Barion Pixel
Press "Enter" to skip to content

Dr. Horváth Péterné:
A Kopaszi-gát története

A Kopaszi-gát a Déli összekötő vasúti híd lábától délre terül el a XI. kerületben.

A régi rácsos acélhidat Feketeházy János (1842-1927) tervezte, de részt vettek benne a MÁV mérnökei, köztük Rochlitz Gyula (1825-1886). Megjegyzem Ők voltak a Keleti pályaudvar – 1884- tervezői. A munkálatok 1873-ban kezdődtek a Filleul-Brohy francia cég kivitelében. 1877-ben adták át a forgalomnak. (A híd vasszerkezetéhez szükséges vasanyagot francia és belga vasművekben gyártották le. A hegeszvasból készült szerkezetet a Cail és Társa vállalat párizsi gyárában szállításra alkalmas méretben készítették elő.)

A Sigrai Tibor által tervezett Lágymányosi híd, 2011-től Rákóczi híd egy ferde függesztőrudakkal megtámasztott gerendahíd. 1992-95 között épült meg, szorosan a régi vasúti híd mellé. A pestiek között ez a híd a legkisebb súlyú, 6280 tonna acéltömegű, 493,4 m hosszú és 30,5 m széles. 2015-től az 1-es villamos is áthalad Budára a Fehérvári útig.

Az 1640-42 folyam km-nél a Dunába nyúló Kopaszi-gát hossza 900 méter, a Dunától a Lágymányosi öblöt választja el. Az itteni közpark négy részből tevődik össze: a Duna medrét az öböl vizétől elválasztó gát 750 m-es szakaszából, a Rákóczi híddal párhuzamos Andalgó utcából, a Kelenföldi Erőmű melletti Vízpart utcából és a körülölelt Lágymányosi öbölből. Üzemeltetője a Kopaszi-Gát Kft. 56 hektáros területén több kisebb étterem és játszóház is működik, felkapott pihenő- és találkozóhely. A gát hangulatának meghatározó elemei a Dunapart öreg nyárfái, amiért külön köszönet illeti a gát rendezőit.A Lágymányosi öböl vízfelülete 11,2 hektár, mélysége 1,5-2,5 m között van, és állandó kapcsolata van a Duna főágával. 22 halfajta él benne.

A Lágymányosi öböl és a Kopaszi-gát rendezése az 1838-as tavaszi pesti árvíz utáni folyamszabályozási tervek keretében 1870-75 között indul el. A Duna a Gellért-hegyi szoros után szétterült, folyása lelassult. Emiatt a jég zajlása a Kopaszi- és a Nyúlfutási zátonyokon elakadt, több méterre felduzzadt a zajló jég, és elzárta a víz útját. Ezek a zátonyok és a Csepel-sziget megakadályozták a tavaszi jég levonulását, és rendszeres árvizeket zúdítottak Pest-Budára. Ezekről a gondokról Vásárhelyi Pál (1795-1846) vízmérnökünk már 1838-ban is beszámolt. Az általa kiszámolt mederszabályozási költség 8,9 millió Ft lett volna, de akkor Pest városa nemet mondott.Az Országgyűlés 1870-ben megalkotta a X. törvénycikkét, ami a Duna szabályozásáról szólt. Ennek során végrehajtották a Soroksági-Duna-ág elzárását az 1920-as években, északon a Kvassay zsilip, délen a tassi zsiliprendszer és vízi erőmű megépítésével. A folyó Dél-Budánál kiszélesedő jobbparti részét levágták és kialakult a Lágymányosi-tó.

A szabályozás során a Duna-szakasz szűkítésével megakadályozták az újabb áradásokat. A megépült hosszú gát, ami a Dunát a Lágymányosi öböltől elválasztotta, egy homokos, fövénnyel fedett mederrész volt növényzet nélkül. Erről kapta a Kopaszi nevét. 1937-ben a Lágymányosi-tó második nagy felöltési ideje is elkezdődött. Ekkor a Petőfi (akkor Horthy Miklós) híd építését is elkezdték. 1950-ig tartott a polderezés, és ma a városrész kedvelt vízisport és strandhelye. 2016-tól Újbudának első, magántőke bevonásával létrehozott, a nagyközönségnek átadott, modern 10 hektáros Kopaszi-gát és környezete, a főváros egyik legkorszerűbben kialakított, parkosított területe. Van itt víziszínpad, gyalogoshíd, jacht kikötő, élménypark, szabadidős elfoglaltságok minden lehetősége.

„Konstantinápoly” a millenniumi ünnepségek alatt.

Az ezredéves kiállítás során 1896-ban, a főváros nemcsak Városligetben, hanem Lágymányoson is, majdnem a vasúti hídig, nagyszabású szórakozóhelyet alakított ki. Ez volt a Konstantinápoly. A Duna-szabályozás során elzárt egyik Duna-ág képezte a szép tavat, ami kb. 540 m széles volt és elnevezték Bosporusnak. Volt benne egy füzes, ligetes szigetecske is, ahova tíz méter széles, erős oszlopokon nyugvó híd vezetett, rajta magasra emelkedő villamos ívlámpa szórt fényt esténként.

