Megjelent a legfrissebb Magyar Közlönyben a következő:
| 327/2016. (X. 27.) Korm. rendelet | A Melis Investment Kft. Budapesten megvalósuló beruházásával összefüggő közigazgatási hatósági ügyek nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról szóló 251/2015. (IX. 8.) Korm. rendelet módosításáról |
Ez a rendelet a magyarországi „világörökség” részét jelentő, Korb Flóris és Giergl Kálmán által tervezett, 1899-re megépült két egyforma ikerház, az Erzsébet híd pesti hídfőjében álló két Klotild-palota közül a déli épületre vonatkozik. Részlet a Kormány rendeletéből:
„A beruházás és ingatlan esetében az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendeletet, valamint a hatályos településrendezési eszközöket azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy az 1. § (1) bekezdése szerinti épület vonatkozásában építési követelményként érvényesíteni kell a következőket:
- a) a szintterületi mutató legfeljebb 7 m2/m2,
- b) az épület gerincmagassága nem haladhatja meg a 35,0 métert, amely tekintetében a saroktornyot, kupolát, díszítőelemeket, tetőfelépítményeket, antennát, villámhárítót, kéményt és szellőzőt figyelmen kívül kell hagyni,
- c) az építménymagasság nem haladhatja meg a 35 métert,
- d) tetőtérben két építményszint építhető, valamint tetősíkban a nyílászárók két sorban elhelyezhetők.”
Ma az V. kerületben a megengedett legnagyobb szintterületi mutató: 5.5, a legnagyobb párkánymagasság: 30 m. Csak akkor lehet ennél több, ha eleve meghaladják a korábban már megépült ház adatai az új építésre vonatkozó irányszámokat. Ha pedig már eleve magasabb házról van szó, mint ami ma megengedhető lenne, minek hozzá kormányrendelet?
Azt pedig, hogy hogyan nézhet ki egy tetősíkban újonnan elhelyezett új (kettős) ablak-sor, a megfelelő engedélyezési eljárásnak (tervtanács, a városképért felelős polgármester véleménye, szakértő műemlékes hozzájárulás) kellene jóváhagynia. A rendeletben megfogalmazott további két adat, a 35 méteres gerinc- és az ugyancsak 35 méteres párkánymagasság elég furcsa adatok így együtt, mintha a kettő egymásnak ellentmondana… Nehéz lenne most utánamérni. Ezek a befektető adatai, alighanem. A kormányban ki foglalkozik építésügyi szakértéssel, vajon?
A dolog lényege azonban egyrészt az, hogy a budapesti és a kerületi szabályozás is meghatározza, milyen lehet ezen a helyen egy épület terve, s ezt – tulajdonképpen – nem írhatja felül kormányrendelet, legfeljebb „csak” az országos szabályozás számait.
Másrészt pedig az feltűnő, hogy a normális ügyintézés keretei közül kiragadják ezt az épületet (is) egy kormányrendelettel, mint a Dagály fürdő környezetét, a Várat, vagy éppen a Városligetet. Ez utóbbiakkal sem lehet egyetérteni – természetesen, s azzal sem, hogy egy magánberuházás esetében is ugyanezt a megoldást alkalmazzák egy, a „világörökség” részét jelentő együttesben álló, egyedileg is védett műemlék ingatlanára vonatkozóan.
Innen nincs megállás. Nincs szükség többé helyi önkormányzati, vagy országos, sem nemzetközi műemlékvédelmi jogra, szabályozásra, az összes építési ügyben megtörténhet hasonló.
Ha a beruházónak megfelelőek a kapcsolatai, nem lehet előtte akadály semmilyen élő jogszabály, ami másokat korlátok közé szorít. Mindenkire vonatkoznak a természeti és az épített környezet, az örökség védelmét szolgáló, az ország, avagy a település karakterét figyelembe vevő, megfelelő fejlesztésére vonatkozó előírások, „kivéve a gyevi bírót!” – ahogy Mátyás, az igazságos mondaná…
Az október 27-én megszületett kormányrendelet utolsó mondata nem hagy kétséget:
- § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.
