Az V. kerületi Erzsébet téren több ízben felállított óriáskerék fővárosunk legnagyobb méretű szórakoztató létesítménye, amely jelentősen befolyásolja Budapest érzékeny városképét. Ezt nyomatékosítja, hogy az Erzsébet tér teljes egészében a budapesti világörökségi védőzónában helyezkedik el. Fővárosunk kifejezetten a városkép, illetve a panoráma jelentőségére való hivatkozással nyerte el a világörökségi címet 1987 decemberében, az UNESCO párizsi ülésén. A helyszín rövid, hivatalos leírásában ez szerepel: „a városkép világviszonylatban egyedülálló, és a magyar főváros történelmének dicső periódusát idézi.”Az óriáskerék monumentális megjelenésével azonban megváltoztatja a világörökségi terület védett látképét.
A terület emellett Budapest műemléki jelentőségű területén belül helyezkedik el. A régészeti örökség és a műemléki érték védelmével kapcsolatos szabályokról szóló 39/2015. (III. 11.) Korm. rendelet 38. § (1) bekezdés h) pontja szerint műemléki jelentőségű területen a védett műemléki érték megjelenését érintő és érvényesülését befolyásoló új építmény építése, illetve közterületen történő elhelyezése a hatóság számára történő bejelentés alapján végezhető tevékenységnek minősül. Budapest Főváros Polgármesteri Hivatala Építési és Műszaki Osztályának értelmezésében azonban az óriáskerék nem építmény, ezért építési engedély nélkül elhelyezhető.
Ugyan az óriáskerék – eddig– nem állandó jelleggel magasodott az Erzsébet téren, az év nagy részében mégis látható volt, vagyis jelentős mértékben megváltoztatta és újabb felállítása után meg fogja változtatni azt a panorámát, amelynek védelme az UNESCO szándéka szerint kiemelt fontosságú. Mindemellett számos hirdetésen – így a BKK metróvonalakon alkalmazott tájékoztatóin is – állandó látványosságként szerepel, hasonlóan az Országházhoz, vagy a Millenniumi emlékműhöz. Mindez egy ideiglenesnek szánt létesítmény állandósítását vetíti előre, amelyhez sem az UNESCO, sem az ICOMOS, sem az illetékes örökségvédelmi hatóság nem járult hozzá. Ennek ellenére a főváros 2020.09.30-ig tulajdonosi beleegyezését adta egy immár nagyobb, talajba rögzített új óriáskerék felállítására. Nincs kétségem afelől, hogy ezen idő lejártát követően újabb hozzájárulás születik, “végtelenítve” a szerkezet ideiglenességét, és kijátszva az ezt lehetővé tevő jogintézményt.
Az UNESCO a világörökségi helyszínek egyediségének fenntartását, összetéveszthetetlen attribútumainak dominanciáját tűzte ki célul. Az óriáskerék azonban egy napjainkban divatos, szabványelemekből legyártott, így meglehetősen sablonos konstrukció, amely Budapest világörökségi címet megalapozó egyediségét számottevően csökkenti, valódi városképi értékeit pedig kommercializálja. Az ilyen létesítmények elfogadhatóak egy vidámpark állandó kellékeként, de méltatlanok nagy múltú fővárosunk történelmi belterületéhez, ahol a Szent István-bazilika kupolája, vagy más szakrális épületek tornyai kénytelenek versenyezni e túlméretezett, léptéktelen szerkezettel. Budapest ráadásul nem síkvidéki település, ahol mindenáron újabb épített kilátópontokról kell gondoskodni, hiszen számos természetes magaslat (Gellért-hegy, Várhegy), illetve történeti épület (így a már említett Szent István-bazilika látogatható kupolája) kínál fenséges panorámát.
Az óriáskerék a világörökségi területén kívül (például a Hajógyári-szigeten, hiszen eredetileg úgyis a Sziget Fesztivál népszerűsítése céljából állították fel) akadálytalanul elhelyezhető lenne. Roppant sajnálatos azonban, hogy az ide érkező, romkocsmákra fogékony külföldi turisták állítólagos igényei elsőbbséget élveznek egy világörökségi helyszín valódi értékeivel, valamint a környék egyre elégedetlenebb lakosságának véleményével szemben. E keréknél csak egyes döntéshozók szűklátókörűsége óriásibb…
Szerintem a Bálnánál lett volna a legjobb helye. Kb. úgy helyezkedne el ott, mint Londonban a “London Eye” nevű óriáskerék, amiből az egész brit fővárosra pompás rálátás nyílik, s nem konkurál olyan “magas házakkal”, mint itt, nálunk a Bazilikával – például.
Talán kevesen tudják, hogy a város egyik nevezetes kulturális intézménye, a Nemzeti Szalon állt azon a helyen, ahova most – véglegesen alábetonozva – megépül az óriáskerék. A Nemzeti Szalon 1907-ben épült , s 1960-ban bontották le. A markolók most emelték ki a Vágó fivérek által szecessziós stílusban tervezett épület boltozott pi8ncéit…
Érdekesség még, ami a hazai építési ügyintézésről szól:
A Főváros, mint az Erzsébet tér gazdája, kiadta a tulajdonosi hozzájárulást. A Kormányhivatal, mely felelős a régészet és műemlékvédelem kérdésében, kiadta az örökségvédelmi hozzájárulást. Építési engedély viszont nem kellett hozzá, mert nem számít építménynek a “mutatványos” szerkezet!!!
Az V. kerületnek sem volt beleszólási lehetősége abba, mi épül a Polgármesteri Hivatal orra elé…
Ráday Mihály
Azt hittem, hogy végleg elvitték a mutatványos kereket és nagyon örültem neki. Ha visszahozzák, nagyon szomorú leszek. Tovább aggódom a túlontúl nagy forgalomtól, amit a kerék látogatói generálnak, és amit a kerék szervezői tovább erősítenek a kerék tövébe állított színpaddal és programokkal… Leginkább aggódom a Danubius kút épségéért. Száva (a legszebb nőalak) jobb lábfeje letörve hónapok óta… Neptunus alkarján összehajtogatott nemzeti zászló van, ami nem zavarna, ha nem a világon egyedülálló és ritka szép és rendkívül finoman megmunkált, éppen ezért nemcsak értékes, hanem sérülékeny szobrokon kellett fölmásznia az értelmetlenül bátor illetőnek, majd vissza… Összegezve, a kerék, a forgalom dugító hatása miatt és a ritkán ugyan, de velejáró önfeledt, gondtalan és gondatlan forgalom generálása okán, egyáltalán nem lenne jó ha az Erzsébet téren lenne elhelyezve… valamelyik dunai szigeten sokkal jobban mutatna, hatásosabb lenne látványként és a sík szigetről kitekintve nagyobb panoráma élményt nyújtana a benne ülőknek is…