(A Városligetben 520 000 nm-en rendezték meg 1896. május 2.-okt. 31-ig a millenniumi ünnepségeket. 21310 kiállító volt. 240 pavilont állítottak fel. Főleg magyar termékeket mutattak be. Kiemelném az ipar, (gépipar, közlekedés, háziipar) a mezőgazdaság és a néprajzi falu bemutatását. 6 millióan keresték fel a honfoglalás 1000 éves emlékére. A költségek 4,5 mFt-ot tettek ki. Itt a mulató részt az” Ősbudavár” helyszíne szolgáltatta.)

Somossy (Singer) Károly a Nagymező utcai Orfeum tulajdonosa (azt mondták róla, ő tanította meg Pestet mulatni) úgy döntött, hogy a városligeti építkezések mellett Ő a Gellérthegy tövében, az egykori Déli Kikötő helyén sokkal dekoratívabb és egzotikusabb vigalmi negyedet fog felépíteni, a Konstantinápolyt. (Törökország fővárosát, a két földrészen elterülő Isztambult 1923-ig így nevezték.) Tetemes banki kölcsönökből épült fel, Kellner Lipót és Gerster Kálmán építészek tervei szerint. Ők végezték a színházi előadások díszleteinek megfestését is. A Bizáncot Hauszmann Sándor (H. Alajos testvére) vállalkozó cége készítette el. A tereprendezést a Bertalan Lajos utcáig kiterjesztették, vagyis feltöltötték a tó északi részét. 72 ezer köbméter földet forgattak meg. A munkálatokkal igen gyorsan, 2 hónap alatt végeztek. 1896. május 23-án délután megnyitották a kapuit a vendégeknek, akik a helyszínre főleg a Fővám térről és az Eskü térről (Március 15-e tér) a Dunagőzhajózási Társaság menetrendszerűen közlekedő hajóival érkeztek. Itt a következő látványosságok fogadták őket: A már említett fahídon állt a Galata torony. A közelben pirotechnikai épület állt, ahonnan rakétákat lőttek ki. A sziget körül több uszályon Magyarország történelméből színészek mutattak be élőképeket, még tengeri ütközetet is illusztráltak. A promontori Duna-ágat Aranyszarv öbölre keresztelték, ahol kabaré és operettelőadásokat tartottak. A vízen gondolák ringatóztak, ezeket a kaikokat igazi török emberek (83 fő) irányították. 30 fős olasz zenekar adta naponta a zenét. A Fényes Porta téren az Aja Szófia dzsámi díszletmása állt, persze a 62 m-es tornya és a 33 m-es átmérőjű kupolája nélkül.

Tőle északra volt a Sztambul girbe-gurba utcája, tevékkel és kisázsiai szamarakkal. Itt a vándorkomédiások léptek fel. De a török bazársorokon szőnyegek és más iparművészeti árukat is kínáltak. A Korzón, kávéházak, fogadók stb. sorakoztak, végén a legnagyobb színpadú Frascati színháza zárta. Benne több nyelvű társulat is fellépett. De volt két teniszpálya és Uher Ödön fényképészeti pavilonja. Dankó Pista és Hamza Gyuszi cigányzenekarai és egy igazi török zenekar muzsikált. Valódi török hölgyekből verbubált két hárem is volt. Érdekesség volt Edison új találmánya a Cinematograph, és az olasz Lapini testvérek szoborkiállítása, akik a leghíresebb mesterek cararrai márványból készült szobrait árusították. A Nemzeti Szalon művészei felidézték II. Rákóczi Ferenc Konstantinápolyba való megérkezését.

Amit akkoriban nem tudtak még megoldani, az a folyamatos szúnyoginváziók elleni védekezés volt. Emiatt a fővárosiakat már kevésbé érdekelték a díszletvárosi szórakozások, és így a vállalkozás fél év elteltével csődbe jutott. A céget 1896. október elsején számolta fel Ney Aladár király ítélőtáblai bíró. Somossy hamarosan végleg tönkrement, és 1902. szeptember 19-én szegényen halt meg az Orfeumával (Nagymező utca) szemközti házban.

A promontori Duna-ágat 1903-ban az állam visszavette az uzsorásoktól. 7,2 ha területen 1904-09 között Hauszmann Alajos, Cziegler Győző és Petz Samu tervei alapján felépült a József Műegyetem. A II. világháború után a város romeltakarításából idehordott anyag, és a kikotort iszap felhasználásával masszívabb alapokat tudtak létrehozni. 1960-től folytathatták a műegyetem többi épületének (Campus) is a megépítését. Ilyenek később az Infopark néven az ELTE (IPARTERV) és más intézmények legutóbbi modern házai. Itt az utcákat a Nobel-díjasainkról nevezték el. Ez a terület már a Rákóczi híd északi oldalán van. 