A lehető leggyorsabban fel kell venni a kapcsolatot a Nemzetközi Világörökség Irodával. A hazai egyszerűen “kormányhivatallá” változott a Forster központtal együtt. Fel kell vetetni a Veszélyeztetett Világörökségi területek listájára. És kérni, hogy hivatalosan foglaljon állást abban az ügyben, hogy olimpiára meg kiemelt beruházásra hivatkozva teljesen elpusztítják a Világörökségi területet Budapesten.
Kinek az érdeke, hogy minden régit tönkre kell tenni?
Tessék nemzetközi védelmet kérni mielőbb.
Elképesztő! Nyilván egy műemléki helyreállításhoz nem kell az idézett kormány rendelet. Budapest különleges műemléki értékeire hivatkoznak -még az olimpiánál is, s egyfolytában azt teszik tönkre, s felszámolják a műemlékvédelem-építésügy-városrendezés szakmai intézményeit
Találtam egy elgondolkodtató videót a mai és a (vagy egy) tervezett állapotról:
Persze tudom, hogy egy filmbe sok mindent be lehet szerkeszteni egy ekkora épületről, mégis felmerül a kérdés, hogy miért is küzdünk? Mit és hogyan szeretnénk megvédeni?
Egy műemlékfelújítás elengedhetetlen feltétele a kutatás, művészettörténeti tudományos dokumentáció, értékleltár készítése a meglévő állapotról, amelyet elég szigorú feltételek szerint kell összeállítani.
Miután bizonyára készült ilyen, nagyon fontos lenne a nyilvánosság előtti publikálása, hozzáférhetőségének biztosítása. Azt hiszem, hogy ennek, és a felújítási koncepció (netán a tervek) ismeretében lehet a megfelelő fórumokon tiltakozni, ha nem tűnnek megfelelőnek.
Elhivatottság és tehetség kell ahhoz, hogy valakik úgy gondolják újra egy ilyen épület megváltozott funkcióját, funkcióit, hogy a meglévő értékek közben ne sérüljenek, megmaradjanak.
Elkeserítő, hogy a szebbnél szebb műemlékeink gazdátlanok, illetve a gazdáiknak se motivációja, se fantáziája, se pénze nincs arra, hogy megőrizzék, megvédjék a rájuk bízott épületeket. Sokszor még a gazdaszemlélet is hiányzik. Érdemes lenne átgondolni azt, hogy a városvédelemben lehetne-e egy olyan frontot nyitni, mely felderítené még a teljes lepusztulás előtt ezeket az értékeket, és felhívná a figyelmet még a végállapot előtt arra, hogy a tulajdonosok, a hatóság időben lépjenek, időben rázzák meg a víztornyot…
Egy nagyon amatőr városvédő, aki talán nyitott kapukat dönget
KIVÉVE
A GYEVI BÍRÓT! AVAGY A KLOTILD-PALOTÁT ÉRINTŐ BERUHÁZÁS „FELMENTÉST
KAPOTT” EGYES ÉPÍTÉSI ELŐÍRÁSOK ALÓL
Utolsó
frissítés: 2016. november 07. hétfő, 17:14
Közzétéve:
2016. november 07. hétfő, 17:14
Szerző:
Ráday Mihály
Módosították
a Melis Investment Kft. szálloda kialakításával, üzemeltetésének
beindításával kapcsolatos beruházásának kiemelt jelentőségű üggyé
nyilvánításáról szóló 251/2015. (IX. 8.) Korm. rendeletet. A
kiegészítés alapján a beruházó a helyi építési szabályzat több
kikötését is figyelmen kívül hagyhatja.
Magyar
Közlöny: 2016.
évi 165.
Érintett
jogszabály: 251/2015.
(IX. 8.) Korm. rendelet
Módosító
jogszabály: 327/2016. (X. 27.) Korm. rendelet
Hatályos: 2016. október 28.
A 2016. évi 165. számú Magyar Közlönyben jelent meg a Melis Investment
Kft. Budapesten megvalósuló beruházásával összefüggő közigazgatási
hatósági ügyek nemzetgazdasági szempontból kiemelt
jelentőségű üggyé nyilvánításáról
szóló 251/2015. (IX. 8.) Korm. rendelet kiegészítése. A 327/2016. (X.
