Válogatás 15 év felderített bűneseteiből
címmel egy roppant érdekes és sokszínű kiállítás nyílt a Örökségvédelmi Hivatal aulájában. Figyelemfelkeltőnek itt közöljük a „sajtóanyagát”. Mindenkinek nagyon ajánlom.
Ráday Mihály
Örökség Galéria, 2006. március 23. – május 28.
(Kulturális Örökségvédelmi Hivatal, 1014 Budapest, Táncsics M. u. 1.)
(hétfőtől vasárnapig, 9.00-17.00 óra között
Bizonyára mindenki hallott már jelentős festmények lopásáról, múzeumok, műemlék templomok és régészeti lelőhelyek kifosztásáról vagy az országból kicsempészett értékes műkincsekről. Az okozott kár eszmei, kulturális értelemben felbecsülhetetlen, forintban kifejezve pedig olykor a száz milliós nagyságrendet is elérheti.
Ma Magyarországon – a statisztikai adatok szerint – a kulturális javak (műtárgyak) kárára elkövetett lopás évente hét-nyolcszáz esetben fordul elő, egy milliárd forintos kárt okozva. Bár az esetek száma csökken, viszont a kárérték egyre nő, és az elkövetés módszerei is egyre kifinomultabbak, azaz a műkincstolvajok egyre szakszerűbben, céltudatosabban dolgoznak. Emellett méreteire és jelentőségére elsősorban a napvilágra került esetekből következtethetünk, hogy szintén milyen hatalmas károkat okoznak a – teljes illegalitásban dolgozó – régészeti lelőhely fosztogatók. Ugyancsak jelentős, a vámszervek által felderített jogellenes műtárgybehozatal, -kivitel, mely esetekből a szervezett műtárgycsempészet útvonalai is kirajzolódnak: hazánk éppen a déli és kelet-nyugati -főútvonalak- mentén fekszik. A műkincslopás illetve -csempészet ma világszerte a szervezett bűnözésnek – a fegyver és a kábítószer kereskedelem után – a harmadik legjövedelmezőbb ága.
A műkincslopások legveszélyeztetettebb célintézményei hazánkban a templomok, a múzeumok, magángyűjtemények illetve magánszemélyek és más (főleg állami fenntartású) intézmények, de kiemelten is a földben vagy víz alatt levő régészeti örökségünk.
Kiállításunk a -sikertörténeteket- mutatja be, azokat a műkincseket és alvilági történetüket, melyek a sikeres hatósági munka és együttműködés eredményeként megkerültek. A rendezők a legfrissebb eseteket vették elő, azaz elsősorban az elmúlt két-három év anyagából válogattak, de a képet, mivel hasonló kiállítást még sosem rendeztek, a ’90-es évek elejéig visszanyúlva néhány – nemzetközi mércével is – kiemelkedőnek számító hazai eseménnyel is kiegészítették.
A viharos utakat megjárt több száz kiállított tárgy között látható lesz a Vizsolyi Biblia, a szentendrei Czóbel Múzeum vagy a budapesti Kiscelli Múzeum ellopott és megkerült modern magyar képanyaga mellett magángyűjtemények több igen értékes régi és újabb festménye (id. Markó Károly, Egry, Czóbel, Márffy és régi külföldi mesterek alkotásai), a Zsidó Múzeum 1993-ban ellopott 250 tárgyából készült válogatás, templomi betörések ezüsttárgyai, faszobrai, a nagy mennyiségben csempészett ikonok pár szép darabja, valamint a több ezer régészeti lelőhely kifosztása nyomán ellopott és csempészett leletek néhány válogatott sorozata is. A tárgyak nagy részt természetesen abban az állapotban kerülnek bemutatásra, ahogyan előkerültek, így sajnos nem egy esetben a gondatlan kezelés okozta károk is láthatók.
A megkerült műkincsek mellett megtekinthetők lesznek a sajnos még igen nagy számban hiányzó műkincsek fényképei is, sőt a látogató betekintést nyerhet az érintett hatóságok (Rendőrség, Vám- és Pénzügyőrség, Kulturális Örökségvédelmi Hivatal) munkájába is. Emellett a műtárgytulajdonosok néhány megszívlelendő jótanácsot is kaphatnak, hogyan tehetnek többet műkincseik biztonsága érdekében.
A kiállítás megnyitója alkalmából írja alá a három érintett hatóság (ORFK-VPOP-KÖH) vezetője azt az együttműködési megállapodást, mely remélhetőleg hatékonyan hozzájárul a jövőben műkincseink nagyobb biztonságához és a bűnözés visszaszorításához.A kiállítás a három érintett hatóság (ORFK-VPOP-KÖH) közös rendezésében és a Belügyminisztérium Országos Bűnmegelőzési Központjának támogatásával jön létre.