A Budai Hengermalom a Kopaszi-gátnál.

Hazánkban a mezőgazdasági birtokokon (főleg az Alföldön, Bácskában és Bánátban) sok és jó minőségű gabonát termeltek, a búza pedig keresett árucikk volt idehaza és külföldön. Szállítását a Dunán és a vasúton való közlekedés segítette. A hazai malomipar a 19. sz. második felében virágkorát élte. Az USA-ban lévő Minneapolis után Magyarország gyártotta a legjobb és sokféle minőségű lisztféleségeket. Széchenyi István javaslatára 1836-ban Sopronban, majd hamarosan 1841-ben Pesten a Nádor utcában (ma Falk Miksa u.) megépült a gőzzel hajtott József Hengermalom. A síkszita (1887) Haggenmacher Károly, a hengerszék (1873-74, a Victoria malomban próbálták ki) a Ganznál dolgozó Mechwart Károly találmánya. (Ő Wegmann Frigyes svájci mérnök porcelánhengereit kéregöntésű acélhengerekkel helyettesítette.) A magasőrlés technológiája is magyar találmány. Az európai hírű Elevátorházat (gabonasiló, ipari csúcsteljesítmény a Duna másik oldalán), pedig Ulrich Keresztély mérnök tervezte és a Schlick Rt. gyártotta le (1882-83.). A licencet a világ több országa megvásárolta. A malomipar hazánk legfontosabb és legjövedelmezőbb iparágává vált. Budapest a 19. század végére a világranglista második helyén szerepelt, Európában a legnagyobb malomipari nagyhatalom lett. 1912-ben a budapesti exportmalmok 9,4 millió mázsa gabonát dolgoztak fel, a húszas években (az I. világháború után) már csak 2-2,7 millió mázsát. Legtöbb malom az Újlipótvárosban, és a Ferencvárosban a Soroksári úton épült fel, később a központ Újbuda lett tízezer négyzetméteres alapterülettel. 1909-ben (110 éve) beüzemelték az első hengerszéket is. Ekkor kezdte meg működését a Budai Hengermalom, amire rálátunk. Innen ered a Hengermalom utca elnevezése.

1928-ban az üzemeltetés az Első Budapesti Gőzmalom Részvénytársaság kezébe került. 1948-ban Budai Malom néven államosították a többi környékbeli malmokkal együtt. 1990-es évektől a privatizáció során Budai Malomipari Kft lett, és évről-évre nagyobb adósságot halmozott fel. A 2000-es évek közepén bezárták, felszámolása már több mint tíz éve a mai napig tart. (Megjegyzem, hogy 2006-ig 1,8 milliárd volt a cég árbevétele, kötelezettségállománya 1,2 milliárdról 624 millióra apadt, egyetlen évet leszámítva veszteségesen működött. Azóta a cég ingatlan eladással foglalkozik.) Mivel az Öböl XI. Kft ingatlanfejlesztése a főváros egyik legigényesebb rekreációs területe, biztos, hogy a sokévi hányódás után is maradt még tartalék a Hengermalomban, ahogy a legfrissebb cikkekben olvashatjuk. Ma a malom helyi védettség alatt van. Egykoron Közép-Európa legnagyobb malma volt, és a hazai ipar legkorszerűbb ilyen üzeme. Ma helyi védelem alatt áll.

A XI. kerületben lévő Nádorkert a 20. század elején a főváros egyik legnagyobb ipari területévé vált. Gépgyárak, gázgyár, kávégyár is létesült. A terület eredetileg a Téténybe vezető postaút mellett elterülő 90 holdnyi terület volt. Batthyány József hercegprímes ajándékozta József nádornak hitbizományként. A 18. században a Nádor kert híres volt a benne rendezett mulatságokról.

Még egy érdekesség a Légrády testvérek nyomdatulajdonosa, Károly (1858-1903), és Tivadar, akik a Pesti Hírlapot 1879-ben újból kiadták, a Nádorkertet megvásárolta, ahol zöldség és gyümölcstermesztést folytatott. Még szakmunkákat is írt, pl.: A spárgatermelés kézikönyve címűt. A cég új székháza Korb Flóris és Giergl Kálmán építészpáros tervei szerint 1893-ban épült fel a Váci körúton, a mai Bajcsy-Zsilinszky út 78. sz. alatt. A csodálatos ház belső keleties elemekkel díszített körfolyosói szintén Schlick Rt. munkáját dicséri. Nemrég felújították, főleg külföldiek bérlik, Eiffel-palotának nevezték el (de mi okból?). A Légrády nyomda a Millenniumi ünnepségeken a Városligetben önálló sajtópavilonjával mutatkozott be az irodalom és az újságírás kapcsolatáról, valamint a zajló Millenniumi ünnepségektől tudósított.

Összeállította: dr. Horváth Péterné, Város és ipartörténeti csoport


One Comment

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .