Kulturális Örökség Napjai

 

2014 szeptember 20-21.
Helyszínek, rendezvények, séták

Ide kattintva elérhető a KÖN honlapja


Meghívó könyvárverésre


Zuglói programajánló


 A HVG e heti számában interjú jelent meg a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal korábbi elnökével, Varga Kálmánnal. A cikk – tudomásom szerint – a lapban olvasható el, a neten nem.

Ajánlom. RM

 

HVG HETILAP 

2014\36. SZÁM

MŰEMLÉKVÉDŐ

Varga Kálmán:

Szakmai véleményt nélkülöző politikai őrület”


Epreskerti Esték 2014


Csikkszedés az ARC-kiállításon

 


konKulturális Örökség Napjai
European Heritage Days

2014. szeptember 20-21.

XV. kerületi csoport /MÁV Telep Baráti Köre KHE

MÁV Telep Ősrákosi Református Templom

A Rákospalota-Újvárosi Református Egyházközség gyülekezete miután 1936-ban felszentelte a XV.kerület Arany János utca 49. szám alatt található úgy nevezett „Magyar Sáfárság” nevezetű templomát, - az új és a MÁV- vagy Széchenyi- telepi (régebben ősrákosi) egyházrész területén felépítendő kultuszhely tervezésébe fogott. Ebben az időben Szabó Miklós (1928-tól) lelkész és id. Dr.Gyökössy Endre (1929-től) MÁV-főtanácsos, egyházközségi főgondnokok képviselték a presbitérium élén az egyházközség elnökségét. A MÁV még 1926-ban felajánlott az egyháznak az akkor még épülő telepen egy kb. 550 négyszögöles telket, amelyre a későbbiek folyamán kultuszhely és gyülekezeti ház épülhet. Ez a telek a mai Ozmán utca és Mozdonyvezető utca határolta területre esett.

Id. Dr.Gyökössy Endre közbenjárására a MÁV Istvántelki főműhely (később Landler Járműjavító) főnöksége 1938-ban a telket a jelenlegi, Széchenyi utca 18. szám alatti ingatlanra cserélte. Az épület-komplexum egy templomból, s hozzácsatlakoztatva lelkészlakásból, illetve gyülekezeti házból állt volna eredetileg. A tervrajzokat Csaba Rezső építészmérnök-tervező elkészítette. A templom alapkő letétele 1939. május 18-án volt. Ekkor a MÁV-telepi egyházrész gondnoka Dinnyés Márton volt. Az ősrákosi református gyülekezetrész egyháztagjai példásan adakoztak, s az építésben is segítettek, hogy legalább a templom felépülhessen. Az építkezést az akkori Kultuszminisztérium és a MÁV is támogatta.

A templomépület 1944-re készült el, s Dr. Ravasz László püspök valamint Benkő István esperes részvételével illetve szolgálatával 1944.április 16-án került felszentelésre. Ekkoriban ifj. Dr. Gyökössy Endre az egyházközség hitoktató lelkészeként szolgált a gyülekezetben, s bár a későbbiekben Újpesten volt lelkipásztor, teológia tanár, 1994-ben a templom 50. jubileumi évfordulóján is jelen volt és rövid megemlékező beszédet tartott.

A kétszintes épület egy nagy és egy kis harangtoronnyal épült meg. Nagytornya 26 méter magas. Az alsó szinten gyülekezeti terem, illetve színpadterem épült, míg a templomszintet két szimmetrikusan épített lépcsősorral lehet elérni. Maga a templomtér 100 nm-es.
Az 1950-es években a világháborús időket követően a vasárnap 9 órakor kezdődő istentiszteletet a földszinti teremben tartották meg, így a felső szint évtizedekig üresen állt.

Sok gyűjtést, adományszerzést követően végül 1994.október 31-én ünnepi istentisztelet keretében vehette birtokába a gyülekezet a templomteret. A templomtérben elhelyezett két nagyméretű márványtábla tanúsága szerint az elmúlt 60 év alatt is megőrizte Isten az ő gyülekezetét a kezdetektől máig. A templombelső szószék feletti falán Dr. Kertész Kálmán presbiter 1997-ben készített fafaragása látható: a Magyarországi Református Egyház címere. A kistoronyban egy 80 kg súlyú harang hívogatja a híveket vasárnaponként az istentiszteletre. 1998-ban készült el a templom főfalán látható márványtábla, mely az épület rendeltetését hirdeti. Az istentiszteletek alkalmával egy Hollandiából kapott elektromos orgona szolgáltatja a kíséretet a gyülekezeti énekléshez, de a gyülekezet felújíttatta kicsiny harmóniumát is, mely évtizedekig szolgált. Említésre méltó a tárgyi emlékek közül a Dr. Nagy József presbiter által adományozott egyetlen tölgyfából készült úrasztal, melyet 1956-ban, a forradalomban lelőtt fia emlékére készíttetett, s adományozott a gyülekezetnek az 1970-es években. A templomban jelenleg vasárnaponként 9 órakor van istentisztelet, amikor is átlagosan 35-40 főt számláló gyülekezet érkezik a templomba.

2002-ben a vihar által tönkretett 26 méter magas palafedett tornyot fel kellett újítani, amely közel 5 millió forintba került. Ehhez jelentős anyagi segítséget adott a XV. kerületi Önkormányzat illetve a Budapest-Északi Református Egyházmegye. A felújítás közel 2 évig tartott.

2007. augusztus 23-án egy újabb vihar megtépázta a templomkertbe az 1944. évi átadás után telepített jegenyenyár (Populus nigra „Italica”) fasort. Két nap múlva, augusztus 25-én a következő viharban a fák leszakadó darabjai félelmetes károkat okoztak a MÁV Telepen és a környéken. Az önkormányzat elrendelte az életveszélyessé vált fák kivágását.

A Budapesti Városvédő Egyesület környezetvédelmi csoportjának két tagja, (néhai) Pesti László és Herczeg Géza értékes facsemetéket adományoztak az egyházközösségnek.

A facsemeték beültetésénél gondot fordítottak a szakszerű ültetési módra, mely ma is megtekinthető a templomkertben.

Az 1994 óta szabaddá vált földszinti aulában számos kiállítást rendez a Református Egyházközösség, és a MÁV Telep Baráti Köre Közhasznú Egyesület a Budapesti Városvédő Egyesülettel karöltve.

2008 óta a templom aulája ad otthont az évente megrendezésre kerülő MÁV telepi diák programok egy részének és felnőtt rendezvényeknek.

