Titkár: +36/30/9-642-179 [email protected]
Oldal kiválasztása

1827-ben jött létre a Pályafutási Társaság, ami 1830-ban Állattenyésztő Társaság nevén szerepelt. Mindezt Széchenyi István gróf indította el programjában. Az első lóversenyt 1827. június 6-án rendezték meg, 25 ezer néző előtt. Ezen A Babieka nevű angol telivér nyert, amit Széchenyi nevelt. Első elnöke is Ő volt a Társaságnak, majd 1831-ben Orczy Lőrinc báró, 1832-ben pedig Keglevics László gróf.

Széchenyi István 1836-ban, Barabás Miklós festménye, 1827-es első lófuttatás Pesten, Johann Erdmann Gottlieb vázlatos képe.

1832-ben vásárolták meg a telket és a majorsági épületet Károlyi György gróftól, az Üllői úton, a mai 25. sz. alatt. A hozzá szükséges anyagiakat sorsolási kölcsönnel szerezték meg. Széchenyi István mellett Wesselényi Miklós báró (1796-1850), Eszterházy Károly gróf és Károlyi György gróf is közreműködött a megalapításnál. 1847-ben itt fogtak hozzá az egyemeletes székház felépítéséhez. Először istállókat és más fogadóépületeket emeltek. De, közbejött 1848. A tervező Hild József volt és 1850-re készült el. A bővítés háromemeletes házzá 1873-ig tartott, a munkálatait Buzzi Bódog (1829-1875) és Kéler Napóleon (1845-1919) építészek végezték. (Ők fedték le az Ördög-árok Tabánon átfolyó részét is, miután 1875.június 6-án, egy nyári nagy esőzéskor a partján álló házak többsége összedőlt.) Már 1857-ben országos mezőgazdasági kiállítás nyílt a Közteleken, amit Albrecht főherceg (1817-1895) nyitott meg. A nagyteremben haszonnövényeket az udvaron tenyészállatokat mutattak be.

Köztelek székház régi képen (Anno Budapest IX.) Pál utcai fiuk is jártak a közteleken, Köztelek sarokház Üllői út. (Pestbuda.hu).

A telken álló sarok épületet Közteleknek nevezték el Széchenyi javaslatára, amit a homlokzatán is feltüntettek. Az OMGE, Köztelek u. 8. sz. homlokzata ma védett. Sajnos az épületet államosították, miután az egyesület is megszűnt, a tetőteret beépítették. Ezzel a timpanon és az alatta lévő felirat is eltűnt.

Az Országos Magyar Gazdasági Egyesület új székházát a Köztelek u. 8. alatt Czigler Győző (1850-1905) tervezte meg. (Vasárnapi Újság 1905. április 2.)

Köztelek épület belső képek (pestbuda.hu). Kühne Ede gépgyára Mosonban (Gyártörténet- Kühne- a magyar földnek kuhne.hu.)

Az épület több átalakítást ért meg, kisebb részében a Zongorarajavító műhelye és Hangszertára működött benne. Egy ideig a Magyar Szabványügyi Hivatal székháza is volt 1995-ig. Különböző állami vállalatok bérlik ma is.

  1. június 8-án a Magyar Gazdasági Egyesület (OMGE) nevet vette fel, elnöke Károlyi Lajos (1799-1863) gróf lett, titoknoka 1836-tól Kacskovics Lajos (1806-1891), aki a Gazdasági Tudósítások címen heti lapot szerkesztett 1841-től.1825-ben az országgyűlés alatt királyi táblai jegyzőként kezdte pályafutását, később az Auróra-kör tagjaként irodalommal is foglalkozott.

Induláskor már 1837-ben állat, gyapjú és gépkiállításokat rendeztek. Ezeket a gépeket még Angliából hozatta Széchenyi István és Andrássy György.

1842-ben Széchenyi István gróf javaslatára a Lóverseny-egylet megalakult és különváltak. Az egyesületnek József nádor (1795-1847), majd 1847. után fia István (1817-1867) gróf lett a pártfogójuk. Mindketten több mintagazdaságba is ellátogattak.

1839-ben az elnöknek Károlyi György (1802-1877) grófot választották, Csapó Dániel (1778-1844) lett az alelnök. (Először az országban ő vállalkozott a futóhomok megkötésére, fenyveserdő sávokat telepített. Tengelicpusztai majorságát (Tolna megye) országos hírűvé tette. Nagy gondot fordított a lótenyésztésre, amit a nemzetgazdaság egyik fő ágazatának tekintett. (A Ménesbirtok feladata a Mezőhegyesen kialakult, védett őshonos magyar lófajták tenyésztésével indult 1784-ben még II. József végzésével.) Csapó birtokain megvalósította a selyemhernyótenyésztést. Felkarolta a dohány- és kendertermesztést is.

