Pollack Mihály
(1773. aug. 30. Bécs –
1855. jan. 5.Pest),
a magyar klasszicista építészet egyik legjelentősebb alakja. 150 éve halt meg.
Bécsben tanult, majd 1794-ben féltestvéréhez Leopoldhoz utazott Milánóba és itt ismerkedett meg a lombardiai klasszicizmus jeles épületeivel. 1798-ban már Pesten dolgozott. Első munkája Krausz János tervének folytatása, a Deák téri evangélikus templom építésének befejezése volt (1799-1808). Ettől kezdve tagja a Szépítő Bizottmánynak, ami József nádor irányításával alakult. A templom un. „palatinus”(klasszicizáló empire) stílusban épült és 1811 pünkösdjén szentelték fel. Az 1838-as pesti árvíz alatt a templom menedéket adott azoknak, akiknek a házát az árvíz elpusztította. 4 évig felügyeli a pesti Német Színház építését. Nevezetes épületei 1810 és 1830 között a pesti városkép szempontból is meghatározóak. Ilyenek az Almássy-palota, (Szép u. 6.), Horváth –ház (Kossuth Lajos u. 3.), befejezi a Wurm-ház, (Dorottya u. 6.), az építését és a Festetics-palota (Zrínyi u. 10.).
Megbízásokat kapott az Erzsébet városban: a Király u. 21. alatti Dlauchy Ferenc lakatostól, aki az Ő építkezésein dolgozott, az Akácfa u. 61. sz. Eichorn Ferdinándtól, akinek a házát két évtized múlva még bővítette is, ez ma az Akácos udvar, amit Krúdy is említ, mint a Buzelka féle tánctermet. A Rumbach Sebestyén u. 9. alatti 1819-ban épült Staffenberger család házát, amit később Kasselik Fidél kétemeletesre bővít. Ma az R.S. 9. Színházat találjuk az alagsorban. Ugyancsak Ő építette Terézvárosban a Paulay Ede u.33-ban Vogel Sebestyén híres pesti asztalosmester házát. Amire Wieser Ferenc épít emeletet, ma egy részét a mellette lévő Új Színház raktárnak használja. Az egykori Redut 1829-1832, (1848-ban leégett, és a mai romantikus stílusú Vigadó már Feszl Frigyes munkája), az Orczy-kertben a Ludoviceum (1818-18369. A Várban gróf Sándor Vince palotája Johann Amannal (1806). Felújítása óta a köztársasági elnök rezidenciája. Domborművei Kirchmayer Antal bajor szobrásztól valók. A volt Vadászkürt Szálló a Kishíd utcában, ma Türr István u.(1815), valószínűleg a Füvészkert Festetics villáját is. A Dorottya u. 11. (1820, Kardetter Lipót háza), a Bálvány u. 20, ma Október 6-a utca 5. sz. ház Kappel Frigyes részére épült. A Józsefvárosban a Gyulai Pál u. 7. és az Illés utca 25. sz. házak is az ő munkái. Ma a VIII. kerületben tér van róla elnevezve (Ötpacsirta utca, majd a Puskin utca kiszélesedett részén).
Fő műve Pesten a Nemzeti Múzeum épülete (1837-1846). Az épület a nemzeti öntudat jelképe, előtte tartották 1848. március 15-én a népgyűlést, a dísztermében ült össze a Felsőház. Széchenyi Ferenc gróf gazdag gyűjteményét ajándékozta a nemzetnek, amit itt helyeztek el. Nyolcoszlopos, római stílusú portikusszal, a timpanonon Raffael Monti milánói szobrász alkotásával. A főlépcsőházat 1875-től Lotz Károly és Than Mór gyönyörű freskói díszítik. Akkor ez volt a Habsburg Birodalom egyik legnagyobb építkezése. Az épület az európai klasszicizmus remeke. A sárospataki református kollégium könyvtára (1827-1834).
Tolna megyében a szekszárdi megyeháza építésébe 1827-ben kapcsolódott be. Ez a vidéki épületeinek egyik legszebbike. Sokat dolgozott Fejér megyében a gróf Zichy és Festetics családoknak. A Székesfehérváron épült megyeháza időrendben az elsők között van. 1801-től az építkezések terveit előzetesen az új nádornak is be kellett mutatni. Az 1802. évi terv bécsi udvari munka, még barokkos jellegű. Pollack 1807-ben készíti el a homlokzat tervét, de az építkezés már folyamatban van. Megemlítem, hogy a tervek és iratok szinte mind magyarul íródtak. Az elkészült gyönyörű klasszicista épületek híre megyeszerte megbízásokat hozott Pollacknak. Ilyenek az egykori vajtai, eredetileg szőnyi Zichy-kastély, az 1815-ös tervek szerint. A nagyláng-soponya kiemelkedő Zichy-kastélya (1816-1826), amit az 1819-es adat említ. Ez eredetileg a régi barokk kastély átépítését jelenti. Sajnos az 1900-as években eklektikus stílusban teljesen újjáalakítják.1815-19-ben készült Dégen az impozáns Festetics Antal-kastélya, ami igen szépen illeszkedik a tájba. Harmonikus, oszlopos, oromzatos előcsarnokával szép klasszicista épület. De a legjelentősebbek egyike az Alcsúton felépült József nádor kastélya, ami a háborúban elpusztult, csak az oszlopos bejárati csarnokból lehet következtetni a szépséges épületre, a magyarországi kastélyok gyöngyszemére. A terveken egy négyzetalakú udvart övező épület volt, amit szobák sora töltött ki. A kertre néző főhomlokzat rajzán kiemelkedik a középső rizalit, ebben helyezkedett el a nagy díszterem. Sajnos ma a látogató csak visszaálmodhatja a múltat.
Pollack Mihály 35 évi működése alatt 138 beadványi tervet készített, terveinek többsége egyemeletesnek készült, csak 54 volt magasabb, 2-3 emeletes. Részt vett Hild János 1805-ben, éppen 200 éve, városrendezési tervének megvalósításában. Szüreti háza egy nyeregtetős épület, előtte verandával, amelynek oromzatát négy kőoszlop tartja Tahitótfaluban (Patak u. 50.). A présházat a XIX. század második felében bővítettek eklektikus stílusban. A Pollack család síremlékét a falu katolikus temetőjében 1857-ben Ybl Miklós készítette romantikus stílusban. Két oszlopköteg fogja össze az öntöttvas keresztet.
Szeptemberben az őszi kulturális napok keretében bejárjuk Tahitótfalut, megemlékezve a 150 éve elhunyt nagyszerű építészünkről.
Összeállította dr. Horváth Péterné
Várostörténeti csoport