Az anyagot archív anyagok, megjelent újságcikkek alapján összeállította Arlett Annamária

A MÁV Telep rövid története:

Az első gőzvontatású vasutat a Magyar Középponti Vasúti Társaság építette Pest és

Pozsony között. Ennek első, Pest és Vác közötti, Rákospalotát is érintő szakaszát 1846.

július 15-én adták át. Az első javítótelep a Nyugati Indóház mellett 1847-től üzemelt. A

vasút lendületes fejlődése indokolttá tette, hogy a városon kívül is létrehozzanak

járműjavítót. Az vasúttársaságok államosítása után az új tulajdonos, a MÁV Igazgatósága

az első vasútvonal mentén megvásárolt egy 65 hektáros területet, ahol megépítette a

Pesti (Istvántelki) Főműhelyt. A lakótelep építését 1906 körül határozták el (Buza 1995.

119.).

Miután az uralkodó 1908. július 20.-án szentesítette a Budapesten és környékén

államköltségen építendő munkáslakásokról szóló törvényt, a MÁV megvásárolt egy 35

hektáros területet Palota-Újfalu keleti határán gróf Károlyi Istvántól, amelyen az országos

filoxérajárvány idején (1880-1890) felhagytak a szőlőtermesztéssel, hogy felépítse alkalmazottainak lakótelepét. A terveket a „Budapesti pályaudvarok építő felügyelőségének” építészirodája készítette, Széchy Főfelügyelő vezetésével. A tervezés tekintetében az 1908. év meghatározó volt, ekkor készültek az óvoda, az iskola tervei, a tisztviselőház, az első hat és tizenkét lakásos emeletes házak tipustervei, a melléképületek (tyúkól és disznóól) kerítések, kertkapuk tervei. A másfél emeletes lakóházakban 6, vagy 12 lakás található, az utóbbi két 2 hatos blokk egybeépítésével. Az egyik típusnál a pincézetlen földszinti két lakás felett két első emeleti, míg az alápincézett félemelet felett egy másfél emeleti lakást alakítottak ki. A másik típusnál mindez fordítva van, 1 pincézetlen a földszinten, felette 1 lakással, 2 az alápincézett rész felett, felette két lakással.

Az épületeket gravitális, zárt csatornarendszerbe kötött angol WC-vel, konyhai vízcsappal

tervezték, a stílust a szecesszió magyaros irányzata (Bibó 1974. 185.) jellemezte.

A tervezésben a masszívság párosul a könnyed ívek hordozta játékossággal, a rafináltan

elhelyezett nyílászárók megannyi variációjával a tetőtéri homlokzaton és magán a tetőn is

(néha ovális, néha négyszögletes, négyzetes, vagy téglalap alakú, vas – üveg – fa, fa –

üveg, vagy horganyzott lemez kibúvók és szellőzőnyílások). A kémények egyúttal

díszítőelemek is. A felületképzést a visszafogottság, tartózkodás, a nyers, festetlen vakolat

jellemzi. A praktikusan használt elemek egyben az épület díszeiként szolgálnak. A fa

verébdeszkákat az akkor ismert legmodernebb technikai eszközök alkalmazásával,

nagyüzemi módon mintázták, a pala tetőborításból játékosan kiszögellő faelemeket

szintén nagyüzemi gyártásban elkészített apró kis szív „lyukakkal” díszítették. Az ablakok

osztottak, zsalugáteresek. A MÁV dolgozói a lakáshasználathoz kaptak egy pincerekeszt a

tüzelő tárolásához és a padlástérben egy rekeszt a ruhaszárításhoz. A lakásokhoz külön

mosókonyha tartozott vízvezetékkel, csatornázva és óriásüsttel, alatta fűtési lehetőséggel,

melynek füstelvezetését külön kaminnal biztosították.

A földmunkák során kibányászott homokot, homokkövet felhasználták az építkezés során.

A fehér mészhomoktéglából épült házak a kellő falvastagság ellenére, az anyag

sajátossága miatt nehezen kifűthetőek, a homokkő pedig nyirkos idő esetén felszívja a

nedvességet.

Minden lakáshoz tartozott (és ma is tartozik) kert és gazdasági udvar, amelynek mérete arányos a lakás méretével. A kertek első kerítései ugyanúgy, mint telkeken belül fából készültek, vasbeton oszlopokkal. A nagyméretű bejárati vaskapuk, és a közös udvarrészhez vezető földutak biztosították a tüzelő, esetenként a bútor, élelmiszer, szikvíz, stb. beszállítását. A kertek mérete 250-280 négyzetméter közötti, a gazdasági udvaroké 16-22 négyzetméter. A lakások ablakaiból rá lehet látni a saját kertrészletre, és a gazdasági udvarokra. Minden kerthez saját csap van a locsoláshoz. A hatos blokkokon belül a privát szférát és a közösségi életet a vasporolós közös udvar foglalta egységbe. A telkek, utcák kialakítása, a házak egymás közötti távolsága, egymástól való elcsúsztatása biztosította a magánszféra integritását.

Az első ütemben megépült, földszintes házak mellett, a „régi MÁV Telep” szívében 1911-re elkészült az iskola, mellette az óvoda. A MÁV-telepen létesült az első állami iskola (Barcza 1974. 356.).

1920-27 között zajlott a leszámítolás (átadás, átvétel, költségelszámolás) a Speciális Építkezések Részvénytársasága felé. A Magyar Királyi Államvasutak Budapesti Pályaudvarok Építő Felügyelősége Széchy Főfelügyelő és Balassa Ernő vezetésével, Kőrösi Lajos az Istvántelki Társvállalkozók képviseletében kézjegyével és pecsétjével látták el a dokumentumokat. (MÁV Dokumentációs Központ és Levéltár.)

A katolikus templom alapkövét 1935-ben fektették le. A református templom alapkövét 1939-ben helyezték el, az építkezés 1944-ben fejeződött be. (Buza 1995. 121.)

A közpark és játszótér helyén a 20-as évekig még legelő és piac volt.

A MÁV-kertészet kezdetek óta szállította virágait és fáit a MÁV egész területére, de

gazdasági tevékenységet is folytatott, valamint gondozta az úthálózat melletti parkos

részeket. (Az építkezést és a MÁV telekvásárlását megelőzően a szőlészet mellett

kifejezetten gyümölcs és zöldségtermesztéssel foglalkoztak a terület egykori lakói, Budapest, Gödöllő részére szállítottak zöldséget, gyümölcsöt.)