1857-től a gellérthegyi, budai szőlőiskolára Ferenc József királyunk (1830-1916) a bizottságnak 10.000 Frt adományt tett.1859-ben első igazgatónak a tudós orvos, kiváló szőlész és kertész Entz Ferencet (1805-1877) választották. Ő szerkesztette a Borászati Lapokat és a Magyar Gazdának is állandó írója volt. A Rajnavidéken szerzett tapasztalatokat. Az 1848-as szabadságharcban honvéd főorvos, az MTA-nak is levelező tagja volt.

1858-ban már ekeversenyt hirdettek Rákospalotán. 1859-ben Ercsiben gép- és eszközkiállítást és ekeversenyt is tartottak. Itt Gubicz András (1820-1869) mezőgazdasági gépész 200 éve született Jászjákóhalmán, ekéjével már díjat nyert. Pesten. Kollerich Pál rostagyárossal gépgyárat alapítottak. Az Országos Gazdasági Egyesületnek is alapító tagja volt. 1862-ben a londoni világkiálláson aranyérmet, az 1867-es párizsin bronzérmet nyert ekéjével.

Cséplőgép, lokomobilról szíjhajtással üzemeltetett muzeális cséplőgép (hu. wikipéedia.org.) Vidács-féle eke, Kühne Ede gépgyáros (boldoguljmosonmagyarovaron.bl.).

Vidács István (1802-1883) kiváló lakatosmester, pesti ekegyárosról sem feledkezhetek meg. Ő 1842-ben alapította gazdasági gyárát.1854-ben megvette a Két Nyúl u. 8. alatti Schlick-féle vasöntődét. Fogatos, fagerendelyes vasekefejes ekéi széles körben elterjedtek hazánkban. A szabadságharc alatt a gyárát a haza szolgálatába állította, még állítólag ágyút is öntöttek. A honi szántóeszközök fejlesztésében fontos szerepet játszott.

A hazai mezőgazdasági gépgyártás jeles személyisége volt még: Kühne Ede gépész (1839-1903), aki Mosonmagyaron számos gyártmányával: cséplőgépek, gőzgépek, betakarító gépek, különböző vetőgépekkel segítette a hazai gazdaságokat.

Majláth György (országbíró 1818-1883) javaslatára 1858-ban kezdeményezték a Magyar Földhitelintézet létesítését, ami 1863-ban meg is alakult. (1860-ban az uralkodó Magyarország tárnokává nevezte ki, és az országbíró 2100 forinttal járult hozzá az MTA alapításához.

A világkiállításokon is jól szerepeltünk: 1862-ben Londonban, 1863-ban Hamburgban és 1866-ban Bécsben rendeztek magyar mezőgazdasági osztályt. Később 1890-ben is! Párizsban 1867-ben, Londonban pedig 1874-ben a világkiállítás elismerést hozott a magyar boroknak.

Idehaza, 1865-ben a Városligetben az állat- és gépkiállításunkat Ferenc József királyunk is meglátogatta. A Gazdasági Egyesület május végén nyári kiállítást rendezett, amire meghívták. Ez volt az első találkozása a nemzettel a szabadságharc után, és kiindulója is talán a kiegyezésnek. 1865-ben június 6-án id. Cséry Lajos (1821-1906), országgyűlési képviselőnek, aki a főváros önkormányzatában is jelentős szerepet töltött be, tehenészetét, majorságát tekintette meg.

A Köztelek épületében 1873. január 1-én megnyílt kiállításon 6 teremben Xántus János zoológus, ornitológus (1825-1894) és Rómer Flóris régész, művészettörténész, egyetemi tanár (1815-1889) kiállítása nyílt meg. Megbízták Xantust a magyarországi néprajzi gyűjtemény létrehozására. Az 1873-as bécsi világkiállításra is ezzel akartak pályázni. Végig járta az ország keleti részét gyűjtő úton, és ehhez Rómer Flóris is hasonló népipari anyaggal járult hozzá. Xántus anyaga főleg olyan tárgyakból állt, amiket a nép maga készített. Sajnos 1894-ben meghalt, és csak utódja Jankó János földrajz- és néprajztudós (1868-1902) újabb kutatómunkával valósíthatta meg az országos néprajzi kiállítást.

