Zöld lombok között, kis utca végi kertes házban bújik meg Laki Károly csodálatos gyűjteménye.
„A forradalomban való részvételéért és a kerület kulturális életében végzett áldozatos tevékenységéért Vitéz Laki Károly 1998 első díszpolgára”. Úgy kezdődött, hogy 15 éves korában öregapja rábízta féltett, szépséges tajtékpipáját, „nehogy elbitangolják”. Ehhez a pipához kezdte gyűjteni a többit. Génjeiben a népi kultúra iránti vonzódás születésétől fogva megvolt, csak egy szikra kellett, hogy lángra gyúljon és ez a szikra a pipa volt. Háború, hadifogság, szökés, 1956, 4 évi börtön jött közbe, de mindez nem állította meg.
Lakása sem volt még, hosszú ideig, de már gyűltek az értékes tárgyak, megindult az értékmentés. Mert, hangsúlyozza, ő nem gyűjtő, hanem mentő. A tárgyakon keresztül azt az alapvető nemzettudatot próbálja az emberekbe táplálni, ami egyelőre hiányzik. Hitvallása az, ami a Jubileumi emlékoszlopon (1998-ban volt 25 éve, hogy először fogadott látogatókat), a koronás címer alatt található: „A múltat tiszteld a jelenben és tartsd a jövőnek”. Ezért hozta létre az emlékházat.
Félévig keresett megfelelő kertes házat (tűt a szalmakazalban!) amíg megtalálta, amiről álmodott.
A kertben mindent kiirtott ami benne volt, mindent ő maga ültetett.
Mediterrán jellegű bokrok, mirtuszbokor, amit ógörög menyasszonyok kötötték fejükre, gránátalma bokor, tizennyolc fajta fenyő, rengeteg tuja, cédrusok buja együttese a kert.
A házban kilenc helyiség van, a kertben és e helyiségekben 3000 népművészeti tárgy (egyedül a fürdőszobában nincsenek) s ők ebben a varázslatos környezetben élnek. A tárgyakat használják. Minden él. Még a telefon is népi: erdélyi sótartó volt, ebbe szerelte bele a fia a készüléket.
Ha kinyitja, bejön a vonal, ha becsukja, szétkapcsol. A kávépörkölő is működik, spiritusszal, zöld kávéhoz.
A látogató a kertből a „Hősök teréről” indul, itt van Tóth Ilona kopjafa-oszlopa, amit kivégzésének 40. évfordulóján állítottak fel, elsőnek az országban. Ő ugyanis itt született és itt élt, amíg le nem tartóztatták. Mellette Szent István faragott képe, amit egy 900 éves kódexben lévő „primitív rajz”-ról másolt egy amatőr faragó, a gödöllői egyetem tanára, s egy képzőművészeti kiállítás megosztott első díját nyerte vele. A Trianoni emlékmű: itt helyben alakult meg a Trianon Társaság, melynek Laki Károly volt első kitüntetettje („Magyar fájdalomdíj”) – A kopjafákat egy XIX.századi, megszüntetett vidéki temetőből hozta. Még „csónak-kopjafa” is van. Mindkettőnek jelentését, eredetét megtudja a látogató! – Mátyásföld legöregebb fáját megszerezte, abba faragták Nimród és két fia, Hunor és Magyar képzelt arcmását.
A kertben negyven szobor, többségük életnagyságban, öt többfigurás. Kossuth díjas művészek és a népművészet mestereinek számos alkotása. Itt van többek közt Árpád és a hét vezér, a II. Világháborúban és 1956-ban hősi halált halt bajtársak faragott emlékszobra. De van harangláb (rigófészekkel), búbos kemence, gémeskút, pásztorkunyhó, magyar legendák és mondák figurái. – A színben sok-sok használati eszköz: itt is, másutt is, 130 olyan tárgy van, (fából készült mosógéptől kezdve) ami egyetlen az országban.
A ház földszintjének helyiségei kizárólag néprajzi tárgyakkal vannak berendezve. Festett, faragott bútorok, szőnyegek, hímzések, szőttesek százai. Cifraszűr, torockói motívumokkal hímzett női báránybunda, kalocsai női ruha, guba, dúsan hímzett matyó férfiing. A legidősebb egy falvédő (eredetileg nem annak készült), ami az 1300-as évek második feléből származik: eredeti kún hímzés. Gyönyörű kalotaszegi gyöngyös párta. Faragott lámpa Csíkszentdomonkosból. Szépséges kobaltkék (működő) búbos kályha. Kedvencem: egy fából faragott, színes triptichon, baloldalán Jézus az Olajfák hegyén, középen az Utolsó vacsora, jobbszárnyán Júdás csókja. Erdélyből csempészték át 1989 májusában, darabokra szedve. – Naív amatőr festők első világkiállításán 1885-ben első díjat nyert festmény, festője Németh György gulyás, önmaga cifraszűrben, szerényen háttal áll a képen. Ésígytovább…
A sok-sok népművészeti tárgy mellett kiemelkedő történelmi személyek tárgyait is őrzi: pl. Deák Ferenc egyik óráját, Kossuth Lajosról 90 éves korában készült képét, Mindszenty József hercegprímás volt családi Bibliáját, melyet az ÁVH pribékek súlyosan megrongáltak.
Minden, minden ajándék valahonnan, semmiért pénzt nem fizetett Laki Károly. 35 éve fogad látogatókat, hivatalosan 1973 március 15-től, valóságban 1970-től. Szomorú, hogy öregszik, nem egészséges és ezért múzeumát szeretné egy értő érdeklődőnek átadni. Kiköltöznének, betanítaná, segítene. Van jelentkező?
Addig is: ha ezzel a kis kóstolóval felkeltettem tagjaink érdeklődését, és eljönnének megnézni, kérem, jelentkezzenek (lehetőleg minimum 4-5, inkább 10 személyes csoportban) : Laki Károlynál, 403-7909 időegyeztetés végett.
Kovács Mária