A telep város volt a városban, amit szisztematikusan a vidékről a városba költözőknek

terveztek, piaccal, óvodával és iskolával, orvosi ellátással, saját csendőrséggel. A MÁV

tartotta karban az épületeket, a MÁV fizette az orvost, a fogorvost és a gondnokot.

Saját kertésze is volt, Jánosy Rezsőnek hívták. Budapest közparkjaiba is innen vitték a

virágot (Buza 1995. 120.) A MÁV-telep egy tervszerűen lefolytatott telepítés jó példája lett

(Nádas 1974. 132.).

A telkek egy nagyobb rendszerbe illeszkedtek. A teljes terület a tisztviselőház felől, amely

a település legmagasabb pontja, enyhén lejt a főutak irányába. Az utcáknak az I.

világháborúban a Monarchiával szövetséges hatalmakra utaló nevet adtak (Bajor, Ozmán)

(Buza 1995. 175., 186.). Az 1930-as években a telep belső rendjének változtatásával

összefüggésben új utcák jöttek létre (Mentő, korábban Testvériség, Mozdonyvezető,

korábban Honvéd) (Buza 1995. 175., 184.). Az Újpestet és Nagyiccét összekötő lóvasúti

közlekedés modernizációjával létrejött a mai Szent Korona útján a kétsínes HÉV

közlekedés. A lakótelepet ez az egyetlen főút szelte keresztül, ahol az építkezésnél és egy

darabig még utána is Helyi Érdekű Vasút közlekedett, az utca mindkét oldalán sínekkel.

Később két villamos vonal biztosította a kapcsolatot a város és munkahely felé. A HÉV

pestújhelyi (Csömör felé szelte át a szántóföldeket) végállomását a 69-es, míg a 67-es

villamos végállomását a 65-ös villamossal lehetett elérni. Ezzel a két villamossal lehetett

eljutni a Dugonics utcáig, és onnan gyalogszerrel az Istvántelki Főműhely bejáratáig, vagy

a vasútállomásra.

Az útburkolat domború – egyébként igen tartós alapanyagú - elemei nem teljesen egymás

mellé vannak elhelyezve, így a csapadék a földbe is tud szivárogni, míg az út szélén

részben fennmaradó vizet a növényzet azonnal hasznosítja.

A telkek közötti úthálózat alkalmas volt a korabeli szállításra mind lovas kocsin, mind

autóval. Mivel a helyi lakosok vagy kerékpárral vagy gyalog közlekedtek, így különösebb

közlekedésre szánt útra a telepen belül nem volt szükség.

A lakótelep házai a korát megelőző zárt csatornahálózattal rendelkeztek. A közutakat úgy

alakították ki, hogy természetes lejtéssel a főutakon elhelyezett csatornanyílásokig jusson

el az eső, vagy olvadt hólé, miközben az utak szélén elhelyezett növényzet felszívhatta a

nedvességet.

A II. világháborúban a házak közé légoltalmi bunkereket építettek, melyeket 1944-ben a

katolikus felekezet szentelt fel és először néhányat helyi kápolnaként használt. Néhány házat bombatalálat ért, de a kár nem volt jelentős.

Az 1945-ben állami tulajdonba került MÁV megtarthatta a telep feletti felügyeleti jogát. (Buza 1995. 121.)

1950-ben Rákospalota Budapest XV. kerülete lett. A Járműjavító és a MÁV Telep felvette a Landler nevet. A MÁV Építési Főnökség egy kihelyezett irodája látta el a felügyeletet a Telep felett.

1956-ban, a harcokban a Vasutastelep utca - Széchenyi út sarkán lévő ház teteje leégett, utóbb jóval egyszerűbb formában állították helyre. A lakók felhagytak az állattartással, a régi gazdasági udvarok egy részét a MÁV engedélyével és hozzájárulásával beépítették és gazdasági épületként (szerszámok tárolása, kerékpár, motor vagy autótárolóként) használták.

A lakások belső és ehhez kapcsolódóan külső modernizációját – fürdőszobák építését a hatvanas évektől szintén a MÁV engedélyével végezték a lakók. A fürdőszoba kialakításának költségeit lakbér elengedésével kompenzálta a MÁV. A bérleményhez tartozó gazdasági udvarok beépítése a MÁV Építési Főnökség engedélyével és olcsó építési anyagok biztosításával (például: bontott faanyagok) szintén ez idő tájra esik.

Az ablakok cseréjét ehhez kapcsolódóan viszont a MÁV Építési Főnökség kihelyezett egysége végezte, a MÁV költségein. (Boltíves ablakok megszüntetése, új típusú ablakok, zsalugáterek, a lépcsőházakban ajtók áthelyezése, a lakásokban a belső terek megváltoztatása, kapcsolódva a lakások belső modernizációjához.) Ezeket a belső és külső átalakításokat ma már nem lehet követni, hiszen a hozzájuk kapcsolódó tervi dokumentumok nem maradtak meg. Jól érzékelhetőek viszont az épületek külső megjelenésében, mert a házakat ez után a beavatkozás után többnyire újra festették, a hatvanas, hetvenes években.

A 4 lapos tetős ház a 70-es években épült meg, a kertészetből elvett területen.

A 70-es években az M3-as építése miatt 3 földszintes és 1 tizenkét lakásos épületet

lebontottak. 1973 végéig három, 11 szintes ház épült a MÁV-telepen. (Pataki 1974. 576.).

A Rákos út mentén hét földszintes lakóház lebontásával összesen 7 darab 11 szintes ház épült

fel. A maradék 20 földszintes lakóház lebontásával a 80-as évek elejére felépült egy új, 11

szintes házakból álló lakótelep. Az M3-as bekötő szakaszának megépítésével a telep 3 maradék emeletes háza a Rákos út - Wesselényi utca Piaci oldalán az M3-as túloldalán

rekedt. A MÁV 1987-ben adta le a földhivatalba a Budapesti Műszaki Egyetem által elkészített további beépítési tervrajzokat, melyet az akkori bérlők (MÁV dolgozók!) radikális fellépése miatt elhalasztottak, majd jött a rendszerváltás.

A rendszerváltás utáni privatizáció 1991-ben kezdődött és folyamatosan zajlik napjainkig. A mai tulajdonosok zöme egykori bérlakását vásárolta meg a MÁV-tól. A privatizáció során elkövetett hibák és hiányosságok felszámolása nem kis feladatot ró az önkormányzatra és a tulajdonosokra.

