Jeles évfordulók (Október az építészet hónapja)
Henszlmann Imre műtörténész és publicista 200 éve 1813. október 15-én született Kassán, a gyönyörű katedrális szomszédságában, és 1888. december 5-én halt meg Budapesten.
A polgári család őse, szíjjártó mesterként 1642-ben Sziléziából, Wroclawból került Lőcsére. Később az ellenreformáció idején Bártfára költöztek. Apja, Johann Emerich Henszlmann (1770-1817) itt született. 1796-ban, 26 évesen Kassán jól menő vas- és vegyeskereskedést nyitott a régi Malom u. 32. (ma Fő utca 38. sz.) alatti, gótikus alapokon nyugvó, de a reneszánszban átépített, majd barokk homlokzatra váltott épületben. Az egyik legrégebbi kereskedőház volt a városban, a Szirmayaktól vásárolták, majd később a Megay családé lett. Cégtábláját, a „Vasemberhez”(1790) a kassai Miklós-börtön kiállításán láthatjuk. Imre korán árvaságra jutott, két nővére nevelte. Wilhelmina férje vitte tovább a vaskereskedést, míg az idősebb leány Karolina Pestre került Doby Lipót kereskedő nejeként. Az ő fiuk Doby Lipót (1834-1907) festő és grafikus, az 1860-as évektől Henszlmann Imre műveit illusztrálta, aki a szakmai neveltetéséhez is hozzájárult.
Henszlmann Imre Kassán kezdte iskoláit, majd 1826-29 között Eperjesen, a régi egy emeletes evangélikus kollégiumban tanult, ahol 1827-ben alakult meg Greguss Mihály elnökletével a Magyar Nyelvmívelő Társaság. Ennek Henszlmann Imrén kívül Pulszky Ferenc (1814-1897 régész, műgyűjtő, a MTA tagja, 25 évig a MNM igazgatója), Fáy András (1786-1864 író, politikus, ő indítványozta 1839-ben az első hazai takarékpénztár felállítását) és más jeles személyiségek is tagjai voltak. Itt tanult meg magyarul, de több más nyelven is beszélt.
Pesten 1832-től orvosi tanulmányokat kezdett, amit 1835-36-ban Bécsben folytatott, majd 1837-ben Páduában szigorlatozott. Az orvosi pályánál azonban jobban vonzotta a szépművészet és régiségtan. Bejárta Itáliát, 1837-38-ban művészettörténeti tanulmányokat hallgatott, és próbálkozott rajzolással, szobrászattal, festészettel. Gyakorlati ismereteit németországi utazásai során és Bécs múzeumaiban bővítette.
1843-ban Lipcsében német nyelvű folyóiratot indított, a hazai reformellenzék ügyének támogatására. Ennek 7 füzete jelent meg. Ekkor már rendes tagja a Kisfaludy Társaságnak. 1848-ban Bécsben Eszterházy Pál sajtóreferense volt, Pulszky Ferenc mellett fogalmazó, és segédkezett Bem tábornok kimenekítésében Bécsből. Ezért 8 hónapig fogságban tartották. Szabadulása után 1850-től Londonban élt, ahol tanulmányaival felkeltette a tudósok érdeklődését. 1852-ben az angol építészek királyi intézetében a középkori egyházi építészet elveiről tartott előadásával nagy elismerést aratott. 1853-60 között Párizsban telepedett le, ahol művészettörténetet tanult, és tanulmányozta a francia dómok építészetét. Munkájáról Lenoir (korabeli híres régész) írt igen kedvező véleményt. Az egyiptomi művészetekről készült könyvének kiadását,- amellyel elnyerte a francia akadémia díját,- III. Napóleon császár 10 ezer frankkal támogatta. 1861-ban visszajött Pestre, hogy az MTA épülete megtervezésében, gótikus stílusú homlokzat megrajzolásával Gerster Károly és Frey Lajos pesti építészekkel társulva, ő is részt vegyen. (Végül a berlini Fridrich Auguste Stüler neoreneszánsz terve (1862-64) valósult meg.) Ez időben kezdi el a székesfehérvári és kalocsai ásatásokat. 1862-ben az Akadémia támogatásával Konstantinápolyba utazott Kubinyi Ferenccel (1796-1874, a magyar ősrégészeti kutatás úttörője) és Ipolyi Arnolddal (1823-1886, néprajzkutató, művészettörténész, nagyváradi püspök) Mátyásnak a török időkben elhurcolt Corvinái felkutatására. Útjuk eredményesen zárult. A fellelt kódexekből 4 db-ot a Szuezi csatorna 1869-es megnyitása során I. Ferenc József kapott ajándékba, amit a MNM-nak továbbadott. 1877-ben a szultán újabb 35-öt ajándékozott a magyar ifjúságnak. Ezek az Egyetem Könyvtárába kerültek. (Bizonyított, hogy nem mindegyik volt egykor Mátyás híres könyvtárában.)