27.) Korm. rendelet a magyarországi „világörökség” részét jelentő, Korb
Flóris és Giergl Kálmán által tervezett, 1899-re megépült két egyforma
ikerház, az Erzsébet híd pesti hídfőjében álló két Klotild-palota közül a déli épületre
vonatkozik. Részlet a Kormány rendeletéből:
„A
beruházás és ingatlan esetében az országos településrendezési és
építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendeletet,
valamint a hatályos településrendezési eszközöket azzal az eltéréssel
kell alkalmazni, hogy az 1. § (1) bekezdése szerinti épület
vonatkozásában építési követelményként érvényesíteni kell a
következőket:
a)
a szintterületi mutató legfeljebb 7 m2/ m2,
b)
az épület gerincmagassága nem haladhatja meg a 35,0 métert, amely
tekintetében a saroktornyot, kupolát, díszítőelemeket,
tetőfelépítményeket, antennát, villámhárítót, kéményt és szellőzőt
figyelmen kívül kell hagyni,
c)
az építménymagasság nem haladhatja meg a 35 métert,
d)
tetőtérben két építményszint építhető, valamint tetősíkban a
nyílászárók két sorban elhelyezhetők.” [251/2015. (IX.
8.) Korm. rend. 4/A. §; 327/2016. (X. 27.) Korm. rend. 1. §].
Ma az V. kerületben a megengedett legnagyobb szintterületi mutató: 5,5 m2/ m2(meghatározott
feltételek teljesítése esetében 6,0 m2/ m2),
a legnagyobb párkánymagasság: 30 m. A helyi jogszabály alapján csak
akkor lehet ennél több, ha eleve meghaladják a korábban már megépült
ház adatai az új építésre vonatkozó irányszámokat (lásd: 29/2004.
(VI. 04) önkormányzati rendelet és mellékletei).
Ha pedig már eleve magasabb házról van szó, mint ami ma megengedhető
lenne, minek hozzá kormányrendelet?
Azt pedig, hogy hogyan nézhet ki egy tetősíkban újonnan elhelyezett új
(kettős) ablaksor, a megfelelő engedélyezési eljárásnak (tervtanács, a
városképért felelős polgármester véleménye, műemlékes hozzájárulás)
kellene jóváhagynia. A rendeletben megfogalmazott további két adat, a
35 méteres gerincmagasság és az ugyancsak 35 méteres párkánymagasság elég furcsa adatok így
együtt, mintha a kettő egymásnak ellentmondana… Nehéz lenne most
utánamérni. Ezek a befektető adatai, alighanem.
A dolog lényege azonban egyrészt az, hogy a budapesti és a kerületi
szabályozás is meghatározza, milyen lehet ezen a helyen egy épület
terve, s ezt – tulajdonképpen – nem írhatja felül kormányrendelet,
legfeljebb „csak” az országos szabályozás számait.
Másrészt pedig az feltűnő, hogy a normális ügyintézés keretei közül
kiragadják ezt az épületet (is) egy kormányrendelettel, mint a Dagály
környezetét, a Várat, vagy éppen a Városligetet.
Ez utóbbiakkal sem lehet egyetérteni – természetesen –, s azzal sem,
hogy egy magánberuházás esetében is ugyanezt a megoldást alkalmazzák
egy, a „világörökség” részét jelentő együttes egyedileg is védett
műemlék ingatlanára vonatkozóan!
Félő, hogy innen nincs megállás. Nincs szükség többé helyi
önkormányzati, vagy országos és nemzetközi műemlékvédelmi jogra,
szabályozásra, ha az összes építési ügyet illetően megtörténhet hasonló.
Véleményem szerint mindenkire vonatkoznak a természet, és az épített
környezet, az örökség védelmét szolgáló, avagy az ország, avagy a
település karakterét figyelembe vevő, megfelelő fejlesztésére vonatkozó
előírások, „kivéve a gyevi bírót!” – ahogy Mátyás, az igazságos mondaná….