A MÁV Telep 1994. II.1-től Fővárosi Közgyűlési határozattal védett épületegyüttes, sajnálatos módon ez a földhivatali nyilvántartásból mindmáig hiányzik.

2007-ben újabb beépítés veszélye fenyegette a telep maradék, érintetlen részét. Újabb lakossági összefogás, 2008-ban megalakul a MÁV Telep Baráti Köre KHE, a MÁV Telep tulajdonosainak, lakosainak jelentős támogatottságával benyújtja a Jövő Nemzedékének Országgyűlési Biztosához kivizsgálási kérelmét, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalba pedig a terület „műemléki védettségű táj” nyilvánításának kérelmét.

Az eljárás jelenleg folyamatban van.

Budapest XV. kerület önkormányzatának beruházásából megkezdődtek az utcahálózat felújításai és szintén kerületi beruházásból az Ozmán utcai elbontott óvoda területén egy rekreációs program keretében kialakításra kerül a közpark és játszótér.

Az archív anyagokat gyűjtötte és ezek alapján a szöveget összeállította Arlett Annamária

Széchenyi lakótelep:

HELYSZÍN: Budapest XV. Kolozsvár utca, Szent Korona útja

Magyarországon a lakótelepek építésének ugyan több mint évszázados története van, állami szintű lakáspolitikáról mégis csak a II. világháborút követő időszaktól kezdődően beszélhetünk. Ekkor alakult ki az a program, mely a társadalom széles rétegei számára kívánt egészséges körülmények közötti lakhatási lehetőséget biztosítani. Két további feltétel határozta meg az állami lakásépítés koncepcióját: a relatív gyorsaság – Budapest 1873-as létrehozása óta állandó lakásínség mutatkozott, melyet néhány évtized alatt akartak felszámolni – és az olcsóság – a több százezer lakás felépítését a költségvetés teherbíró képességéhez kellett igazítani. Az 1950-es, ’60-as években számos kísérlet zajlott lakótelepek építésére, melyek eleinte hagyományos építési módszerekkel készültek.

Ebben az időszakban született az 1950-ben kialakított Nagy-Budapest egyik peremvárosában, a XV. kerületben (Rákospalotán) a Széchenyi-lakótelep. A telep tervezése és építése – 1953 és 1956 között – egybeesett a szocialista realizmus magyarországi időszakával. A tervezőmérnök Fábián István (1921-2013) nem tartozott a szocreál építészet nagy teoretikusai közé, egyike volt azoknak a mérnököknek, akiknek pályája nem sokkal a szocreál erőltetése előtt kezdődött, és akarva akaratlanul az uralkodó stílusirányzatnak megfelelően kellett megfogalmaznia tervezőmérnöki munkáit.

A telep épületei típusterv alapján készültek (hasonló épületekre nem messze, a XIV. kerületben bukkanhatunk, a Dúl Dezső által tervezett Erzsébet királyné úti lakótelepen). A Széchenyi-lakótelepen 8 négyszekciós, 8×40 lakásos, szintén nyolc 12 lakásos kockaház, és 2 egyszekciós (12-12 lakásos) kétemeletes, téglaépület épült. Az épületek már előregyártott vasbetongerendákkal készültek, így a telep a későbbi ipari lakásépítés két elemét is tartalmazza: a típustervek alapján készült lakásokat és az előregyártott elemek felhasználását. A lakótelephez egy kisebb iskolát, és egy – az egyik lakóház földszintjén kialakított – óvodát is építettek. Összesen 440, meglehetősen kis alapterületű (36-50 m2) lakás épült itt. Az eredeti építési határidő a tervek alapján 1954 volt, ez azonban a tervmódosítások miatt 1956-ra csúszott. A három éven át tartó építkezésen 600 munkás dolgozott, a tervezett költség 28 millió (az MNB inflációs kalkulátora szerint mai áron 1,5 milliárd) forint volt.

A szocreál építészetnek a Szovjetunióban akkor már évtizedes elmélete és gyakorlata volt. A stílus a munkáshatalom nagyságát, nagyszerűségét hivatott demonstrálni a városépítészet eszközeivel. A szocreál egyik nagy ellentmondásossága abban rejlett, hogy számos kislakás épült, sőt az úgynevezett „Cs”-lakás, vagyis a csökkentett komfortfokozatú lakások építése is ebben az időszakban készült, ám az épületek díszítettsége gyakran igényes, s ebből adódóan költséges volt: visszanyúlt egyenesen a klasszicista építészet formáihoz. Vagyis míg a lakás alapterületén, felszereltségén spóroltak, a ideológiai alapon nyugvó díszítésre sokat költöttek. Itt Rákospalotán ugyan nem találkozni a „sztálinbarokk” túlzásaival, de vannak olyan fővárosi építészeti emlékek, ahol a munkás-paraszt hatalomra utaló grandiózus díszek is láthatók.

 

Magyarországon Révai József kultúrpolitikus 1951-es építészetről szóló beszédétől számítjuk a szocreál kezdetét, és Sztálin 1953-as halálát követően Hruscsov volt az, aki véget vetett az építészetre nehezedő ideológiai nyomásnak (elsősorban a díszítés költséges, túlzó voltára hivatkozva), ám ezt Magyarországon csak 1956-ra ültették át a gyakorlatba. Magyarországon tehát az 1951 és 1954, de inkább ’56 közötti öt évben tervezett épületek a szocialista realizmus stílus reprezentánsai – köztük ez a kislakótelep is, Rákospalotán.

Az anyagot archív anyagok felhasználásával összeállította Rátonyi Tamás Gábor

MÁV- telepi Ősrákosi Református Templom

Találkozó az ősrákosi templomban


A Fővárosi Közgyűlés többsége 2014. június 30-i ülésén megszavazta a Városliget be-, avagy átépítéséről, a Múzeum-liget létesítéséről szóló előterjesztést.

 

Tisztelt Olvasóink a Közgyűlés ezzel foglalkozó részének teljes és hiteles jegyzőkönyvet itt olvashatják.

 Koszorúk „Budapest vőlegényének”

Ünnepeltük a 190 éve született a városvédők nagy elődjeként tisztelt Podmaniczky Frigyest.

Koszorúzott pénteken Pesten, a Ferenczy utcai szülőháznál a budapesti egyesület, az országos szövetség, az alapítvány és az V. kerületi önkormányzat, szombaton Aszódon, a kastély fölötti evangélikus templomnál – a Podmaniczky család több leszármazottjának és a helyi hagyományőrzők társaságában – az ország különböző pontjairól összegyűlt Podmaniczky-díjasok csapata.