1867-ben a Műemlékek Országos Bizottságának első előadója. 1869-72-ben országgyűlési képviselő.
1872. ápr. 4-én Pauler Tivadar vallás- és közoktatási miniszter rendelettel létrehozta a Mo-i Műemlékek Ideiglenes Bizottságát Szalay Ágoston vezetésével. Ő Henszlmann Imrét, aki e törvény megszületéséért már évtizedek óta harcolt, előadójának nevezte ki. A Bizottság építésze Schulek Frigyes (1841-1919) lett. Az első feladatuk volt Rómer Flórissal (1815-1889, régész, művészettörténész, szerzetes tanár) közösen, a műemlékek lajstromának elkészítése. A lajstrom 40 publikációból állt, és 853 tételt tartalmazott. 1873-ban az MTA rendes tagja lett. 1878-tól a Budapesti Egyetem Művészettörténeti és archeológiai tanszékének tanára. 1881. május 28-án az ő előterjesztésében fogadta el az országgyűlés az első magyar műemlékvédelmi törvényt, melynek alapján megalakult a Műemlékek Országos Bizottsága (MOB), a műemlékvédelem 142 évig működött hivatalos szerve.
Henszlmann a kor legjelentősebb kritikusa is volt Erdélyi János (1814-1868, költő, ügyvéd, akadémiai tanár) mellett. Nézeteire erősen hatottak Winckelmann és Hégel filozófusok művei. Sok tanulmányt és cikket írt. 1872-78 között szerkesztette az Archeológiai Értesítőt és az Archeológiai Közlemények c. periodikákat. Összegyűjtött műkincseit, főleg grafikákat a Felsőmagyarországi Múzeumegyletre hagyta, amit az ő felhívására alapítottak Kassán, és 1876. június 25-én nyitottak meg. (Több mint két ezer db-ból állt, igen értékes művekkel, jeles mesterektől: Dürer, Rembrandt, Lucas Cranach, Hartmann Schedel/MichaelWolgemut-Nürnbergi Cronica, 1493-as fametszet, Marastoni Jakab, Barabás Miklós, Zichy Mihály és mások műveiből. Sokat átvett Joseph Daniel Bőhm grafikai anyagából, aki a bécsi pénzverde igazgatója, műértő, műkereskedő volt.) Kortársai művészettörténeti munkássága miatt Gothicusnak becézték.
Még 1847-ben Sopronban a MOT (Magyar Orvosok és Természetvizsgálók) Archeológiai Szakosztálya határozatot hozott, hogy a föld gyomrából napfényre kerülő régi maradványok és kincsek megváltás mellett a Nemzeti Múzeum számára hivatalosan megszereztessenek, és az országgyűlési követek erről törvényeket alkossanak. (Már a kassai 1846-os konferencián is a műemlékek megóvásának szükségessége fogalmazódott meg.) 1848-ban Eötvös József kultuszminiszternek javaslatot tett, hogy az MTA önálló régészeti bizottságot szervezzen, ami a szabadságharc eseményei miatt elmaradt. A hazai műemlékvédelem az 1867-es párizsi világkiállításon Myskovszky Viktor rajzaival mutatkozott be először. (1838. Bártfa-1909. Kassa, építész, művészettörténész, és művészeti író 1889-ben a Párizsi világkiállításon már kitüntetést kapott, Körmöcbánya és Kassa főreáliskoláin tanított.) Henszlmann ekkor a világkiállítás egyik magyar biztosa.
