Oldal kiválasztása

Megjelent a legfrissebb Magyar Közlönyben a következő:

327/2016. (X. 27.) Korm. rendeletA Melis Investment Kft. Budapesten megvalósuló beruházásával összefüggő közigazgatási hatósági ügyek nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról szóló 251/2015. (IX. 8.) Korm. rendelet módosításáról

 Ez a rendelet a magyarországi „világörökség” részét jelentő, Korb Flóris és Giergl Kálmán által tervezett, 1899-re megépült két egyforma ikerház, az Erzsébet híd pesti hídfőjében álló két Klotild-palota közül a déli épületre vonatkozik. Részlet a Kormány rendeletéből:

 „A beruházás és ingatlan esetében az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendeletet, valamint a hatályos településrendezési eszközöket azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy az 1. § (1) bekezdése szerinti épület vonatkozásában építési követelményként érvényesíteni kell a következőket:

  1. a) a szintterületi mutató legfeljebb 7 m2/m2,
  2. b) az épület gerincmagassága nem haladhatja meg a 35,0 métert, amely tekintetében a saroktornyot, kupolát, díszítőelemeket, tetőfelépítményeket, antennát, villámhárítót, kéményt és szellőzőt figyelmen kívül kell hagyni,
  3. c) az építménymagasság nem haladhatja meg a 35 métert,
  4. d) tetőtérben két építményszint építhető, valamint tetősíkban a nyílászárók két sorban elhelyezhetők.”

Ma az V. kerületben a megengedett legnagyobb szintterületi mutató: 5.5, a legnagyobb párkánymagasság: 30 m. Csak akkor lehet ennél több, ha eleve meghaladják a korábban már megépült ház adatai az új építésre vonatkozó irányszámokat. Ha pedig már eleve magasabb házról van szó, mint ami ma megengedhető lenne, minek hozzá kormányrendelet?

Azt pedig, hogy hogyan nézhet ki egy tetősíkban újonnan elhelyezett új (kettős) ablak-sor, a megfelelő engedélyezési eljárásnak (tervtanács, a városképért felelős polgármester véleménye, szakértő műemlékes hozzájárulás) kellene jóváhagynia. A rendeletben megfogalmazott további két adat, a 35 méteres gerinc- és az ugyancsak 35 méteres párkánymagasság elég furcsa adatok így együtt, mintha a kettő egymásnak ellentmondana… Nehéz lenne most utánamérni. Ezek a befektető adatai, alighanem. A kormányban ki foglalkozik építésügyi szakértéssel, vajon?

A dolog lényege azonban egyrészt az, hogy a budapesti és a kerületi szabályozás is meghatározza, milyen lehet ezen a helyen egy épület terve, s ezt – tulajdonképpen – nem írhatja felül kormányrendelet, legfeljebb „csak” az országos szabályozás számait.

Másrészt pedig az feltűnő, hogy a normális ügyintézés keretei közül kiragadják ezt az épületet (is) egy kormányrendelettel, mint a Dagály fürdő környezetét, a Várat, vagy éppen a Városligetet. Ez utóbbiakkal sem lehet egyetérteni – természetesen, s azzal sem, hogy egy magánberuházás esetében is ugyanezt a megoldást alkalmazzák egy, a „világörökség” részét jelentő együttesben álló, egyedileg is védett műemlék ingatlanára vonatkozóan.

Innen nincs megállás. Nincs szükség többé helyi önkormányzati, vagy országos, sem nemzetközi műemlékvédelmi jogra, szabályozásra, az összes építési ügyben megtörténhet hasonló.

Ha a beruházónak megfelelőek a kapcsolatai, nem lehet előtte akadály semmilyen élő jogszabály, ami másokat korlátok közé szorít. Mindenkire vonatkoznak a természeti és az épített környezet, az örökség védelmét szolgáló, az ország, avagy a település karakterét figyelembe vevő, megfelelő fejlesztésére vonatkozó előírások, „kivéve a gyevi bírót!” – ahogy Mátyás, az igazságos mondaná…

Az október 27-én megszületett kormányrendelet utolsó mondata nem hagy kétséget:

  1. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.