 

Beszédet mondott az első nap Karsai Károly, egykori belvárosi polgármester, aki a Fővárosi Közmunkák Tanácsa tekintélyes vezetőjének, a millenniumi Budapest-arculat elsőszámú megteremtőjének tevékenységét állította példaként a maiak elé, és Ráday Mihály, aki az akkori városegyesítés szükségességét és hasznát vetette össze a mostani, a fővároson belül ésszerűtlenül megosztott hatáskörök okozta ellentmondásos állapottal. Másnap ugyancsak ő a legendás személyiségnek nyughelyet adó templomnál hangsúlyozta a funkció nélkül maradt értékes régi épületek – mint Aszódon több másik között a Podmaniczky-kastély – jövőjéhez a rendbetételt és az ésszerű hasznosítást lehetővé tévő jogi és gazdasági szabályozás fontosságát. A koszorúzás után a templomban Lőrincz Csaba lelkész mutatta meg, a Podmaniczky-emléktábla hét évvel ezelőtti avatása óta hogyan sikerült megújítani a templomot, majd Bokor Jutta pazar hangja Wagner-dalokkal töltötte meg a templom belső terét, végül Czaga Viktória villantott fel a nagy várospolitikus, közéleti személyiség életéből számos érdekes mozzanatot.

A templomkerti étkezés, trécselés után a vendégek Baliga Kornél kalauzolásával megtekinthették az üres, lezárt Podmaniczky-kastélynak legalább az egyik szárnyát, benne az egyszer már restaurált, de a kezdő romlás jeleit mutató, nagyszerű fal- és mennyezetfestményekkel ellátott díszteremmel.

Névadójuk Podmaniczky, de Júlia

Az aszódiak egyik hagyományőrző társasága, amelyik képviseltette tagságát a helyi ünnepségen, a báró Podmaniczky Júlia nevét viselő civil szervezet. „Azzal a céllal alakult meg öt évvel ezelőtt, hogy felelevenítse és megőrizze a Podmaniczky család szellemi örökségét a városban” – kaptuk a tájékoztatást Szilágyi Zita Mária elnöktől. A névadó nővére volt Frigyesnek és második felesége báró Jósika Miklós írónak. Júlia maga is foglalkozott irodalommal, s mélyen elkötelezett volt a nőnevelés, a magyar családokban a nevelésben betöltött női szerepek fontossága iránt. Az elnöknő szavai szerint a haza iránti hűség, a szabadság, a szerelem magasztos értékek voltak az íróházaspár életében, s ezek segítettek számukra irányt szabni az egyesületi jövőkép és feladatkör meghatározásában.

Az egylet a hagyományos női szerepeket kutatja, vállalja is. (A névadó Júlia, amikor férjével 1849-ben száműzetésbe kényszerült, arisztokrata volta ellenére Brüsszelben csipkeboltot nyitott.) Felkutatja például a régi, a családon belül szívesen végzett női kézművesség – mint a csipkekészítés, varrás, kosárkészítés, horgolás – nyomait a Galga menti településeken. Segít a háztartásszervezésben, az egészséges életmód elterjesztése érdekében a biokertek kialakításában. Tagjai közt jeles alkotókkal, népművészekkel igyekeznek elérni, hogy a fiatal asszonyok, lányok visszataláljanak az alkotás öröméhez, s például a bolti tömegáru helyett a karácsonyi, a húsvéti díszeket maguk készítsék.

Búcsú Czétényi Piroskától

 

Elköszöntünk Czétényi Piroskától

 Búcsú Czétényi Piroskától

Nagyszámú barátja, tisztelője vett részt csütörtökön a közelmúltban, nyolcvanéves korában elhunyt Antalné dr. Czétényi Piroska budapesti búcsúztatására rendezett szentmisén a belvárosi Szent Mihály templomban. Egyesületünkben az 1983-as alapítástól hosszú időn keresztül töltött be alelnöki tisztet, s szakértelmével, mind az ügyekre, mind az ügyekkel foglalkozó személyekre irányuló figyelme, kedvessége által meghatározó szerepe volt a közösség életében.

Czétényi PiroskaÉletútja, lexikonszerű szárazsággal, pár mondatban az alábbiakban foglalható össze. Rövid tervezői és kivitelezői tevékenység után 1959-től a Budapesti Műemléki Felügyelőség munkatársa, 1972-92 között vezetője. 1983-tól a Budapesti Városvédő Egyesület alelnöke, 1995-től az Újpesti Városvédő Egyesület tiszteletbeli tagja.1989-től az ICOMOS Magyar Nemzeti Bizottság Régészeti Műemlékhelyek, 1998-tól az UNESCO Világörökség Magyar Nemzeti Bizottságának tagja és a Magyar Építész Kamara Műemlékvédelmi Tagozatának elnöke. A Budapesti Műszaki Egyetem Francia Tagozatán 1993-tól magyar építészet- és urbanisztikatörténetet tanít, francia nyelven. Tevékenységét kitüntetések sora kísérte, így a Magyar Műemlékvédelemért díj, a Reitter Ferenc-díj, a Podmaniczky-díj, a Forster Gyula-díj, a Gerő László-díj.

A mise előtt János fia köszönte meg a megjelenést a templom padjaiban helyet foglalt részvevőknek, és tájékoztatta őket, hogy édesanyja temetésére annak kedves falujában, a Tisza-menti Nagykörűben kerül sor, július közepén.

Szöllősi Ferenc

Megemlékezések >>


Veli bej bemutatkozott

Veli bejtől a ferences mártírokig

A Szent Lukács fürdő egykori kápolnájában tartottuk meg a második kerületi emléktáblák gyűjteményét ismertető kötet bemutatóját. A Budapesti Városvédő Egyesület helyi csoportjának ötéves munkával elkészült művét Ráday Mihály elnök követésre érdemes példaként állította a megjelentek elé. Tőry Klára, a munka kezdeményezője és végig egyik irányítója egyebek között kifejtette, hogy miért nem minden nevet tartalmazó fali tábla minősül emléktáblának. Utána a fürdő vezetője, Éva Mariann a legendás épületben találhat emléktáblákhoz kalauzolta el a részvevőket, akiknek ezt követően a szomszédos Veli bej fürdőben Palotásné Belloni Eszter, a fürdőt működtető irgalmasrendi kórház építésze mutatta meg a kötet egyik címadó emléktábláját. Végül akinek kedve volt még további sétához, Tőry Klára vezetésével megnézhették a környék érdekes emléktábláit.

A kötet még aznap elkerült a könyvheti rendezvények helyszínére, s folyamatosan kapható az egyesület titkárságán 1500 forintos áron.


A kötet még aznap elkerült a könyvheti rendezvények helyszínére, s folyamatosan kapható az egyesület titkárságán 1500 forintos áron.

 


 

Magyar Narancs cikke

A Magzar Narancs cikke a tiltakozásról

nepszava

A Népszava cikke a tiltakozásról

Nyílt levél a Városligetért

Nyílt levél a Városligetért

Az ATV Start vendége Várnai László önkormányzati képviselő, Civilzugló Egyesület és Ráday Mihály a Budapesti Városvédő Egyesület elnöke.


 

Te szedd!Túlszárnyaltuk Európát szemétszedésben!

Budapest, 2014. május 12. – Kitett magért az ország: mintegy másfél milliárd forint értékű munkát végeztek el a TeSzedd! – Önkéntesen a tiszta Magyarországért akció résztvevői három nap alatt. Az immár negyedik – eddigi leghosszabb – szemétszedési akcióra majd 120 ezer önkéntes jelentkezett előzetesen. A több mint 1800 helyszínen – a korábbi években lezajlott akciók során szerzett tapasztalatok alapján becsülve – 180-200 ezer ember szedhetett szemetet. Az akció második napján, a „Tisztítsuk meg Európát!” („Let’s Clean Up Europe!”) program keretében május 10-én nemcsak itthon, hanem az Európai Unió összesen 16 tagállamában és öt közösségen kívüli országban is tettek környezetük megtisztításáért az önkéntesek, akik a legtöbben hazánkban vettek részt az akcióban.

Folytatás >>

 


Emlékérem dr. Horváth Péternének

 

A Schlick gyár története2014. április 18-án Forster Gyula-emlékérmet kapott dr. Horváth Péterné, aki a Budapesti Városvédő Egyesület Várostörténeti csoport tagjaként a főváros építészeti értékeinek bemutatására rendszeresen vezet sétákat, amelyen mindig nagyszámú érdeklődő vesz részt. Előadásokat tart várostörténeti témákban, 2002 óta a Kulturális Örökség Napjain nemcsak budapesti, de Pest környéki települések (pl. Leányfalu, Pomáz) értékeinek bemutatására is szervez helyi értékeket bemutató sétákat. A Schlick Ignác által alapított vasöntöde történetének és az ott készült épületszerkezeti elemek sorsának lelkes kutatója. A XIII. kerületi Helytörténeti füzetek sorozatában kutatásai alapján jelent meg a Schlick Ignác vasöntő és a Schlick-gyár története című füzet. Kezdeményezője volt a XVIII. kerület Váci út 45. számú épületen emléktábla elhelyezésének, amely a Schlick-féle vasöntöde jelentőségét hirdeti. 2005-től jelentős publikációs tevékenységet folytat, a Budapesti Városvédő Egyesület Értesítőjében jeles évfordulók kapcsán jelennek meg írásai.


Keramitkockát vegyenek!

Egy falusi templom átépítése során "fennmaradt" egy nagyobb felület szép, régi, 20. sz eleji keramitkocka, különféle - de egy készletet alkotó - mintákkal. Szerintem van vagy 30 m2

Az jutott az eszembe, hogy régen a bp-i műemlékfelügyelők folyton molesztáltak minket azzal, hogy tudunk-e valahonnan akár csak 1-2 m2 bontott keramitlapot, mert fővárosi lépcsőház-megújítások során szeretnék felhasználni.

Na, ennek az apró és igen szegény gyülekezetnek pont lenne eladó...

Kérlek, ha van módod, a Bp-i városvédők között kérdezd már körbe, van-e esetleg szüksége valakinek ilyesmire? Képek csatolva! Paszternák István <szepmives@gmail.com>


A nagytétényi kastély rekonstrukciójának mielőbbi megindítása és az itt elhelyezett bútortörténeti múzeum kiállítási anyagának megőrzése érdekében, a helyi civil szervezetek – közöttük Egyesületünk Promontor-Tétény munkacsoportja is - "Felhívás"-sal fordultak a 18. számú országgyűlési választókörzet képviselőjelöltjeihez:

 Budapest 18. számú országgyűlési választókerület egyéni képviselőjelöltjeinek!

[...] Sajnálattal értesültünk arról, hogy az évek óta esedékes rekonstrukciós munkálatok ebben az esztendőben sem indulnak meg. Nincs határozott, felelős ígéret arra sem, hogy belátható időn belül ezen a területen bármi érdemi változás történik. Ugyanakkor mélységes megdöbbenéssel értesültünk arról, hogy – a múzeumokat, illetve közgyűjteményeket érintő új jogszabályok alapján –, az itt kiállított bútortörténeti anyag egysége is veszélybe került. [...]

A teljes nyílt levél ide kattintva olvasható >>

 

Ybl bicentenárium 2014

1814 április 6-án született Ybl Miklós. Gazdag életműve nemzeti és európai érték.  A tervek szerint közel kétszáz program várja országszerte az érdeklődőket az Ybl Miklós születésének 200. évfordulója alkalmából életre hívott,

„2014 Ybl bicentenárium – Magyar Építészet Éve”

rendezvényein.

A bicentenárium honlapját ide kattintva lehet megtekinteni.

 


Ablak a múltra

Volt is, ami van. Egy-egy mai városkép összevetése hajdani valójával élvezetes szórakozás. Ennek remek változatát készítette, készíti évek óta a fotós Kerényi Zoltán. Kéttucatnyi település, táj részletei láthatóak már Ablak a múltra címmel közreadott gyűjteményében, a mai látványba illesztve egy-egy, különböző időpontból származó régi felvételt. Itt nézhetők meg a budapestiek:>

