Barion Pixel
Press "Enter" to skip to content

A Palotanegyed három Károlyi-palotája

A pandémia miatt felfüggesztett Városvédő Szalon összejöveteleit 2021. június 24-én újra indítottuk. A téma a Palotanegyed volt, azon belül a három Károlyi-palota.

Felvezetőjében Baliga Kornél igyekezett képbe helyezni a hallgatóságot a Palotanegyed kialakulása tekintetében, majd átadta a szót Molnár Csabának, aki a Károlyi-Csekonics palota újjáépítéséről számolt be. A projekt érdekessége, hogy a végrehajtásában a BME Építészmérnöki Kar mint építésziroda vett részt Professzor Úr vezetésévek, aki abban az időben kari dékánként tevékenykedett.

E sorok írója rendszeres használója volt az elképesztően szép aula jellegzetesen recsegő, faragott díszlépcsőjének mely a karzatra, illetve az olvasóterembe vezetett, a jól ismert OMK-ba. (Ha lógni akartunk a cégtől, csak bejelentettük, az OMK-ba megyünk…)

A “Miért jó nekem, hogy a BVE tagja legyek?” kérdésre például az a válasz, hogy mert az Egyesület jóvoltából, jónéhány évtizeddel később csak sikerült megismerni azt az épületet, melyben anno a pneumatikus cementszállítás csodáját tanulmányoztuk… Bocsánat a személyes kitérőért…  

A második előadás a Nemzeti Múzeum mögött álló, elképesztő állapotában is lenyűgöző, Károlyi Alajos féle palotáról szólt. Patak Gergely építész ismertette belsőépítészeti támájú szakdolgozatát. A felújítás, hasznosítás előtt álló épületbe a sportolással kapcsolatos funkciókat álmodott, ami nem véletlen egyrészt a közelben kialakuló egyetemi, oktatási intézmények miatt, másrészt azért sem mert a közvetlen környezetében működött egykor a Nemzeti Lovarda, és a hozzá tartozó tornacsarnok is:

A harmadik előadó a házigazdánk volt. Baliga Kornél előadásának személyes hangja nem volt véletlen, hiszen az előadásának témájául szolgáló, Múzeum utca 11. alatt található Károlyi palotában találkozott először a francia rokokóval úgy, hogy meg is érinthette. Minden bizonnyal ez az élmény is közrejátszott abban, hogy ma, a Városvédő Szalont ilyen gyönyörű, rokokó környezetben tarthatjuk. 

Azt pedig az előadóval együtt reméljük, hogy az épület tulajdonosa, a Konstantinápolyi Egyetemes Patriarchátus Magyarországi Ortodox Exarchátus jó gazdája lesz az éppen átalakuló épületnek, mely a Görögség Háza néven fog a jövőben működni:

Zárásként Hidvégi Violetta alelnök az érdeklődők figyelmébe ajánlotta a Fővárosi Levéltár “Ybl-épületsorsok az Unger-háztól a Kálvin térig” című kiadványát, melyben sok egyéb érdekesség között Patak Gergely itt bemutatott előadása is szerepel. 

 

Be First to Comment

    Vélemény, hozzászólás?

    Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

    Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .