagyobb, Európában a tizedik legnagyobb kikötője lett, a forgalmát tekintve. Az I. világháborút megelőző évekre a teljes magyar árukivitel 17 %-a, a behozatal csaknem tizede megfordult a kikötőjében. Kiemelem a lisztkivitelt Trieszt helyett, ide áttenni tervet. 1875-re 0,84 millió mázsa malomipari termék került kivitelre mindkét kikötőből. A fiumei kikötő vezető vállalata volt az Adria Részvénytársaság, ennek székház palotája Budapesten, a Szabadságtéren ma is áll. Meinig Artúr (1853-1904) tervezte 1900-ban rokokó-eklektikus stílusban. A cég eleinte 14 hajóval rendelkezett, de 1914-re már 36-tal. Európán kívül Rio de Janeiróban, New Yorkban, Chicagóban, Algírban, Calcuttában és Port Saidban tartottak fenn ügynökséget.
Az I. világháború sebesültjeit Trieszt helyett, ami közel volt az olasz fronthoz, Fiumébe szállították, itt látták el a sérülteket.
Fiumét egykor a Szent Korona legszebb gyöngyszemének nevezték. Budapest után Fiume volt a legdinamikusabban fejlődő város a dualizmus után. Többnyelvű lakossága a fiumei dialektusban az olaszt beszélte.1869-ben 18 ezer, 1891-ban 30 ezer, 1910-ben 50 ezer főt számláltak. Az I. Világháborút követően Olaszországhoz, majd Jugoszláviához csatolták, és veszített kereskedelmi előnyeiből. A II. világháború után Horvátországban felépültek az új ipari létesítmények: Harter papírgyár, a textil és vegyipar nagy fejlődésnek indult, jelentős a hajóépítés. Május 3. hajógyárat még 1892-ben alapították, majd 1906-tól DANUBIUS a neve. Itt gyártotta a Monarchia az új hajóit. A másik Viktor Lenac Hajógyár 1896-ban létesült Lazarus név alatt, ma a Földközi-tenger térségében az egyik legnagyobb ilyen cég. 1947-ben megalapították a Jadrolinija társaságot, ők a mai napig szállítják az utasokat. Sajnos az 1990-as években a háború miatt nem kötöttek ki itt a hajók, hanem a közeli Koper kikötőjében. Azóta ismét visszaállt a forgalom és megindult a kereskedelem. Kiemelem az INA olajipari vállalatot. A részvénytársaság közel felének a MOL is tulajdonosa.
Ajánlom a turistáknak bejárni a fent említett gyönyörű várost.
(15.kép Grand Hotel Európa) (16.kép. Corzó a városban)
A képek jegyzékét lásd az alábbiakban.
hu.wikipedia.org/wiki/Fiume: ebben van a 1.térkép,3.,6.,7.,9.,10.,11.,12. a 3.Kormányzói Palota fehér épülete, a 6. Horvát Nemzeti Színház Fiumében, 7. A Szent István csatahajó vízre bocsátása 1914-ben, 9 cikk végén a város régi címere és a várostorony. és a 10. Tengerészeti Hatóság épülete, a 11. Adria palota színes zászlókkal, a 12. Szent Vitus-dóm kerek templom képe.
2. Riva Szapáry, avagy a Szapáry rakpart, középen az Adria palotával 1910 körül, Ilyen volt Fiume a Monarchia idején-kultura.hu
4. Az elveszett-magyar-tenger-muemlekvedelem cikke, az Adria palota, előtte piros hajó képe, az 5. Tenger a fiumei kikötővel.
8. Baross Gábor emléktáblája Fiumében: Erdőkerülők: Fiume (Rije..erdokerulok.blogspot.com
9. A három fotó a várostorony a címerekkel együtt, mellettük a Fiumei sasos címer: Címerhatározó/Fiume.hu.wikibooks.org
Fiume és az eltűnt magyar tengeri világ. Ebből van a 13, a Carpathia hajó angol gőzös a fiumei kikötőben 1910 körül (ritkanlathatotortenelem.blog.hu,15 Grand Hotel Európa 1910 körül, a kikötő egyik legelőkelőbb szállodája. 16- os Corzó kép 14.Rijeka kikötője-Isztranauta.blog.hu Schlick vastuskó
17.Vasútállomás: Rijeka croatia.hr
A megemlékezést összeállította:
Dr. Horváth Péterné BVE Város- és ipartörténeti csoport
Be First to Comment