A XXI. század Budapestje (konferencia)

A Nemzeti Közszolgálati Egyetemen került sor még 2021. október 1-jén az alábbi konferencia, melyet az Eötvös József Kutatóközpont Gazdaság és Versenyképesség Kutatóintézet szervezett, melyen Budapest területi, térszerkezeti változásait és fejlesztésének lehetőségeit vették számba. Az eseményen egyebek mellett arra a kérdésre is keresték a választ, hogy Budapest valóban kijutott-e a világvárosok piacára?

A konferenciát a „Modern városok” kerekasztal beszélgetés előzte meg a főváros evolúciójáról, amelyben az alapítástól lényegében a jelenkorig követhetőek a település történetét meghatározó események, annak vizsgálatáig, hogy milyen a járvány hatása.

Kovács Zoltán akadémikus (Szegedi Tudományegyetem, ELKH CSFKI)
Budapest térszerkezetének vizsgálata

A szocializmus idején a 70-es években a városban is voltak változások, de a jelentős változás Budapest agglomerációjában történt. A „szocialista” város jellemzői: politika: nincs valódi önkormányzat, gazdaság: túlsúlyos ipar, fejletlen szolgáltatások, társadalom: homogenizáció,  állami dominancia a lakás és a munkaerő piacon, funkciók: nincs telekár nagyfokú a funkcionális keveredés. területhasználat: pazarló, „robban” a periféria, hanyatlik a belváros, tervezést: erős kontroll, nagy egységek  jellemzik, morfológia: kompakt város, városkép: sematizmus, és kontinuitás.

A város átalakulásának folyamata többlépcsős. Rövid távon a politikai rendszer, a jogszabályok bírnak hatással, intézmények stb. átalakulása,. Középtávon: az életmód, a normák, viselkedés, társadalmi elvárások. Hosszútávon: a városszerkezet, területhasználat szegregáció, … (Sykora és Bouzarovsky 2012, modellje)

A város szerkezetének változásához adva volt a terület, mert a főváros területének határát még az 50-es években kitolták. Igaz ezzel a rozsdaöv beljebb került a városba.

Ilyen iparterületi megújulás volt a Duna Pláza, a hajógyári-sziget, Óbudán a Graphisoft irodaépülete.

A 90-es évek után elindult a „city” képződés, a domináns térfolyamok. Úgymint: lecsúszás a történelmi városrészekben, a rozsdaövezetek megújulása, eltérő pályák a lakótelepi övekben, szuburbanizáció.

Összegzés képen: eltérő mértékű és ütemű az építészeti és funkcionális átalakulása, amit a tőke jelentősen befolyásol. A városközpontokban dinamikus az átalakulás. A város peremére sokat költöznek lakóparkokba. A növekvő jövedelmi különbségek a szegregációban változásokat hoznak.

Schumann Péter Pestterv Kft.
Budapest és várostérsége fejlesztése, tervezése

Főbb kérdéskörök:

• Hogyan jelennek meg az irányelvek a hazai és az Európai Unió területfejlesztés dokumentumaiban.
• A Budapesti agglomeráció mint kiemelt terület  a területrendezésben.
• A térségi együttműködés, és az együtt tervezés megjelenése az agglomerációban.
• Budapest térségének pozicionálása.
• Az együttműködésben és az együtt tervezésben rejlő lehetőségek.
• Budapest- és Pest megye fejlesztésének cél- és tématerületei.
• Az együttműködés területei a hatékonyság érdekében.
• A területi koncepció csak egy lehetőség, a törvényi háttér, a jogi háttér hiánya azonban még nem az teljes lehetőséget. A fejlesztés koncepciójához.

Budapest város fejlődésének alakulása kihat  a városkörnyék lehetőségeinek alakulására és ez fordítva is igaz. Ugyanakkor a városkörnyéki tendenciák  befolyásolják Főváros fejlesztési célkitűzéseinek megvalósítását. A szuburbanizációs trend jelentős hatással volt a népesség mobilitására, az infrastruktúra fejlődésére. A fővárosi lakosság egy része a városkörnyékre települt, illetve egyes gazdasági társaságok. A városhatárok kezdtek elmosódni, már csak közigazgatási szempontból bírtak jelentőséggel.