Ásatásai és értekezései: 1857-63-ig a Kassai Dóm restaurálásával kezdődtek. Ennek munkálatait Gerster Károly (1819 Kassa -1867 Pest) és Frey Lajos (1829 Bécs -1877 Pest) építészek vezették. Az egri vár székesegyházának feltárását is együtt végezték. 1869-től a kalocsai régi egyház feltárását kezdi. 1883-ban már a negyedik székesfehérvári ásatást végzi, melynek során feltárta a királyi sírok helyét, a Szent István bazilika harmadik tornyát és Nagy Lajos sírkápolnáját.
1870-ben az állam igen kedvező áron, 1.300.000 Ft-ért megvásárolta az Esterházy hercegi család, Bécsben őrzött műgyűjteményét. (Raffaello, Leonardo, Correggio és régi mesterek képeit). Ezek 1906-ig letétbe az MTA-hoz kerültek. 1871-ben megalakult az Országos Képtár. A Nemzeti Képcsarnokot már 1846-ban megalapították. Henszlmann Imre javasolta új múzeumépület felépítését, a két intézmény egyesítését. A Szépművészeti Múzeum (1906) és a Műcsarnok (1896) megvalósítását az 1896-os millenniumi törvény írta elő. így ezt már nem érhette meg. Mindkét múzeumunk Schickedanz Albert és Herczog Fülöp tervezésében készült. (A gyűjtemény megvásárlásáért Pulszkyval mindent megmozgattak, hogy ne külföldiek kezébe kerüljön. Eszterházy Pál herceg még 1866-ban meghalt, és minden értékesítésre került. A teljes gyűjtemény 637 képből, 3535 kéziratból, 51301 metszetből, 305 kötetnyi könyvből állt össze. Az adásvételi-szerződést 1870. december 8-án írták alá.)
Tudományos munkássága hatalmas és sokrétű. A Pesti Hírlapnak rendes munkatársa, a Szépirodalmi Szemlének főmunkatársa. Műveiből válogatás: Kassa városának ó-német
stylű templomai. Ez 12 szép rajztáblával, nagy ívalakban 1846-ban jelent meg. E stílus szeretetét a kassai és a zsámbéki templom iránti vonzódása ébresztette fel benne. A franciaországi 3 tanulmánykötete az ottani közoktatási minisztérium gyámolításával jelentek meg. A kisbényi románízlésű egyház (Pest, 1862), A székesfehérvári ásatások eredménye (Pest, 1864), Műrégészeti kalauz II., Középkori építészet (Megjelenés éve: Pest, 1866.), Pécsnek középkori régiségei I-II. (Pest, 1869.), 1872-ben monográfiát írt a „Visegrádi korona – kamra” címen. Tanulmányok a góthok művészetéről (Bp., 1874), Magyarország ó-keresztény román és átmenet-stylű műemlékeinek rövid ismertetése (Bp., 1876), Lőcsének régiségei, (Bp., 1878), Magyarország csúcsíves templomai (Bp., 1880), A nagyszebeni és székesfehérvári régi templom (Bp., 1883). A képzőművészetek fejlődése (Bp., 1906-ban kiadva.) Még a magyar népköltés kincseinek tudomány vizsgálatával is foglalkozott. Utolsó műve A kassai dóm demográfiája, amit halála miatt már nem fejezhetett be. Tanulmányozása során már az 1840-es évektől rájött, hogy a kassai dóm egészén és részletein bizonyos alaparány, geometriai és arithmetikai törvény uralkodik, amit már a középkori gótikus templomok építésénél is mindenhol alkalmaztak.
Henszlmann munkásságáról igen nagyszámú publikáció jelent meg. Néhányat említek: Jánosi Bélától a Budapesti Szemlében (1914), a Kisfaludi Társaság Évlapjaiban (1917-18), Irodalmi közleményekben (mind drámabíráló is, pl.: Teleki László (1811-1861) a Kegyenc szomorújátékának elemzése (1842-43, Regélő évf.). Zádor Anna emlékezete a Magyar Tudomány c. lapban (1964), Lévárdy Ferenctől a Művészettörténeti Értesítőben (1969), Kozák Károlytól az Archeológiai Értesítőben (1975), Kelecsényi Jánostól az Atheneumban (1910).
