A nyár közepén járunk. Meleg van, nem is akármilyen! Ember, állat, növény egyaránt szomjazik. Néha-néha egy-egy felhőszakadás, özönvízszerű eső okoz kisebb-nagyobb villámárvizeket, de ezek idő- és térbeli eloszlása is rapszodikus. Van, ahol egy hónapnyi átlagcsapadék hullik néhány óra alatt, de van, ahol szinte semmi. A hirtelen lehulló csapadék java pocsékba megy, nem tudja átáztatni a földeket, tudatos vízgazdálkodás nélkül folyóink vize sem hasznosul…
Különösen nehéz helyzetben vannak a városi fák. A városi fák szabad élettere alig négyzetméternyi, a többit ellopták betonnal, betonba rakott térkővel és aszfalttal! A közparkokban, közterületeken lévő fák segítségre szorulnak. A fővárosban a FŐKERT sokszor erőn felül teljesít, de a jelenlegi kapacitásai, munkaerő és anyagi forrásai kevesek ahhoz, hogy mindent megoldjanak, minden fához eljussanak. Szükség van a polgárok lelkiismeretére, felelősségtudatára is!
A Budapesti Városvédő Egyesület ’80-as évekbeli plakátját ismételten közzéteszem. A plakát annak idején a fővárosi fák nyári locsolására hívta fel a polgárok figyelmét. Utánnyomása, újbóli kiadása ma már messze meghaladja Egyesületünk anyagi lehetőségeit, így marad az archívumban őrzött példányom digitalizált változatának közzététele. Pedig a plakát tartalma örök és egyre aktuálisabb!
A néhány aktuális tanácsot is tartalmazó plakát tartalma: „Szomjaznak az utcai fák! / A fák még a természetes csapadékhoz sem tudnak maradéktalanul hozzájutni a burkolt útfelületek mentén! / Néhány vödör vízzel megmenthetjük őket! / A fiatal fákat évente legalább hatszor, az 5 évnél idősebbeket 3-5 alkalommal kell öntözni, májustól szeptemberig, esetenként 40-60 liter vízzel. / Kérjük, mentsék meg a házuk előtt szomjazó fákat!”
Tudunk felelősen gondolkodni és helyesen cselekedni? Bízom benne: igen! Segítsük fáinkat a túlélésben… 
Be First to Comment