Kerényi Zoltán budapesti képei

Kerényi Zoltán budapesti képei


Az 1848/49-es forradalom és szabadságharc emlékhelyei

Események és helyszínek. Az 1848/49-es forradalom és szabadságharc emlékhelyei

  A borítón olvasható:  "Merre néz Jellačić Zágráb főterén, miért dobta a hóba a keresztet Imre atya Branyiszkónál, hol sebesült meg Görgey Artúr, mi történt Nagyenyednél, hogyan kerültek elő a vízaknai csata holt honvédei a sóbányából? Megannyi érdekes ember és történet! Tizennégy éven át jelentkezett a Magyar Televízió képernyőjén „Ráday Mihály és Katona Tamás műsora” hogy megismertesse és megszerettesse 1848/49 történetét, hőseit, s arra buzdítson, hogy minél többen érezzék fontosnak a meglévő emlékhelyek, sírok jókarbantartását, gondozását határainkon innen és túl, beleértve olyan helyeket is, mint Szicília, Törökország, Anglia, vagy éppen az Egyesült Államok. A több könyvre tervezett mű – részben követve az egykor volt televíziós műsort, részben, amikor kell, eltérve attól – bemutatja az emlékhelyek sokaságát, továbbá a 48-as nemzedék katonai és diplomáciai tevékenységével, majd az emigrációval kapcsolatos helyszíneket is, a legnagyobbak élettörténetét, munkásságát is sorban, történetről történetre, szóról szóra, képről képre, kötetről kötetre. Íme az első…"     Itt pedig egy mintalevél, ha egyetértesz (csak egy CTRL+C CTRL+V! :), de  természetes, hogy  saját véleménnyel alakítható és kiegészíthető: Főpolgármesteri Hivatal Városépítési Főosztály Tisztelt Városépítési Főosztály! Tisztelt Finta Sándor főosztályvezető úr! Tisztelt Főpolgármesteri Hivatal! Tisztelt Tarlós István főpolgármester úr! Tisztelt Fővárosi Közgyűlés! Ezúton szeretnék véleményt nyilvánítani a Városligeti Építési Szabályzat készítésének (Budapest XIV. kerület, Hungária körút - Kacsóh Pongrác út - Hermina út - Ajtósi Dürer sor - Dózsa György út - Magyar Államvasutak Zrt. 29737 és 29734/3 helyrajzi számú területe által határolt területre vonatkozó) partnerségi egyeztetésében. 1. A Városligeti Építési Szabályzat tervezete még nem megismerhető, így a konkrét tervezett szabályokkal kapcsolatban vélemény kialakítása nem lehetséges. 2. A készülő szabályzat alapjául szolgáló elképzelések nem veszik figyelembe Budapest lakosainak érdekeit. Csupán valamiféle elképzelt - bár semmilyen konkrét vizsgálattal nem megalapozott - turisztikai fejlesztés, a turizmus vélt erősítésének igénye áll ennek a 150 milliárd forintnyi közpénzből megvalósítani tervezett hatalmas beruházásnak a hátterében. Kérem, hogy a Városliget szabályozása kapcsán vegyék figyelembe, hogy ez a park a város kevés zöldterületeinek egyik legfontosabbja, Pest tüdeje, a VI, VII., XIII. és XIV. kerületi lakosok pihenőkertje, játszóhelye, rekreációs és sport tevékenységeket kiszolgáló területe. Nincs alternatívája ezeket a funkciókat illetően. A város megválasztott vezetőinek, képviselőinek és a város hivatalai dolgozóinak elsősorban a város lakóinak érdekét kell szem előtt tartaniuk. A város lakóinak pedig az az érdeke, hogy kellemes, élhető környezet, jó levegő vegye körül őket, az egészségüket megőrizzék, sportoljanak, a városban is megélhető természetben játszanak, pihenjenek. A város lakóinak nem érdeke egy hosszú évekig, valóságoshoz közeli becslés alapján egy évtizedig tartó építkezés a kedvenc parkjukban. A város lakóinak nem érdeke, hogy turisták millióit vonzzák érthetetlen okokból a szabadidős tevékenységeik legfőbb helyszínére. A város lakóinak nem érdeke, hogy több száz fát vágjanak ki azért, hogy múzeumot, mélygarázst építsenek a helyére. A város lakóinak nem érdeke, hogy tudásközpontot építsenek a szánkozó-, napozódombjuk helyére. A város lakóinak az az érdeke, hogy karbantartsák, felújítsák, jó állapotban megőrizzék a zöldfelületet, fákat, sétányokat, sportpályákat, játszótereket. A város lakóinak az az érdeke, hogy kitiltsák az átmenő autópályaforgalmat a ligetből, hogy rendezett, parkon kívüli parkolási lehetőségek álljanak rendelkezésre. A város lakóinak az az érdeke, hogy csökkenjen a parkba épített épületek száma, különösen a használaton kívüli, alig használt vagy a park funkcióitól idegen használatú épületek száma. 3. Kérem a fentiek alapján, hogy a) ne tegyék lehetővé új múzeumépületek építését a Városliget területén, b) gondoskodjanak a Petőfi csarnok és a HUNGEXPO épületek bontásáról, helyükön a park kiegészítéséről, fák ültetéséről, füvesítésről, c) bontassák le az Állatkert és a Széchenyi Fürdő szomszédságában lévő bódévárost és rendezzék a területét d) rekonstruálják a Városligeti tavat, tegyék lehetővé a Vajdahunyad vár körbecsónakázását, e) zárják le a Kós Károly sétányt a gépjárműforgalom elől, zárják le az M3 autópálya Városligetbe vezető csomóponti ágait a közforgalom elől, f) tiltsák ki az átmenő gépjárműforgalmat a Városligeti körútról, g) tegyék lehetővé a Dózsa György út mentén a felszíni parkolók helyett mélygarázs építését zöldtető kialakításának kötelezővé tételével, h) biztosítsák a gyalogos és kerékpáros kapcsolatot a XIII. kerület irányába, i) határozzák meg a Városliget területén a maximális beépítettséget 5%-ban, j) határozzák meg a Városliget területén a kötelező minimális zöldfelületet 80%-ban k) akadályozzák meg a Városliget telkének felosztását, kisebb telkek kialakítását. 4. A szabályozási kérdéseken túlmenően fontosnak tartom a park fenntartásának biztosítását. Ehhez szükség lenne egy városligetet üzemeltető fővárosi tulajdonú szervezet létrehozása, amely bizonyos arányban részesülhetne a liget területén lévő intézmények bevételeiből, megkaphatná a pavilonok bérleti díját és szedhetné a parkolási díjakat. Ezekből a forrásokból gondoskodhatna a park fenntartásáról, a sétányok, utak, növényzet karbantartásáról, időszakonkénti megújításáról, ápolhatná a 200 éves közpark Városliget márkát. 5. Véleményem megfontolásán túl kérem az egyeztető tárgyalásra való meghívásomat. Üdvözlettel


Ha a Városligetből múzeumnegyedet csinálnának...