Az elhunyt tudós emlékére Myskovszky Viktor barátja a múzeumegylet nagygyűlésén, Kassán így emlékezett: „Azért mi nagy hálával fogadjuk Henszlmann hagyományát, s azt kegyelettel megőrizni és ápolni fogjuk,….Tréfa lakott szemeiben, de hűség honolt szívében, igazság elméjében és vigasz ajkain. Ő egyike volt azoknak, kik szilárdul hittek a jónak végleges győzelmében,…. Büszkék vagyunk reá, mert hiszen ő a miénk volt, városunk szülötte…”
1846-tól Kassa díszpolgára volt, szülőháza falára 1897. június 6-án fekete gránittáblát állítottak (Aubram Walter szobrász). Sírját a Kerepesi temető 34/2 parcellájában találjuk.
Budapesten a Belváros V. kerületében az 1880-ban nyitott régi Kaplony utcát (a Károlyi kert mellett) 1953-ban átneveztek Henszlmann Imre utcára.
1989-ben a Magyar Régészeti és Művészettörténeti Társulat róla elnevezett díjat alapított a magyar régészet, művészettörténet, iparművészet és műemlékvédelem ügyét támogató magánszemélyek és intézmények jutalmazására. 2013 októberében Frau Olga Neubrandt Óbuda, Molnár Attila Árpás falu kulturális emlékeinek civil összefogással történt megmentésért kaptak Henszlmann Imre díjat az MTA-ünnepségén.
Több éven át vezettem Kassára csoportokat. A Szent Erzsébet püspöki székesegyház 13. századi gótikus épülete valóban egyike a legszebbeknek. Itt van a kriptában II. Rákóczi Ferenc sírja is. A városnézések során megtekintettük a Szent Mihály kápolnát, az Állami Színházat (terv. Láng Adolf, 1899-nyitott), a Fekete Sas vendégfogadót, a régi Városházát, a volt premontrei templomot és rendházat, amit Báthory Zsófia és II. Rákóczi György építtetett a jezsuitáknak. A Lőcsei-házat, a Ferences templomot, a Rákóczi-palotát, ma a Bányászati Múzeum és igen gazdag anyaggal rendelkezik, a Szepesi Kamara egykori székházát, a Csáky-házat, a Miklós-börtönt, amire a Rodostói ház épült (Lux Kálmán 1908), a Jakab-villát (velencei-gót stílus) a domonkosok templomát (1250), a Márai-házat, a feltárt előkapu alapfalait, a Kelet-Szlovákai Múzeumot és másokat. A középkori alapítású város hangulata, műemlék házainak szépsége mindig lenyűgözi a látogatókat. A szülőházánál a Dóm árnyékában, Henszlmann Imréről mindig megemlékeztünk. Mivel idén ünnepeljük a szecesszió évét is megemlítem még Pártos Gyula, Kopeczek György és Györgyi Dénes építészeket is, kiknek sok szép épülete áll Kassa városban. (Látogassunk Kassára cikkem annak idején a Turista Magazinban volt olvasható.)
A Magyar Tudományos Akadémia okt. 15-én tartott emlékülésen Marosi Ernő (művészettörténész, egyetemi tanár, a MTA rendes tagja) méltatta Henszlmann Imre munkásságát. Gazdag kiállítással emlékeztek meg róla. A kiállított anyagból válogatás: családi és kortárs arcképek, Pollak Zsigmond munkái Henszlmann saját rajzai után, és kiadványai. Főleg gótikus templomok (kassai), pécsi székesegyház altemploma lejáratának rajzai, és az Akadémia épültének pályázatából tervrajzok, bel- és külföldi székesegyházak alaprajzai, Benkó Károly építész (1837-73) több felmérése a Bélapátfalván lévő templomról). Ásatásokból fellelt szalagfonatos-palmettás kőmaradványokat, Feldebrő altemplomának falképét ábrázoló rajzát, egy szép 12. századi Fehérváron elkerült madár domborművet, és a gyűjtő értékes grafikai anyagából láthattunk válogatást. Ezeket a Forster Gyula Örökséggazdálkodási és Szolgáltató Központ Tervtára, az Országos Széchenyi Könyvtár, a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár, a MNG, a MNM, az MTA Könyvtára, Szent István Király Múzeum és a Püspöki és Székeskáptalani Levéltér Székesfehérvár, a Szépművészeti Múzeum és más intézmények kölcsönözték. A kiállítás december 13-ig látogatható.
2013-ban Kassa, az Európa Kulturális Fővárosa címet viseli.
Összeállította: dr. Horváth Péterné
