A Hungaria Nostra ajánlásai

A VÁROS- ÉS FALUVÉDŐK SZÖVETSÉGE (HUNGARIA NOSTRA) XXXIII. ORSZÁGOS TALÁLKOZÓJA ÉS SZAKMAI KONFERENCIÁJA, AMELYNEK EBBEN AZ ÉVBEN MEZŐKÖVESD VÁROSA ADOTT OTTHONT AZ ALÁBBI AJÁNLÁSOKAT FOGALMAZTA MEG:

A meglévő, hagyományos épített környezet az emberhez méltó lét szerves része, ennek megőrzését az alaptörvényben rögzíteni kel.
A műemlék – régészeti lelet, település, városrész, együttes és épület – megléte a nemzet identitásának fizikailag létező, bizonyító erejű, hiteles dokumentuma: megőrzésének, gondozásának, védelmének feladata alól a nemzeti állam nem vonhatja ki magát: a nemzeti műemlékvédelem módja a központi és a helyi értékvédelem: az állam a fenntartás, helyreállítás többletköltségeit pénzügyi támogatással , még inkább az elvonások csökkentésével – ÁFA, amortizáció, egyéb adók –, az önkormányzat a közérdekből okozott többletköltségeket pályázat alapján megszerezhető, pénzügyi támogatással ellentételezi.
A műemlékek védelme sokirányú, sokrétegű feladat, melynek csak egy része a hatósági munka („rendfenntartás”); a munka része a kutatás, értékelés, dokumentumok gyűjtése (pl. terv- és fotótár, építész múzeum, stb.): ezt a bonyolult folyamatot csak tudatos, koncepciózus központi védelemmel lehet megszervezni és biztonságosan működtetni: ezt a magyar műemlékvédelem 19. századi megteremtése során a Magyar Tudományos Akadémia és a tudós társaságok egyértelműen deklarálták már.
Az építészeti értékek felismerését és megbecsülését az oktatás minden szintjén tanítani kell: erre a tanárokat és tanulókat is meg kell tanítani.
A helyreállított – sokszor pályázati pénzen kivitelezett – műemlékek tervszerű állagfenntartására pénzt kell zárolni a beruházás költségeiből.
A Magyar Műemlékjegyzéket nem helyettesítheti semmilyen más, egyéb szempontokból hasznos lista – hungarikum, értékleltár –, a meglévő jegyzéket a 20. század második felének magas minőségű alkotásaival ki kell egészíteni: ehhez jól szervezett, értékfeltáró munkára van szükség.
A pusztuló kisemlékek – temetői keresztek, út menti kisemlékek, emlékművek – védelmére külön rendeletet kell hozni;
A magyar műemlékvédelem a XX. században európai hírű iskolát teremtett: ezek közül 1982 óta harminc helyreállítás európai elismerésben – Europa Nostra-díj – is részesült: a magyar műemlékvédelem e dokumentumait – példaszerű műemlék helyreállítások és bemutatások –rendelettel kell védeni.
Az Építész Kamara a műemléki érdekek figyelembevételével vizsgálja felül a tervezői és felelős műszaki vezetői jogosultságokat.
Magyarország gyógyvíz- és fürdőkultúrája számos vonatkozásban egyedülálló a világon, ezért indokoltnak tartjuk, hogy a magyar fürdőkultúra történetének, emlékeinek szisztematikus, szakszerű, egyben a nagyközönség számára áttekintést nyújtó interdiszciplináris kiállítás létesüljön, lehetőség szerint egy állandó kiállítást nyújtó múzeum. Ezt az elképzelést ajánljuk az Emberi Erőforrások Minisztériumának szíves figyelmébe, és biztosak vagyunk benne, hogy egy ilyen balneológiai témájú kultúrintézmény létrehozását Szövetségünk is hathatósan tudná segíteni.
A népművészeti örökség megőrzésének a kulcsa az oktatás.
Ha a tananyagban nem szerepel kellő súllyal a hon- és népismeret, akkor nincs meg az alapja sem a nemzeti, sem a népi kultúrához való kötődésnek. Ehhez bizonyos lehetőségek már most is rendelkezésre állnak pl. múzeumpedagógia oldaláról, de ezek a források még nincsenek kellően kihasználva.

A témában szerzett ismeretek, tapasztalások segíthetik azt az érzelmi kötődés kialakítását, és egy olyan értékrend elsajátítását, ami hozzájárulhat ahhoz, hogy az egyén számára eldönthető legyen mi az értékes és a továbbfejlesztésre való. Ismeretek nélkül ugyanis a népi kultúra szűk keresztmetszete kerül a figyelem középpontjába, és a sokszínűsége elvész. Az internet információözönét csak az tudja használni, aki megfelelő képzettségre tesz szert a népi kultúra terén.

Szükséges a média figyelmét felhívni, hogy a népi kultúra nemcsak a gasztronómiát, néptáncot jelenti, hanem átöleli az egész élet minden mozzanatát.

A mai alkotóknak el kell fogadniuk, hogy a népi értékek fennmaradásához a hagyományokat a modern igényekhez kell alakítani úgy, hogy közben a színvonal és a kreativitás megmaradjon, ami a népi alkotások sajátja.

A helyi önkormányzatoknak is komoly felelősségük van, hogy a népművészet beépüljön a mindennapokba.

Az ismert népművészek szerzői jogvédelmének törvénybe foglalása.

Az ország építészeti értékeink megmentésének, a városvédő munkának bázisa az ifjúság, bevonásuk, illetve a pedagógusok megnyerése létszükséglet az egyesületek tevékenységébe.

Az önkéntes munka és a közösségi szolgálat óriási lehetőség a középiskolás korosztály városvédő tevékenységbe történő bekapcsolódására, a szemléletformálásra, az aktív közösségi életre, az épített- és a természeti környezet megmentésére, ennek érdekében 2014. július 31-ig tájékoztató anyagot készít a szekció és felteszi a Szövetség honlapjára, illetve megküldi a tagegyesületek részére.

Az ifjúsági pályázat meghirdetése mellett legyen pályázati lehetőség az országos városvédő táborban való részvételre, az aktív egyesületek küldhessenek aktív tagokat a táborba (tapasztalatszerzés, céljából), teremtsünk lehetőséget a helyi, saját táborokban is a „csere-táborozásra”, ezeket a Szövetség honlapján keresztül hirdessük meg.

A Szövetség segítse a helyi településvédő táborok megvalósítását, pályázzon anyagi támogatásra a lehetőségek függvényében, és ossza tovább a tagegyesületek felé, valamint a Szövetség uniós pályázatok készítésével is segítse az ifjúsági pályázatok és a településvédő táborok megvalósulását.