Károlyi István gróf még 1862-ben lemondott az az újpesti birtokáról és az egyesületnek ajándékozta, ahol később az istvántelki földmíves és kertész iskola megnyílhatott 1875-ben. A grófi családot a kultúra és a haza szeretete, a jótékonyság és adományozás jellemezte. A kórház létesítésére is 10 ezer forintot hagyományozott. Ybl Miklós építész (1814-1891) volt a tervezője, 1893-95 között épült fel a Nyár utcában. Fia, Károlyi Sándor gróf (1831-1906). 1898-ban megalapította a Hangya szövetkezeti hálózatot, lerövidítve az áru és szolgáltatás útját.

  1. május 22-én a félévszázados fennállásukat ünnepelték a gazdasági egyletek szövetsége kezdeményezésére. Az Országos Gazdakörnek 1881-ben Ordódy Lajos (1852-1910) lett a titkára. 1888-től három évig már elnöke volt, jelentős munkát végzett a gazdasági szakirodalom területén. A Borászati Lapok szerkesztője, a Gazdasági Lapok tulajdonosa.

1881-ben nagy országos kiállítást rendeztek gyümölcsökből a Vigadóban.1882-ben Agárdon nemzetközi gőzeke és ekeversenyt tartottak. Évről- évre egyre több mezőgazdasággal (állat és termény, gépbemutatás) kapcsolatos kiállításokat rendeztek. Pl. 1884-ben sör- és árpakiállítást. 1885-ben Szolnokon aratóversenyt. De, tenyészállatvásárokat is tartottak. Évente voltak gyümölcs- és dohánykiállítások.1887-ben Hatvanban ismét ekeverseny volt. 1888-ban Brüsszelben a világkiállításon a magyar mezőgazdasági osztálynak is volt bemutatója. A fővárosban kezdeményezték központi tejcsarnok beindítását.

Itt meg kell emlékeznem az 1885-ös Országos Általános Kiállításról is, amit a Városligetben rendeztek meg. A megnyitó ünnepségen Rudolf trónörökös (1858-1889) volt a fővédnök. Bronz szobra, vadász ruhájában, ma ismét a Ligetben látható. Ligeti Miklós (1871-1944) alkotása. Májustól novemberig majdnem kettő millió ember kereste fel. 12 ezer kiállító mutatta be termékeit.

1885-ös Országos Gazdasági Kiállítás a Városligetben, a képen a főbejárat és mögötte az Iparcsarnok tornya látható (Timalolord Blog.hu) (1885-ben tervezte Ulrich Keresztély és Kohn János, a Schlick gyár vasszerkezeti tervezője szerint épült fel. 1883-ban adták át az Ulrich tervezte és Schlick Rt kitelében az Elevátort is (gabonasiló) a ferencvárosi Dunaparton). Károlyi Sándor a Hangyaszövetkezet megalapítója ülő szobra (wikiwand.com.) a Vajdahunyad vár udvarán, Stróbl Alajos (1856-1926) 1908-ban átadott alkotása. Alkotmány u. 29. Magyar Mezőgazdák Országos Szövetkezete Székháza szecessziós épülete. (Hajós Alfréd és Villányi János építészek tervezték 1911-1912.) Az úszó építész. funzne.hu.

Mudrony Soma jogi doktort (1841-1897) megbízták a Honismertető és az 1885-ös kiállítás katalógusának megírására. A kiállítás után iparfejlesztési érdemeiért vaskoronarendet kapott. Kossuth Lajos által alapított, de 1850-ben feloszlatott iparegyesület újjáalakulásakor 1867-ben titkárnak, majd igazgatójává választották. Részt vett a fővárosi ipariskolák megalakulásában is.

Kiemelkedő személyiségek voltak még a munkák szervezésében és támogatásában. Megemlítem Szapáry Gyula grófot (1832-1905), Korizmics László alelnököket, aki megindította a Gazdasági Lapokat és Forster Géza igazgatót, Baranyai István és Baross Károly titkárokat. Ő a Köztelek egyesületi közlöny 1891-es megindításában jeleskedett, Szilassy Zoltán szerkesztése idején.1889-ben Szapáry Gyula grófot földművelési miniszternek nevezték ki, az új elnök Dessewffy Aurél gróf (1846-1928, az agrármozgalom egyik vezére, az ő elnöksége alatt volt az OMGE aranykorszaka, pl. a dohánytermelési ágazatban), alelnök Andrássy Aladár gróf (1827-1903), aki gazdasági kérdésekkel, főleg lótenyésztéssel foglalkozott. Ő volt a Magyar Mezőgazdák Szövetkezetének megalapítója, az OMGE alelnöke). Hajós József (1819-1888. ügyvéd), aki az OMGE alapító tagja, a kertészeti, méhészeti és selyemtenyésztési szakosztály alelnöke, halála után utódjának Tolnay Lajos vasútépítő mérnököt (1837-1918) választották.