A Városligeti Hírmondóból

Városliget fejlécGaray Klára blogja ... A Városliget jelenlegi beépítettsége 5% körül van. Tehát le kellene bontani egy sor használaton kívüli és/vagy magánérdekeket szolgáló kutyaólat, bódét, hajdani kiállítási épületet, hogy még mindig közparknak nevezhessük. Így kellene rehabilitálni, revitalizálni, hogy betölthesse azt a funkciót, amire egy közparkot létesítenek: a lakosság testi/lelki rekreációját, sportolási, pihenési lehetőséget nyújtson, esztétikai élménnyel gazdagítson, szűrje a port, csillapítsa a zajt, a nyári hőség napjaiban klimatizáljon. A közpark tehát a lakosságot szolgálja. Azzal is, hogy nem lehet bele 7,5 m-nél magasabb épületet emelni. Mi várható akkor, ha nem bontogatják az épületeket, hanem építgetik. Nem alacsonyakat, hanem 6 emelteseket?   Ha megvalósulnak a Múzeumliget/ Múzeum Negyed/ Budapest Liget/..akárminek nevezik is, beruházásai, ha megvalósul a nagy cél: a meglévő 4 mellé még öt múzeumot beleépítenek + gasztrofalu…stb. A közpark státusza egyértelműen és visszavonhatatlanul megszűnik! ... facebook

Bővebben >>


Állami kezelésben az Orczy-park

A Józsefvárosi Önkormányzat honlapjáról

A megállapodás szerint a kert a Magyar Nemzeti Vagyonkezelőhöz kerül, de későbbi fenntartója a Nemzeti Közszolgálati Egyetem lesz, tehát október 7-étől állami fenntartásba került az Orczy-park.

Állami fenntartású lett a kulturális örökség részét képező történeti kert, melyet még a 18. században alapított az Orczy család. A zöldterület a későbbiekben a Ludovika campus részeként ki is bővül, 1000 négyzetméterrel növekszik a józsefvárosi zöldfelületek száma. A megállapodás fontos része volt, hogy a kertet továbbra is használhatják a kerület pihenésre, sportolásra vágyó polgárai. Sőt, növekszik a szabadidő kulturált eltöltésének területe, hatalmas szabadtéri közösségi kert és találkozási pont jön létre.

Bővebben >>


Súlyos aggályok a Normafa-tervekkel szemben

„A Normafa-beruházás veszélyezteti a terület természeti értékeit” – állapítja meg több környezet- és természetvédő civil szervezet által közösen rendelt szakértői anyag. Leszögezi: a tervezett Normafa-beruházás megvalósulása esetén pótolhatatlan természeti értékek, védett és fokozottan védett állat- és növényfajok kerülnek közvetlen veszélybe. A legfontosabbnak közülük a magyar Vörös Könyvben is szereplő, fokozottan védett csíkos boglárkalepkét tartja, amelynek a Normafa és közvetlen környéke az utolsó hazai élőhelye. Megőrzése ezért Magyarország nemzetközi szinten is kiemelten fontos természetvédelmi feladata. A tanulmány megállapítja, hogy „a sport és a természetvédelem még jól megfért egymással a XX. század elején, amikor a síelés és a szánkózás népszerűvé vált, mivel akkor Budapest lakossága még csak megközelítőleg egymillió fő volt, a síelés pedig egy viszonylag szűk réteg hobbijának számított. 

Folytatás >>


Új gazdát kapott a Citadella Egy hónapon belül távozniuk kell eddigi használóinak

A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. használatába kerül a Citadella, miután lezárult a világörökségi törvény alapján folytatott közigazgatási eljárás a nemzeti vagyon részét képező Citadella használatával, hasznosításával kapcsolatban.

Folytatás >>

MEGÚJULT A HAJÓS KRIPTA!

Az Ybl Miklós tervezte épület Dömsöd egyik büszkesége!

Hajós-kripta

Kétszáz éve – 1814. április 6-án, Székesfehérváron - született Ybl Miklós. Jelentős műveivel nap mint nap találkozhatunk. Megcsodálhatjuk az Operaház eleganciáját, a most részben már megújulóban lévő Várkert Bazárt, a Bakács téri, vagy a fóti templomot, számos általa tervezett kastélyt, polgárházat, városi palotát.   A Nemzeti Panteon Alapítvány az Ybl Bicentenáriumi program-sorozathoz kapcsolódóan, az építész és munkássága előtt tisztelegve, felújította az általa tervezett, Hajós-kriptát (Előre u. 30).   Teljes egészében a Nemzeti Panteon Alapítvány finanszírozásával szépült meg az épület és környezete, mely a nagyközség védett örökségeként, maradandóan Dömsöd kulturális látnivalói közé tartozik.   A felújított kripta ünnepélyes átadására 2014. április 30-án, szerda, 17 órakor kerül sor, mely esemény a közelgő Dömsödi Napok rendezvény-sorozat bevezető eseménye lesz. A helyszínen beszédet mond Ráday Mihály a Nemzeti Panteon Alapítvány társelnöke és Bencze István polgármester.


 

Ha nincs forradalmi hangulat, értelmetlen utcatáblákat leverni

"Feltehetően világelsők vagyunk az utcák át- meg átkeresztelgetésében. Talán soha nem lesz vége!" - írja a budapesti utcanevek változásáról szóló kézikönyvének elején Ráday Mihály városvédő.

Interjú az Origón >>


Einstand

József nádor és Andrássy Gyula forog a sírjában

 Baán László, a már összevont Szépművészeti Múzeum – Nemzeti Galéria főigazgatója, a Liget „projekt” biztosa az építészeti tervpályázat meghirdetését is bejelentette már, s a kormányzat sarkalatos(!) törvényben határozta meg, hogy a terület felhasználásába, formálásába, beépítésének százalékába, vagy milyenségébe a Főváros Önkormányzatának, Főpolgármesteri Hivatalának, építészeti tervtanácsának, vagy bármely más – másutt még jogszabályban megadott, megengedett – beleszólási lehetőségei itt teljesen megszűnnek… Illetve annyi joga marad, hogy a Liget biztosának igényeihez igazíthassa 2014. júniusának végéig a Városliget építési szabályzatát! Ha késlekedne, sarkalatos törvényt sért…

Ráday Mihály cikkének folytatása >>>


Magyar műemlékek győztek a nemzetközi fotópályázaton

A fotókat a Nők Lapja tudósításából vettük át 

// ]]>

This Post Has 2 Comments

Top