Az agglomeráció Területfejlesztésitervéről szóló törvény meghatároz a térség infrastruktúrájának  hálózatát, a fejlesztés irányait, de nem alkalmaz a fejlesztést koordináló eszközöket.

Budapest városfejlesztési koncepciója (Budapest, 2030) nagyon összehangolt tervezőgárdát, az önkormányzatok által is támogatott céltervet igényel, továbbá fontos a szakmai konszenzus.

Célkitűzés: partnerség a közös jövő tervezésében.

Az európai városok növekvő versenyébe Budapest, és várostérsége csak együtt lehet sikeres. A sikerhez a állami, az önkormányzati, gazdasági és civil szereplők közös érdeke alapján, közös célokat megfogalmazó, és összehangolt együttműködése szükséges. Az együttműködés kulcsa az összehangoltság. Ehhez fontos még a jogi és az intézményi feltételek kialakulása.

Budapest térségi funkciói eltérőek. Különböző szinteken valósul meg:

1. Budapest, és a budapesti gazdasági térséghez tartozó városok. (Tatabánya, Székesfehérvár, Szolnok, Hatvan. Gyöngyös)
2. Budapest és Pest-megye szinten történő fejlesztés megvalósítása.
3. Budapest és külső kerületek, szomszédos agglomerációs települések közötti fejlesztési programok.

A budapesti és a Pest-megyei dokumentum megállapítja, hogy az együttműködést és a közös tervezést ki kell terjeszteni a közös érdekű fejlesztések tervezésére, a térségi gazdaság fejlesztésére,  mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, klímavédelem struktúrák kialakítására, zöldövezet kialakítására. A budapesti kerületek és a szomszédos agglomerációk fejlesztéséért együttműködési rendszert kell kiépíteni. A településfejlesztésért és településrendezésért felelős önkormányzati bizottságok és főépítészek kölcsönösen meg kell, hogy ismertessék terveiket, és egyeztessék azokat.

Ennek eszközei a közös metodika, a több kerületet, agglomerációs települést  érintő integrációs programok kezdeményezése. Terv, előkészítés, megvalósításuk segítése. (pl. Liszt Ferenc repülőtér és környéke projekt)

A térség együtt tervezésének jelenleg egyetlen átfogó dokumentuma a Budapesti agglomeráció területrendezési terve. A 2005. évi  BATrT törvény 2011. évi módosítása, majd 2018-ban a terv beillesztése a Magyarország és egyes kiemelt térségei területrendezési tervéről szóló törvénybe.

A térség együttműködés előmozdítására a XXI. században, érdeklődés felkeltése a budapesti várostérség fejlesztésére, szakmai fórumok, viták szervezése, eltérő érdekek ütköztetése, a közös pontok keresése, megfelelő személyek, szervezetek megtalálása akik hitelesen tudják képviselni az együttműködés ügyét.

Prof. Dr. Szirmai Viktória, MTA Doktora, TK Szociológiai Intézet, Széchenyi-díjas Kutatóprofesszor,
Nagyvárosok a COVID-19 után

A COVID 19 világjárvány és annak kedvezőtlen egészségügyi következményei, a vírusfertőzöttségből fakadó, tömeges megbetegedések főként nagyvárosi környezetben jelentek meg, és onnan terjedtek tovább.  A terjedés nem csak egészségi problémákat, hanem a nagyfokú terjedése miatt a gazdasági és politikai problémákat is okozott.

A nagyvárosoknak komoly érintettsége van a járvány gyors terjedésében. A városi célpontokon túl, a turisztikai célpontok /Svájc/ kulturális rendezvények, közlekedés, vallási ünnepek,  kórházak, … a terjedésben a népsűrűségnek is volt jelentősége.

Mind az a hely, ami segítette a járvány terjedése. A város veszélyeztetett hely lett.

Kimutatható összefüggés a társadalmi rétegek és a járvány terjedése között, miszerint a szegényebbek, az iskolázatlanok között, hátrányos helyzetűek között, a rossz egészségi állapotban lévők között gyorsabban terjedt a vírus.

Összességében az következik, hogy a városnak nagyon fontos szerepe van, már másképpen kell felkészülnie, a járványok kezelésére, mint korábban.

A helyzet értékelése adatokon kell, hogy alapuljon, ebből azonban nincs elegendő.

Zana Lili
egyetemista,
2021. október 1. péntek