1892-ben újabb nemzetközi aratóversenyt rendeztek Nyíregyházán. Ordóy Lajos (1852-1910, a Magyaróvári gazdasági intézet tanársegédje, szerkesztő és igazgató az OMGE közlönyénél 1884-89), és Széchenyi Imre gróf (1858-1905), a magyar agrármozgalmak egyik legtevékenyebb tagja,) kezdeményezte 1895-ben az országos III. gazdakongresszust. Ezen sor került a telepítésekre, és kivándorlásra, munkás-és családügyi kérdésekre és más témákra.

Kiadványaik voltak: 1851-ben az alsóbb földmíves iskolák felállításának felterjesztése. Jószágismertetésről I-II-III-IV. füzetet is kiadtak. 1860-ban a mágócsi uradalomról, 1862-ben Fekete Ferencz Pozsony vármegyei gazdaságáról, 1864-ben a kis-jenői főhercegek közös uradalmáról, 1875-ben a bajnai-biai uradalom gróf Sándor Móric tulajdonáról szóltak a beszámolók.

Még induláskor a Gazdasági Tudósítások, a Magyar Gazda (1841-ig), a Mezei Naptár, a Gazdasági Kis Tükörben jelentek meg tudósítások az egyesületi munkákról. Még 1898-as KÖZTELEK októberi számában olvashatjuk, a „Magyar gazdák vásárcsarnok ellátó szövetkezetéről. Ezt a III. országos gazdakongresszus határozta el. A gazdák a főváros élelmezésében nagy szerepet játszottak. A század végére öt csarnok fel is épült. Az elsőt, a Központi Vásárcsarnokot Petz Samu tervezte, és 1896-ban adták át. 1897-ben a következő négyet nyitották meg: Hold utcai, Hunyadi téri, Klauzál téri, Rákóczi téri csarnokokat.

Az OMGE küldöttségének jelentése a keszthelyi Országos Gazdasági és Erdészeti Tanintézet 1865. nov. 1-i ünnepélyes megnyitásáról.

Emlékezzünk meg a 80 éve elhunyt zalai születésű Kaán Károly erdőmérnökről is (1867-1940). Államtitkár és gazdaságpolitikai szakember volt. Fontos feladatának tekintette a hazai természetvédelmet, és neki köszönhetjük az Alföld fásításának elindítását. A híres Selmeci Akadémián tanult, majd a Besztercebányai Erdőigazgatóságnál kezdte pályafutását. Darányi Ignác (1849-1927) ügyvéd, agrárpolitikus, aki 12 éven át irányította a Földművelésügyi Minisztériumot, MTA tagja, felkérésére megírta a Természeti emlékek fenntartása c. munkáját. Kaán Károly újjá szervezte az állami erdőigazgatás rendszerét. Darányi Ignác támogatta a Mezőgazdasági Múzeum, a Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet létrejöttét és a Földtani Intézet Stefánia úti palotájának megépítését. Az utóbbi Lechner Ödön szép szecessziós terve (1898-1899).

Köztelek Közlöny 1897. jun.26-i szám a Vasárnapi Újságból,1857. jun. 14-i Gazdasági Kiállítás is a jelzett újságból. A Szerkesztőség munka közben (pestbuda.hu.)

„Köztelek” az Országos Magyar Gazdasági Egyesület önálló, független közlönye, köz és mezőgazdasági lapként ismert, ami 1891-1944 között hetente kétszer jelent meg. 1931-től a fővárosban csak hetente.1891-ben szakított a Gazdasági Lapok kiadványával, és indította el a közlönyét. Ebben beszámoltak a tőzsdéről, a kereskedelemről, a vásárokról, a terményárak mozgásáról, állategészségügyről, vízszabályozásról, talajjavításról, gazdasági vegytanról, de szépirodalmi alkotásokat is közöltek, pl. Tömörkény István írásait. A szerzők között megemlítem Kosutány Tamást, Rodiczky Jenőt, Surányi Jánost, Cserháti Imrét, Szentkirályi Miklóst, Gyárfás Józsefet, Forster Gézát, Szilassy Zoltánt, Buday Barnát, Rubinek Gyulát. Kosutány Tamás (1848-1915) agrárkémikus, sokoldalú kutató, vegyészmérnök, mezőgazdasági szakíró a kormányzat megbízásából 1900-1905 között hazánk egész területére vizsgálta a búzatermelés feltételeit és a minőséget. Munkájában leírta, hogy a magyar malmok a legkitűnőbb lisztet állítják elő. A malomipar a 19. században a fénykorát érte el. Európában az első helyen álltunk a liszt gyártásában. Csak néhány nevet sorolnék fel az iparágból: a Ganz-Mechwart-féle hengerszék, a síkszita forradalmasította a malomiparban az őrlési eljárásokat.

Szólni kell a vízszabályozásokról is: Folyóink gyakori árvizeket okoztak. Ezzel a földtulajdonosokat sok kár érte. Fontos volt az árvízmentesítési munkák mielőbbi beindítása, főleg a Tisza és mellékfolyóinál. Ebben fontos szerepet játszott Schlick Ignác (1820-1868), 200 éve született gépgyáros, aki a szivattyúkat, átemelőket és más berendezéseket legelsőnek gyártotta le. (Pl.: Belvizeket átemelő Hosszúfoki gőzüzemű telep.) Az ő pesti gyárában készültek a főváros vízvezetékeinek nagy része, valamint a soroksári úti szennyvíztelep szivattyúi, és a korabeli Budapest épületeinek öntöttvas tartó oszlopai. A gyár indulásakor sokféle mezőgazdasági eszközt is gyártott, sőt villamosokat is.

Az egyesület a reformkorban, valamint az önkényuralom idején is jelentős szervezéseket hajtott végre, amit az 1867-es kiegyezés után is folytattak. Megpróbáltam összeállítani a sokféle újdonságot, amit bevezettek az agrárgazdálkodásban, és a vele kapcsolatos témákban. Kiemelem a kiállítások népszerűségét, a külföldön való bemutatkozásokat, a kiadványok hírértékét, de a lóversenyek elindítását, az első tejcsarnokot, amit az 1887-es- év januárjában a Rottenbiller utca 31-ben (helyén egykor az Árokvonal húzódott) hozták létre, kórház létesítése Újpesten, és múzeumi anyag gyűjtésében is úttörő munkát végeztek, ami főleg ma is dicséretes. A korban kiemelkedő személyiségeket soroltam fel, akik tudásukkal, de anyagilag is támogatták a Köztelek hosszú és hasznos fennmaradását.

1904-ben az Üllői úti palotában rendezték a Szövetkezetek Nemzetközi Szövetségének kongresszusát, ahol a világ több országából küldöttségek érkeztek, hogy a mezőgazdaság fejlődéséről értekezzenek.

1945-ben, 75 éve a Magyar Gazdasági Egyesület sajnos, megszűnt.

A Köztelek épületéről Rusz Károly fametszete 1873-ban készült, és a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Budapest Gyűjteményében található.

Megjegyzem még, hogy az V. kerület Alkotmány utca 29. sz. alatt épült fel 1911-12-ben Hajós Alfréd és Villányi János építészek tervei szerint a Magyar Mezőgazdák Szövetkezete székház. Ötemeletes, manzárdtetővel, zártsorban beépítve. Ennek kapualjában mindkét oldalon falképeket látunk. Balról a vetés és szántás, ökrösszekérrel, jobbról cséplés és szüret, állattartás. A lépcső aljában egy mellszobor van talpazaton, Vedres István (1765-1830) felírttal. Ő volt „Szeged Széchenyije”, aki a városáért igen sokat tett. Az első emeleten szép szecessziós díszítésű terem, két szintes magasságra tervezve.

A Mezőgazdasági Minisztérium a régi Tömő téren, a mai Vidékfejlesztési Minisztérium épület fotója a Kossuth téren (budapestcyti.org.), és a folyosó, ahol a szoborgaléria található.

A Vidékfejlesztési Minisztérium, régebben Mezőgazdasági Minisztérium oszlopcsarnokos aulájában sok fentebb említett tudósaink mellszobrát lehet megtekinteni. (Tervezte Bukovics Gyula (1841-1914) 1885-87 között épült fel.)

Hazánkról, a reformkorban beinduló agrár fejlődés útjáról próbáltam életképeket bemutatni. Ezt a cikkemet az idei 2020. évi Kulturális Örökségnapokra a sétám helyett írtam.

Összeállította: dr. Horváth Péterné BVE Város és ipartörténeti csoport.